A második ciklusát szolgáló Áder János köztársasági elnök mandátuma 2022 márciusában fog lejárni. Az új elnököt a 2018-ban felállt parlament fogja választani. A kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP koalíció lehetséges jelöltjeiről egyelőre viszont csak találgatás folyik. Eddig potenciális jelöltként a fideszes belső körökből Trócsányi László Európai parlamenti képviselő, Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Csák János volt londoni nagykövet és Stumpf István volt alkotmánybíró neve szivárgott ki. Az elmúlt 10 év a köztársasági elnök feladatkörében, jogállásában és társadalmi megítélésében is változást hozott, amik feltérképezésével képet kaphatunk a Harmadik Magyar Köztársaság 8. Index - Belföld - Novák Katalint választotta az Országgyűlés államfőnek. államfőjének személytől függetlenül várható feladatairól és tevékenységének politikai és jogi korlátairól. Először viszont foglaljuk röviden össze, milyen politikai pályafutás vezetett ahhoz, hogy 2012-ben a plágiumbotrány miatt lemondó Schmitt Pál után a Fidesz vezetősége Áder Jánost jelölte az államfői hivatal betöltésére.
Novák Katalint választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, ő követi Áder Jánost az államfői székben májustól. A csütörtöki ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett. Novák Katalin megbízatása öt évre szól. Az Országgyűlés 2018–2022-es ciklusának utolsó ülésnapja csütörtökön 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Szót kért többek között Szabó Tímea (Párbeszéd), Schmuck Erzsébet (LMP), Arató Gergely (DK), Jakab Péter (Jobbik), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz). A felszólalásokat élő hírfolyamunkban találja. Ezt követően érkezett meg a terembe Áder János köztársasági elnök – akinek május 10-én jár le a mandátuma –, valamint Novák Katalin, a kormánypártok államfőjelöltje, illetve Róna Péter, a hatpárti ellenzék jelöltje. Mindkét jelölt 15 perces beszédet mondott, elsőként Novák Katalin. A korábbi köztársaságielnök-választásokról itt írtunk bővebben. Áder János még nem döntött a költözésről | 24.hu. Novák Katalin: Nincs rosszabb egy háborúnál Az államfőjelölt az Oroszország által indított háborút védhetetlennek nevezte, hozzátéve: épp kezdtük visszanyerni az életünket a járványból, ám ekkor elszabadult egy másik, pusztító vírus, 14 napja háború van a szomszédunkban.
Sokat segítene, ha az Alaptörvény, ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartani, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek – folytatta Róna Péter. Az alkotmány feladatának nevezte a politikai hatalom korlátainak kijelölését, amelyeket nem a kormány mond meg, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak. Úgy látja, az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát, a bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya. Róna Péter felsorolta: az nem lehet, hogy a kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, az sem, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik nem. Az sem, hogy valaki részesül kórházi ellátásban, mások csak hetek, hónapok múlva, vagy egyáltalán nem. Az sem, hogy állig felfegyverzett kommandósok betörjenek szegényeket ápoló jótékonysági alapítványba, utalva Iványi Gáborra, aki szintén esélyes volt az ellenzéki államfőjelöltségre. Zárásként az Európai Unióról és az összefogásról beszélt.
Maga is Kárpátalján járt a közelmúltban, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint akik eljöttek. Nincs rosszabb egy háborúnál, ami lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra. Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a magyarok békét akarnak, a nők nem a háborút, hanem a békét akarják megnyerni. Teréz anyát idézve elmondta: a béke egy mosollyal kezdődik. Köszönetet mondott többek között Balog Zoltánnak és Orbán Viktornak, és hozzátette: tudja, hogy kicsoda, honnan jött, és mi a feladata, felkészült mindenre. Róna Péter: Az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát Róna Péter szintén a háborús helyzettel indította beszédét. Elmondta, hogy az Alaptörvény meghatározza az államfő feladatát: testesítse meg az egységet. Róna Péter hozzátette: e feladat ellátása a létünk és a nemzet sarokköve. Ugyanakkor most háború van, a II. világháborúban a német csatlósok mellett tartottak ki az ország vezetői, Róna Péter szerint most "megint képtelennek bizonyulunk nevén nevezni a tetteket", félünk, hogy mi lesz velünk, tudjuk, szorongunk, hogy "közünk van a szomszédban történtekhez".
A közel két órás esti program folyamán virtuális látogatást tehetnek a gyermekek Hunyadi Mátyás pompás udvarába, a középkori Magyarország izgalmakkal teli világába, és megnézhetik mi köti össze Mátyás királyt Leonardo Da Vincivel – nem csak az azonos korszak, de a sokoldalúság, a furfangos, csavaros észjárás és az átlagon felüli intelligencia is. Mi vár a gyerekekre? Szórakoztató játékok, rejtvények, fejtörők, ajándékok és egy mozgalmas este. Mi kell hozzá? Egy kényelmes pizsama, egy telefonnál nagyobb átmérőjű táblagép/számítógép és játékos kedv! Vajdahunyad vára mai program data. Hogyan zajlik? A program élőben a ZOOM felületén zajlik, az esemény csatlakozási információit és a Da Vinci Kids app belépési adatait a szülők március 2. és 5. között kapják meg a részletes információs levélben. A programra a szülők jelentkeztethetik a gyerekeket. Jegyvásárlás: ITT
magyar tánc Csajkovszkij: Virágkeringő J. Strauss: Kék Duna keringő J. Strauss: Tere-fere polka J. Strauss: Éljen a magyar Offenbach: Orfeusz az alvilágban Brahms: I. magyar tánc Sarasate: Cigányosan (Zigeunerweisen) Berlioz: Rákóczi induló Bizet: Carmen Suppé: Költő és paraszt
A budapesti Városligetben található Vajdahunyad Várát azért építették, hogy bemutassák vele a magyar építészettörténet 1000 évét, érzékeltetve a négy fő stílust, a románt, a gótikát, a reneszánszt és a barokkot. Alpár Ignác az épületegyüttes tervezésekor a történelmi Magyarország területén található jellegzetes épületek elemeit emelte át saját terveibe. Megfigyelhető például a jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete vagy a Gödöllői Királyi Kastély motívumai, azonban egyik legkarakterisztikusabb része az erdélyi Vajdahunyad várát mintázza, így erről nevezték el a látogatók. A Vajdahunyad Várának története Az eredeti nevén Történelmi épületcsoport az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült, majd a hatalmas siker miatt 10 év múlva tartós anyagokból újjáépítették. A látványos budapesti építészeti alkotást 1991-ben műemlékké nyilvánították. Vajdahunyad Vára - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A főbejáratot a klasszikus középkori várkapun át lehet megközelíteni, bal oldalt román kori, jobb oldalt pedig gótikus stílusban épült várrészlet figyelhető meg.