Radnóti Miklós levele Gyarmati Fannihoz Szeged 1930. szeptember 12. "Estefelé voltam Sík Sándornál, drága. A rendházban lakik, hosszú folyosókon mentem, minden sarkon nagy fekete feszület. Egy szobája van tele könyvvel. Harminckilenc éves az egész ember, fiatal pap, nagyon kedves volt. Bár én élhetnék Pesten, mondja, mikor megtudja, hogy odavalósi vagyok – miért Szegeden jár egyetemre? Kicsit elkeseredve mondom neki: mert van egy hibám, fõtisztelendõ úr, zsidó vagyok, kénytelen voltam. Fölállt, odajött a karosszékhez, amiben ültem, és két kezét a két vállamra tette. Nehéz bizony, de nem baj az öcsém, vigasztalt. " Gyarmati Fanni és Radnóti közös otthonukat a Pozsonyi út 1-es számú ház második emeletén rendezték be, s alakították az irodalmi élet bázisául. A lakás egy napsütötte szobából, balkonból, aprócska konyhából és fürdőszobából állt; ablakából a Dunát, a budai hegyeket és a Margitszigetet lehetett látni. Gyarmati Fanni fiatal korában szerette az utazást, az aktív társasági életet, a versek szeretete pedig egész életét végigkísérte.
A Napló Hetek óta olvasom Radnóti Miklósné naplóját. Minden este nagy-nagy levegőt kell, hogy vegyek, és óvatosan kezdem csak a sorokat befogadni, hiszen cseppet sem könnyű olvasmányt választ az, aki kézbe veszi ezt a kortörténeti dokumentumot. Ha romantikus, legendás szerelmi történetet keresel, vagy valamilyen idealizált álomkép jár a fejedben, ha Radnótiék házasságára gondolsz, akkor különösen nagy meglepetés fog érni, ahogy egyre mélyebben megismerheted életük szinte legintimebb titkait. Zavarbaejtő őszinteség és egy gyűlölködő, a rettegést kibontó korszak hangulata lebeg a visszaemlékezés sorai mögött. Fanni megkapó őszinteséggel ecseteli a nehézségeket, a pénztelenséget és a kapcsolatukba férkőző folyamatos elégedetlenséget. Gyarmati Fanni még hajadon volt, amikor 1935. február 10-én belekezdett a naplóírásba. A naplót barátjuktól Gyarmati Lászlótól kapták, hogy Fanni gyorsírással papírra vethesse a mindennapok eseményit. A naplót 1946-ig írja. Az utolsó bejegyzés Radnóti újratemetését követően születik meg.
Másutt így szólt róla: "…a megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam. (…) Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené – az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt. " Gyarmati Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja, méltó szellemi társa és első kritikusa volt Radnótinak – írja Ferencz Győző irodalomtudós Radnóti Miklós élete és költészete című könyvében, amelyben számos dokumentumot és visszaemlékezést közölt a költő feleségéről, kettejük nem mindennapi kapcsolatáról. Radnóti 1927-től kezdve "1944 őszén bekövetkezett haláláig egyenletesen ontotta Fannihoz írt verseit, amelyek érzelmi hevességtől, romantikus rajongástól és erőteljes szexuális vonzódástól lüktettek. "
A vers címzettjének problémájáról itt írt részletesen az irodalomtörténész. ) Beck Judit akkor szakított véglegesen a költővel, amikor ő már munkaszolgálatban volt. Radnóti egy levelében még innen is azt írta neki, úgy érzi, valójában nem is a feleségét, hanem őt hagyta el – mire az ekkor már Major Tamás feleségeként élő nő inkább kilépett a kapcsolatból, mert úgy vélte, hogy "minél messzebb van az ember, annál inkább csak egy pontra szabad visszagondolni". A párhuzamos kapcsolat közben Radnóti, ha nem is konfliktusmentes, de érzelmileg végig szoros kapcsolatban maradt Gyarmati Fannival. Az utolsó időszakból, a munkaszolgálatos évekből nem maradt fenn Radnóti Miklósról fénykép. A költő, aki éppen egy Shakespeare-fordítással lett volna elfoglalva, 1944 májusában kapta meg utolsó behívóját. A bori táborból még három lapot írhatott feleségének, ezeket a cenzúra miatt Gyarmati Fanni már csak késve kaphatta meg – és közben neki is menekülnie kellett, álnéven, apácaként bujdosott. Férje Razglednicákat és az Erőltetett menetet is tartalmazó jegyzetfüzetét egy barátja hozta haza.
Összefoglaló Gyarmati Fanni (1912–2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak "Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében.
Radnótiné édesapja gyorsíróiskolájában tanított 1941-ig, és rengeteget dolgozott. Próbálta kielégíteni a költő igényeit, miközben magát okolta amiatt, hogy Mik nem tud dolgozni. A törékeny asszonyka nem bírta sokáig ezt a rengeteg munkát, így a szegénység rányomta a bélyeget mindennapjaikra, emiatt 1935 és 1940 között Fanni évente járt terhességmegszakításokra. Radnóti szerelmük hajnalán Beck Judittal folytatott viszonyt, amiről naplójában részletesen beszámolt, azt viszont kevesen tudják, hogy Fanninak is megtetszett valaki, méghozzá Schöpflin Gyula. Bár sosem csalta meg Radnótit, tetszett neki a férfi, később pedig férje munkaszolgálatos társa, Göndör Tibor mozgatta meg a fantáziáját. Nagyon tudnám szeretni, ha hozzám tartozna, és nem volna ilyen fiatal, egyidős velem. Kicsit motoszkál ez bennem már a síelésünk óta, hogy tetszik, és jólesne, ha tetszeném neki" - olvasható a naplóban. Amíg a költő Csehországban tanult, megismerkedett Tinivel, akinek szerelmes leveleket írt, 1941-ben aztán beteljesedett Beck Judittal való kapcsolata, aki egyébként Fanni barátnője volt... Radnóti és Beck tehát egymásba habarodtak, hosszasan leveleztek, de egyikük sem vált el.
Az asszony több érvvel is magyarázta a döntéseit: megélhetési problémákra hivatkozott, és lakhatási nehézségekre: pöttöm lakásban éltek, és apró ajándékokat is csak nehezen tudtak venni egymásnak a jeles alkalmakkor. Sajnos a politikai helyzet sem kedvezett annak, hogy a zsidó származású házaspár biztonságban érezhesse megfogant gyermekét. A hatodik abortuszra azért került sor, mert Fanni a megszállás idején többször is szovjet katonák erőszakának áldozatává vált, akadt köztük olyan, aki meg is verte. Kétszeresen is hátrányos helyzetűként vészelte át a második világháborút: nőként, aki a katonák prédája lehet, és zsidóként, aki a férjéért aggódik, és aki maga is bujkálni kényszerül Pécsen hamis névvel. Tehetetlen, amikor a férje szerelmes lesz Radnótiék olyan házasságban éltek, melyre a tökéletes őszinteség volt jellemző, sokak számára talán túlzottan is. Miklós Beck Judit (Fanni barátnője) iránti szerelmét nyíltan vállalta hitvese előtt, akár a saját lakásukra is felvitte a nőt. Attól sem tartott, hogy Judittal való levelezését a felesége megtalálja, és elolvassa, hiszen nyílt volt a kapcsolat.
Jön a román-magyar nyugdíj Novembertől lesz hatályos a tavaly aláírt magyar–román nyugdíjegyezmény. Az előző – még 1961-ben elfogadott – megállapodás alapján évente 18 milliárd forintot fizet ki a költségvetés a Magyarországon letelepedett román nyugdíjasoknak. Részletek a NAPI Gazdaság mai számában. Nyugdíj - Üzletem. A NAPI Online nem vállal felelőséget a cikküldő "Megjegyzés" mezőjébe írt tartalomért és kijelenti, hogy a cikküldő kizárólag látogatóink kezdeményezésére küld leveleket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a cikküldő minden elküldött levélben megjeleníti a küldést kezdeményező látogató IP címét. Copyright 2001-2022 Online Kft. Minden jog fenntartva.
Facebook 136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik. Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Korrupció miatt elítélték a volt pénzügyminisztert Romániában - Napi.hu. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett. Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva. Korrupció?
sajtótájékoztatóján, Budapesten. Tartósan deficites maradhat a kereskedelmi mérleg Az árváltozások hatása jelentősen hozzájárul az export és az import dinamikus növekedéséhez, az energia- és alapanyagárak emelkedése az importárakat jobban felhajtja, ezért a cserarányok romlása miatt az első félévben deficittel számolnak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a külkereskedelmi mérlegben. 16, 7 százalék volt Oroszországban az éves infláció Oroszországban az éves infláció 16, 7 százalékra gyorsult az április 1-jével záródott héten, utoljára 2015 márciusában regisztráltak ilyen magas mutatót. Az élelmiszerek ára átlagosan 9, 9 százalékkal volt magasabb a múlt héten, mint egy évvel korábban. Példátlanul gyorsan fizette ki az OBA a Sberbank károsultjait A volt Sberbank-ügyfelek esetében bocsátotta először tíz munkanap alatt egy nagy létszámú betétesi kör rendelkezésére a kártalanítás összegét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az MTI-vel. Ekkora volt a termék-külkereskedelmi hiány februárban Februárban az export euróban számított értéke 17, 7 százalékkal, az importé 29, 2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
chevron_right Magyarországon élő személy romániai szolgálati ideje 2020. 10. 08., 08:42 0 Tisztelt Winkler Róbert Nyugdíjszakértő Úr! A magyar nyugdíjbiztosító adategyeztető határozata alapján 1991. 01. 07-2018. 12. 31. közötti időszakban 26 év 286 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezem, és azóta is megszakítás nélkül dolgozom. Romániában 11 év 83 nap munkával töltött szolgálati idővel rendelkezem. Magyarországon élek és dolgozok 1991 óta, az utóbbi időben mint egyéni vállalkozó. Számításaim szerint ez év legvégén már elmehetnék a nők kedvezményes öregségi nyugdíjába. Kiszámolná nekem, hogy mikor nyílna meg a lehetőségem? Ön szerint érdemes még az idén elmenni nyugdíjba? Valorizációs szorzók? 13. havi nyugdíj 1/4-e? Mit tanácsol? Máskülönben olvastam a weboldalon (), hogy elfogadta a román parlament azt a rendeletet, amely szerint az öregségi korhatárt betöltött személyek megvásárolhatják a szolgálati éveiket, de maximum 6 évet. Nekem a romániai minimálnyugdíjhoz alig 4 évet kellene megvásárolnom.