A török uralom elmúltával német és horvát családokat költöztettek Eszékre, akik a 1945-ig a lakosság többségét alkották. A hivatalos népszámlálási adatok szerint 1910-ben Eszék 31 388 fős lakosságából 12 625 fő horvát, 11 269 fő német, 3 729 fő magyar, 2 889 fő szerb, 432 fő cseh, 155 fő szlovén és 105 fő szlováknak vallotta magát. A II, Világháború és a Délszláv háborúk után a lakosság összetétele nagyon átalakult. 2002-ben Eszék 114 616 főnyi lakosságából 99 234 fő volt horvát, 8. 767 fő szerb, 1 154 fő magyar, 480 fő albán, 211 fő bosnyák, 169 fő szlovén, 124 fő cigány, 39 fő cseh nemzetiségű. Eszék horváth neverland. Eszék 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során rengeteg épület megsérült és kb 1000 ember esett el. Eszék látnivalói: Eszék egy sík területen épült város sok szép parkkal és szép Dráva parti sétányokkal. A városban sok a parkosított terület és ideálisak a feltételek a kerékpáros közlekedéshez is. Az eszéki óváros és a várnegyed épületein természetesen nagyon erősek a Monarchia építészetének nyomai.
; például röviden; ódakezdet! ; fülesbagoly a Vukban; Újpest része! ; angol kft; kábeldarab! ; románc vége! ; feltéve; magába szívó; nagyüzemi; főnemesség; kormánytag! ; ködben áll! ; afrikai ország; héber betű; műveletlen; lift oldalai! ; motortér; észt sziget; saját maga Kövess minket a Facebookon is, hogy ne maradhass le az oldallal kapcsolatos legújabb hírekről, információkról: a Facebookon
A város több épületén még látszanak a háború nyomai, szerencsére a vár és a belváros egyre inkább épül-szépül. Az udvari határátkelő felől érkezve a Dráva-híd után jobbra már látszik a várrendszer, amely külsőleg leginkább a komáromi erődre hasonlít. A folyó felől vaskos valak védik a belső területet, amelynek macskaköves, zegzugos utcáin a felújított épületek mellett még igazi patinás házakat is lehet látni. A vár védett műemléknek számít, mivel a barokk stílusban készült épület Európa egyik legfontosabb műemléke. Eszék - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. A félkör alakú várat eredetileg védőerődítménynek szánták, amelynek közepén a mai Szentháromság tér áll. A belváros sétálóutcája a vártól északnyugatra, ugyancsak a Drávához közel található, az autós forgalom még hétközben is csekély, ellenben a villamosforgalom szegedi hangulatot áraszt. Itt látható az 1894-1900 között épült Szent Péter és Pál templom. Szlavónia gasztronómiája nagyon izgalmas, igazi különlegességnek számít a kulen, vagy a szlavón kolbász. Gyakori előétel a prsut (szárított sonka olivabogyóval), népszerű a paprika-paradicsom-padlizsán alapanyagból készült ajvár.
A brijesti tanulók az eszéki Augustin Šenoa általános iskola többi iskolás gyermekével és tanáraikkal együtt Ausztriában töltötték az 1991/92-es tanévet. A házak többsége megsérült vagy megsemmisült, ám a szerb támadók – a védők hősies erőfeszítéseinek köszönhetően – soha nem törtek át a brijesti védelmi vonalakon. Meg kell említeni, hogy a térségben gyilkolták meg a horvát televízió operatőrét, Zarko Kaićot, akinek a nevét viseli a halálának helyétől nem messze található forgalmi csomópont. A településnek 2011-ben 1187 lakosa volt. Lakossága [ szerkesztés] Lakosság változása [2] [3] 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 382 608 1. 029 1. 248 1. Kleinheisler gólpasszával és Gyurcsó góljával ezüstérmes az Eszék a horvát bajnokságban. 187 (1961-ig lakosságát Eszékhez számították. Eszék részeként, majd 1991-től önálló településként. ) Gazdaság [ szerkesztés] A település gazdaságát a megyeszékhely közelsége döntően meghatározza. A népesség legnagyobb része Eszékre jár dolgozni, kisebb részben pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Sokan foglalkoznak szőlészettel, méhészettel, állattartással, építőipari munkákkal, kereskedelemmel és egyéb kézműves munkákkal.
Emellett a kari diákság kulturális programjait (pl. Gólyabál, Gólyaavató, szakos estek) szervezi és segít az esetleges tanulmányi viták elsimításában. A hallgatói iroda "virtuális megfelelője" a hallgatói önkormányzat honlapja (), ahol szintén minden hasznos és aktuális információ megtalálható. Felvételi információk - Természettudományi Kar | ELTE TTK Tanulmányi Osztály. A kari információáramlás egyik fontos tényezője a Tétékés Nyúz című hetilap, melyet szintén az önkormányzat ad ki. Ezt nemcsak a hallgatók, de az oktatók által is szívesen olvasott kiadványt teljes egészében a hallgatók készítik. A lap remek lehetőség az újságírás iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy megismerkedjenek egy hetilap szerkesztésének mikéntjével, belekóstolhassanak a tördelési, szerkesztési feladatokba és gyakorlatot szerezhessenek cikkírásban. A lap nemcsak papíron, hanem az Interneten is megjelenik a címen – ahol a régebbi számok is megtalálhatók. Az önkormányzat nagy súlyt fektet a külföldi ösztöndíjak felkutatására, segíti a hallgatókat, hogy minél többen igénybe vehessék ezeket a lehetőségeket.
2021. OKTÓBER 8. 10:00–10:30 A matematika szerelmesei Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából. Előadó: Csomós Petra egyetemi adjunktus, Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék Helyszín: B épület 172-es terem 10:30–11:00 Térképek a fejünkben: a budapesti belvárosi Duna-part, ahogy azt az emberek érzékelik A budapesti belvárosi Duna-part hazánk (nemzetközileg is) legismertebb látképe. Mindannyian ismerjük. De mennyire? Elte természettudományi kar. Vajon mit tudnak belőle felidézni a budapesti vagy a vidéki lakosok, a gimnazisták vagy a nyugdíjasok? Ezekre, és hasonló kérdésekre kerestük a választ mentális (azaz emlékezet alapján készült) térképek rajzoltatásával és az eredmények geoinformatikai alapú feldolgozásával. Az ELTEfeszt ezen előadása a kutatási módszerbe és az eredményekbe egyaránt bepillantást nyújt.
Szeretettel várunk Téged, barátaidat, tanáraidat és szüleidet sorozatunk előadásain – ebben az évben ismét személyesen, ha pedig nem tudsz eljönni, akkor a képernyők előtt – a sorozat tizenhetedik évadán! az Atomcsill sorozat szervezői: Cserti József, Csordás András, Dávid Gyula, Kis-Tóth Ágnes, Koltai János
A Kar története Az ELTE a legrégebbi, mindmáig működő magyar egyetem. A természettudományok oktatása az Egyetemen a kezdetektől, 1635. óta folyik. Már az első években tanítottak matematikát és fizikát a bölcsészeti fakultás keretein belül, a 18. század második felére pedig már a kémia, a biológia és a földtudományok oktatása is kiteljesedett. A természettudományok gyors fejlődése nyomán 1949-ben, a Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből megalakult az önálló Természettudományi Kar (TTK). Egy évre rá az Egyetem felvette a világhírű fizikus, Eötvös Loránd nevét. Elte természettudományi karen. Világhírű professzorok tanítottak és tanítanak ma is itt. A Nobel-díjas Békésy György és Hevesy György is itt kezdte pályáját. 2003. szeptember 1-től az Informatika Tanszékcsoport és a Térképtudományi Tanszék az újonnan létrehozott Informatikai Karhoz került. Ugyanakkor megszűnt a Tanárképző Főiskolai Kar, természettudományos tanszékei Karunk megfelelő intézeteiben folytatják tevékenységüket.
Ismertető A Könyvtár az ELTE könyvtári hálózatának tagja, amelynek a hálózati központja az Egyetemi Könyvtár. A könyvtára 2007-ben vált külön a Természettudományi Kar Biológia, Földrajz gyűjteményétől, és azóta önállóan működik. A könyvtár részei a tudományági szakgyűjtemények: Informatikai szakgyűjtemény Térképtudományi szakgyűjtemény A könyvtár feladatai: Az Informatikai Karon folyó informatikusképzés és egyéb szakképzés, valamint a szakági kutatás szakirodalmi-információs eszközökkel való elősegítése. A gyűjtőkörének megfelelő szakirodalom beszerzése, feldolgozása és feltárása. A könyvtári állomány — helyben olvasás, kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés útján való — használatának biztosítása. A nemzetközi kiadványcsere lebonyolítása és a kari kiadványok könyvtárközi kapcsolatok révén való terjesztése. Az informatika, matematika szakterületeivel és tudományágaival összefüggő könyvtári szaktájékoztatás. Természettudományi Kar | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. A könyvtár gyűjti és a használat számára feltárja a gyűjtőköri szabályzatban felsorolt dokumentumokat.
Hallottál-e arról (bizonyára hallottál, hiszen érdekel a fizika), hogy 2012-ben felfedezték a részecskefizika Standard Modelljének utolsó hiányzó részecskéjét, a Higgs-bozont. De vajon mit csinált e felfedezés óta a CERN Nagy Hadronütköztetője, milyen új ismeretekkel gazdagította a tudományt? És milyen ötletek, vad gondolatok foglalkoztatják az elméleti fizikusokat, akik a Standard Modell továbbfejlesztésén törik a fejüket? Előadásainkból megtudhatod. Elgondolkodtál-e azon, milyen biokémiai és evolúciós mechanizmusok teszik lehetővé azt, hogy a többsejtű élőlények ilyen sokáig élhetnek? Igen, ez a kérdés is a fizikusok érdeklődési körébe tartozik! Érdekel-e a jövő? Elte természettudományi kar wai. Persze, hiszen az mindenkit érdekel. No de mi a helyzet, ha nem a közvetlen holnapokra, hanem a Világegyetem távoli jövőjének számunkra nehezen elképzelhető kvintillióira kérdezünk rá? A mai fizikának az ilyen kérdésekkel kapcsolatban is van mondanivalója! És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?
Előadó: Berki Márton egyetemi adjunktus, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék 11:00–11:30 Z szak, a 21. század tanár szakja 2022 szeptemberétől egészen új tanár szak indul országosan: ez a Z szak. És hogy mitől Z szak? Mert az ötéves, egyetemi tanár szak a Z generációt szolgálja ki. Célja az ökológiai fenntarthatóság és a természet megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. A hagyományos és a vizuális kommunikáció eszközeivel is felvértezett diákjainkra biztos állás vár a közoktatásban, de a munkaerőpiac más területein is versenyképesek lesznek. Jelentkezni bármilyen tantárgyból szerzett emelt szintű érettségivel lehet. Előadó: Homonnay Zoltán egyetemi tanár, a Környezettudományi Centrum oktatója 11:30–12:00 Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus? "Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban! Új dékán a Természettudományi Kar élén. " (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, The algorithmic CEO című cikk szerzője a matematika hatásáról írt?