Rúzsa Magdolna 1985. november 28-án született Verbászon, a Vajdaságban. Artisjus-díjas magyar énekesnő. Az általános iskolai tanulmányait a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában végezte. Ennek elvégzése után sikerrel felvételizett a szabadkai Egészségügyi Középiskolába, ahol szülészeti nővérnek tanult. Tanulmányai végén – fél év szakmai gyakorlat után – államvizsgát tett. Magdi kisgyermekkorától szeret énekelni. 2004-ben részt vett a a zentai Farsangi Ki mit tud-on, ahol megnyerte a könnyűzenei kategóriát. Ezt követően énekesnőként csatlakozott a Madness nevű zenekarhoz. 2005-ben jelentkezett a TV2 Megasztár című tehetségkutatójába. A műsor alatt többek közt olyan dalokat énekelt, mint a Hungária slágere a "Meghalok, hogy ha rám nézel", a Los Lobos "La Bamba" című dala, Máté Péter "Most élsz" című dala, valamint Tina Turner és Rod Stewart duettje az "It Takes Two". A fináléra 2006. Rúzsa magdolna most élsz 10. május 20-án került sor, ahol Varga Ferencel párbajozott. A műsor végén a nézők szavazatai alapján Magdi lett a nyertes és egyben az év női hangja is.
Rúzsa Magdi - Most Élsz - YouTube
Ő megúszta, azonban a családja nem. Szpilman 1943. február 13-ig maradt a gettóban, majd ettől kezdve Varsó különböző helyein bujkálva várta a háború végét. "És ekkor a jó Sorsa elvezette a Wehrmacht századosához, Wilm Hosenfeldhez, aki ugyan sosem árulta volna el a hazáját, ám országa náci nézeteit, az SS kegyetlenkedéseit nagyon szégyellte" Ráadásul a zene szerelmese volt, így Szpilmant nemhogy nem adta át a Gestapónak és az SS katonáinak, hanem elbújtatta, öltöztette és étellel látta el, és cserébe mindössze annyit kért, hogy a lakásban található zongorán időnként játsszon neki a bujkáló férfi. Ezt az 5 filmet mindenképpen nézd meg a zongora világnapján. Mint később kiderült, a lengyel férfi Chopin Nocturne-ját játszotta C-mollban első alkalommal. Több, a II. világháborút követő vizsgálat iratai között olyan vallomások is előkerültek, miszerint Hosenfeld több zsidó családnak is segített átvészelni a háborút. Wilm Hosenlfeld Forrá Azt már Szpilman önéletrajzi regényéből, a Śmierć Miasta (A város halála) című, 1945 után írt könyvéből tudjuk, hogy a német százados Varsó orosz elfoglalásának napján odaadta a zongoraművésznek a télikabátját, hogy az meg ne fagyjon, majd a csapataival visszavonult.
Mely innentől életük minden pillanatát meghatározza. A gettóbéli lét megpróbáltatásai újabb mélységekbe taszítják őket, vagyonuk, majd méltóságuk maradékát is felemésztve. Szpilman számára azonban szeretteinek nélkülözése, a túlzsúfoltságból adódó mocsok és a járványok a pokolmélyre vezető útjának csupán az első stációi. Ennek a keresztútnak a végén nem az enyhet hozó halál várja, hanem az övéitől való elszakíttatás, a teljes, vigasztalan magány. Az állandó készenléttel, rettegéssel és éhezéssel járó patkánylét. Létezik ennek a leírhatatlan borzalomnak az a foka, amit a maga teljességében már a film sem tud visszaadni. Zongorista film zene 1. Pusztán a képek erejével biztosan nem. Legyen az adott mozgókép alkotója akár maga Roman Polanski. Aki történetesen maga is átélt hasonló iszonyatot gyerekként a krakkói gettóban. Az eredeti szöveg mégis úgy teljesíti ezt a vállalást, hogy nincs benne művészi transzformáció és nélkülözi a (szép)irodalmi eszközöket is. A pátosznak és a didaxisnak pedig még az árnyéka sem vetül rá.
Különösen tetszik a német tiszt, aki a házban hallgatja a zongorázó Wladyslaw-t. Roman Polanski egyik legjobb filmje, bár én mindegyiket szeretem, még akkor is, ha a kritika fanyalgott rajtuk. Ebben mondjuk sokkal kevesebb, van a mester morbid humorából, de a téma miatt nem érezni a hiányát. Az effektusok néhány kivételtől eltekintve (aknavetős lövés a szomszéd házba) hihetőek, különösen a kivégzések, melyek alatt garantált a karfa szorítása. ZENE; A „zongorista” DVD és az eltűnt noktürn esete - Filmek. A zene a "Dracula"-s Wojciech Kilar munkája. Az Oscar díjazást nem kommentálom, habár az agyon dicsért Chicagóval szemben ez a film határozottan tetszett. Kommentek Legyél te az első, aki hozzászól! Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!
Nem először látom a filmet, és nem is nagyon tudom megmagyarázni, hogy miért nézem meg újra és újra, miért kínzom magam, amikor ilyen erőteljes hatással van rám. Alapvetően nyitott és érdeklődő vagyok a témával kapcsolatban, sokféle filmet láttam már ebből a korból, könyveket is olvastam, nem viszem túlzásba, de azért rendesen bele szoktam tenyerelni a keményebb alkotásokba is. Ez számomra egy olyan. Zongorista film zene youtube. Nagyon megrázó, ahogy nyílt brutalitással mutatja be az akkori életet, az akkori helyzetet, az akkori eseményeket. Tetszik, hogy egy család képén keresztül indul a történet, Wladek családja nagyon szimpatikus, még a lázadó öccse is, tetszenek, ahogy együtt vannak, összetartanak. Egy idő után Wladek magára marad, és érdekes látni, hogyan sodródik az árral, hogyan próbál túlélni a kapcsolatainak köszönhetően. Tetszik az is, hogy a németek által megszállt lengyelek hogyan segítenek Wladeknek, külön apró örömforrás számomra, amikor segítséget kap valakitől, a vége pedig egyenesen felemelő, hogy akármilyen szenvedéseken kellett keresztülmennie, mégis túlélte, és ugyanott folytatta, mintha nem történt volna semmi.