A 150 évig tartó Ottomán megszállás kulturális hatása ma is érződik hazánkban, nemcsak a szókincsünk találhatunk a török megszállásra utaló jeleket, de ennek a hatásnak köszönhető a kávézás kultúrájának a megjelenése (a híres fekete leves), a fürdőkultúra reneszánsza. A törökök által épített fürdők fele a mai napig áll és eredeti funkcióját szolgálva várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat. Lássuk hát, hova érdemes mennünk, ha némi időutazással egybekötött vízi örömökre vágyunk! Király gyógyfürdő A Király fürdő eredeti, török magját (mely csupán egy nyolcszögletű tetővel fedett medencéből áll) 1570-re építették meg, Szokoli Musztafa uralkodása idején. Rudas gyógyfürdő férfi napon tilos a fürdőruha viselése?. Ez volt a törökök egyetlen fürdője, amely az akkori várfalon belül helyezkedett el, és emiatt nem is rendelkezik saját melegvízű forrással: a közeli Lukács fürdő környékéről szállították a termálvizet egy fenyőfából készült vezetékben. Ennek oka az volt, hogy a törökök számára a fürdőzés nem csak kikapcsolódást jelentett, de szakrális szerepe is volt, tehát a napi mártózást akkor sem igen hagyhatták ki, ha netán a várfalon túl véres küzdelem zajlott, elvágva őket a többi fürdőtől.
A kazánok által termelt gőz a hőlégkamrák ellátására szolgál, de képes a termálosztály fűtését is kiszolgálni, továbbá a medencék hőfokbeállítására használt termálvizes hőcserélőjén felmelegedett városi vizet melegítik használati meleg víz céljára. Rudas Fürdő – Madeby Prid. A Rudas fürdőben jelenleg – sajnálatos módon – három fűtési rendszer üzemel. A termálrészlegen lehet fűteni távhővel és saját előállítású gőzzel, az uszoda- és csarnokrészen pedig visszanyert hővel és távhővel, a régi kórházi szárnyat és az irodarészt pedig csak távhővel. A Rudasnál remélik, hogy a közeljövőben megvalósuló új beruházások során ezekre a problémákra is megoldást találnak.
A kerámia vízvezeték nyomvonala végig követhető a fürdő falazatában. Evlia Cselebi világutazó magyarországi utazásairól írt könyve szerint nyolc csorgókút volt a kupolatérben, amiből hétnek sikerült is meghatározni a helyét, míg a csorgók alatti kurnákból három darab került elő. A lebontott csempeburkolat és vakolat alatt több helyen is megmaradt a török vakolat, amely rózsaszínű. A törökországi fürdők egy részét Iznikből származó csempékkel burkolták, ám a törékeny anyagokat csak nagy veszteségekkel lehetett a hódoltsági területekre szállítani, valószínűleg ezért alkalmazták a török építők a vörös márványt imitáló vakolást. A mai vizes masszírozó falazatában megtalált két falfülke is a vörös vakolat maradványait őrzi. Extra Wellness csomag a Rudas Fürdőben - Vélemények - Meglepkék. A medencetér falában a török fürdőkre jellemző, a falak mentén körbefutó padka nyomára is rábukkantak a régészek, melynek magasságát a lepusztult török vakolat magassága mutatta meg. A tény, hogy a körben előkerült a padka nyomvonala, bizonyítja, hogy a török korban csak a mai nagymedence létezett.
Buda visszafoglalása után a királyi kamara a fürdőt a városnak adományozta. A XIX. század elején pedig a Rudas fürdő már a társasági élet középpontja, a város előkelő közönségének találkozóhelye. Több apró átalakítás után Dankó József tervei alapján 1831-ben fejezték be átépítését. Buda városa egy 15 szobából álló "vendég-szállást" és a török fürdőhöz csatlakoztatva kád- és kőfürdőt építtetett. (A szálloda klasszicista épületrésze sajnos 1944-ben elpusztult. ) Újabb átépítést követően 1866-ban megnyílt a Rudasfürdő és Gyógyintézet. Buda város közgyűlése ekkor tiltotta meg, hogy férfiak és nők a fürdőt közösen használják. A fürdő 1894-ben megnyitott úszócsarnokát csak a nyári hónapokban üzemeltették, mert a forgalom a téli időszakban meglehetősen gyér volt. Az uszoda részt 1930-ig a férfiak és a nők csak felváltva vehették igénybe. A Rudas fürdőt 1933-ban nyilvánították gyógyfürdővé. 1936. novemberében a főváros közgyűlése hozzájárult a rádiumos kádfürdőhelyek számának kibővítéséhez. Külön orvosi kezelőket létesítettek, továbbá növelték a szállodai férőhelyeket, így az épületrész ekkor 23 szobával "gyógyszállóként" működött.
1711-ben megépült az Erzsébet híd helyén a komp, az úgynevezett repülőhíd, ezzel a pestiek számára a legkönnyebben megközelíthető fürdővé vált. Természetesen a forgalom növekedése a fürdő bővítésével járt. Stocker 1729-ben megjelent könyvében már több fürdőegységről add számot. 1774-ben Zagler Márk vette bérbe, aki a török fürdő északi oldalához egy u alakú egyemeletes épületet épített, ahol több különböző szoba és fürdő került elhelyezésre. A két nevén nevezett márvány medencés fürdő az uralkodókról nevezték el, így Ferenc és Terézia nevet kapták. Ugyanekkor került kialakításra a török fürdőben a négy sarokmedence. 1797-ben a fürdő bérlője, Sztankovics János kimutatása szerin a Rudas fürdőnek ekkor egy nagy közfürdője, tíz különfürdője és hét vendégszobája volt. 1804-ben Ockenfuss Jakab lesz az új bérlő, aki kisebb bővítéseket hajt végre, A bővítések dacára a fürdő 1820-as évekre elveszíti régi pompáját. A városi tanács a további korszerűsítés mellett dönt. Az építkezés Dankó József építőmester tervei szerint folyik, az 1794-es részeket felhasználva a török fürdőt három oldalról körbefutó emeletes épületszárnyat alakítottak ki, középen udvarral és klasszicista homlokzattal.