1920. szeptember 26. Szerző: Tarján M. Tamás "Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. " (Részlet a numerus clausus-törvényből) 1920. szeptember 26-án szavazta meg a magyar nemzetgyűlés a numerus clausus néven ismertté vált 1920/XXV. Numerus clausus törvény. törvénycikket, mely a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg. Miután a jogszabály a zsidóságot is "népfajként" definiálta, és ez a közösség addig felülreprezentálta magát az egyetemeken, kimondhatjuk, hogy a törvény alapvetően antiszemita célzattal készült; így, bár a numerus clausus nem zsidótörvény volt, mégis precedenst szolgáltatott az 1938-tól meghozott diszkriminatív jogszabályok számára.
Ezt a könyvemben cáfolom. Bemutatom, hogy a nemzetiségi kvóta helyét elfoglaló ú. n. Kiállítás nyílik arról, mIlyen volt kamaszlánynak lenni a numerus clausus idején - IN. foglalkozási kvóta is antiszemita intézkedés volt, mert olyan foglalkozási statisztikákra alapozva dolgozták ki, amely a foglalkozások felekezeti összetételét vette figyelembe oly módon, hogy a zsidók arányát korlátozza. A felvételi bizottságok összetételén pedig nem változtattak, tehát a diszkrimináció foka továbbra is tőlük függött. A hátrányos megkülönböztetésnek a következő három-négy évben történő bizonyos, évente egy-két százalékos enyhítése, majd 1932 után újbóli megszorítása közvetlen miniszteri utasításra történt. Teleki Pál – Könyvében tömérdek statisztikával bizonyítja, hogy a numerus clausus törvény nem igazán érte el a célját, hiszen a kiszorított zsidó hallgatók helyét nem töltötte be elégséges keresztény jelentkező. – A numerus claususnak nem az volt az egyetlen célja, hogy kevesebb zsidó hallgató legyen az egyetemen. Tágabb összefüggésben a törvény hívei úgy gondolták, hogy a numerus clausus átalakítja majd az egész intézményrendszert.
Ezután számos korlátozó rendelet és törvény született, elkezdődött a zsidók deportálása, gettókba zárása. A magyarországi holokausztnak 550-600 ezer magyar zsidó esett áldozatul, többségüket Auschwitzba hurcolták és megölték.
Ha nincs bojkott, akkor a parlament összetétele is valószínűleg másképp alakult volna. Mindenesetre tény, hogy a fajvédők nagy számban kerültek be az országgyűlésbe és kihasználták az antiszemita indulatokat. Horthy Miklós – Könyvében részletesen szól a Népszövetségről, amelynek reakcióit a magyar kormány nem hagyhatta figyelmen kívül. Ahogy a mai magyar kormánynak is oda kell figyelnie az Európai Unió vagy az IMF álláspontjára. – Érdekes a párhuzam és bonyolult a válasz. A húszas években sokan úgy vélték, hogy a Népszövetség rendületlenül kiáll a magyar zsidók jogai mellett, míg a magyar kormány ragaszkodik a saját álláspontjához. Azért ez nem egészen így volt. A Népszövetségben is megoszlottak a vélemények. 1923-24-ig az volt a domináns álláspont, hogy ezeknek az országoknak a belügyeibe nem kell beleszólni. “A numerus claususra szükség volt” – félreérthető mondatok a Kossuth rádióban – TEV. Romániában, Lengyelországban is erős volt az antiszemitizmus, de a Népszövetség csak nagyon lassan szánta rá magát, hogy beavatkozzon. Egy idő után mégis kialakult az az álláspont, hogy a Népszövetség követelje a magyarországi zsidó kvóta megszüntetését.
Gulyás Márton radikális baloldali aktivistának adott interjúban próbált fenyegetőzni a baloldal új Simicskája, azaz Bige László, akiről néhány hete derült ki, hogy a baloldal kampányát finanszírozza. Egészen sajátos, maffiastílust idéző szavakkal ígért bosszút az ellene folyó nyomozás miatt – amit nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy megfenyegette az igazságszolgáltatást. Később homályosan beszélt még állítólag birtokában lévő dokumentumokról, amiket – úgymond – nem fél használni. Bige László ellen súlyos gazdasági bűncselekmények alapos gyanúja miatt folyik nyomozás, a baloldal kampányának finanszírozása mögött nyilvánvalóan az áll, hogy Gyurcsány Ferenc megígérte neki, hogyha hatalomra kerülne, nem kellene börtönbe vonulnia. Bige László akkor bukott le azzal, hogy a baloldal kampányát finanszírozza, amikor Horn Gábor, Gyurcsány egykori államtitkára Bige birtokáról távozva karambolozott, és erről fotók készültek. Zavaros interjúban próbált fenyegetőzni Bige László, Gyurcsány új Simicskája. Ezután került elő az a fedősztori, hogy Bige egy közvéleménykutatást rendelt, saját magának, amit aztán elérhetővé tette a baloldali pártoknak.
Lázár Jánosról: "Most már egyébként jó a kapcsolatunk Lázár Jánossal, Mezőhegyesen példaértékű gazdaságot és az oktatásra is kiterjedő fejlesztéseket hozott létre, és most már részleteiben is jobban látja a mezőgazdaság kihívásait. " a Mészáros-féle mezőgazdasági integrációról: "Az ellenintegráció meglepett. Az egy nyílt kihívás a KITE-vel szemben. Eddig is voltak már hasonló próbálkozások, azok az integrációk sikertelenek voltak. Bár jó a kapcsolatom Mészáros Lőrinccel, azt kívánom, hogy ez is sikertelen legyen. " a renitens fociszurkolókról és a szigorúbb büntetésekről: "Nagyon elszomorító, hogy néhány tíz, száz rendbontó miatt több tízezren nem látogathatják a meccseket, mert bezárásra kerülnek a stadionok. Interjú közben próbált fenyegetőzni Bige László - PestiSrácok. (…) Vannak egyeztetések, tervezzük a stadionokban a vénaszkenner bevezetését, próbáljuk bíróságképesen, vagyis az igazságszolgáltatásnak is értékelhető módon, dokumentumokkal, bizonyítékokkal alátámasztani az elkövetők személyazonosságát. (…) Egyeztettünk az adatvédelmi biztos hivatalával, hogy megfelelőmódon végezzük a rendbontók azonosítást, és azokat, akik nagy büntetést hoznak a szurkolótársaik és a szövetség nyakára, örökre ki fogjuk tiltani a futballpályákról.
Álláspontjuk szerint egy esetlegesen jogsértő GVH határozat miatt, aminek jogerős döntése akár 2-3 évig is elhúzódhat, nem lenne szabad korlátozni a Nitrogénművek Zrt. működését, aminek nemzetgazdaságilag jelentősen nagyobb hátránya lenne, mint a bírság beszedésének" – nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. A Nitrogénművek Zrt. a közép-európai régió egyik vezető nitrogén alapú műtrágya gyártója és mezőgazdasági alapanyag forgalmazója, székhelye Pétfürdő. Magyarországon a Nitrogénművek képviseli a műtrágyatermelést, amely a forgalom és foglalkoztatás, de leginkább az élelmiszeripar tekintetében fontos ágazat az EU-ban. több mint 15 országban, több mint 700 nemzetközi munkavállalóval és 90 éves múlttal van jelen az iparágban.
Bige szerint mindez csak kitaláció, ráadásul az egész ügy, amire céloznak, tíz évvel ezelőtt történt, és szerinte valaki fizetett ezeknek az embereknek, hogy ezt mondják, ingyen ugyanis "nem lehet valaki ennyire hülye. " Hogy ki fizethetett, arra nem tett utalást. Saját ártatlanságában ugyanakkor teljesen biztos Bige, ezt többször hangsúlyozta. Csányi Sándorról Az OTP-vezérrel – mondta Bige – nem vesztek össze. "Nem is volt konfliktus", majd hozzátette: Sándor egy jó csóka, egy jó srác volt. Azt a korábbiakhoz megjegyezve leszögezte: nem volt Csányi strómanja, "nem kezeltem más pénzét sosem". 2008-ig ugyan volt egy Bige cégcsoportjának egy prosperáló kapcsolata az OTP-vel, de aztán a bank felmondta a cégeinek nyújtott kölcsönöket szép sorban. Itt romlott meg a kapcsolatuk Csányival, de Bige elmondása szerint ő sose néz hátra. Aztán szóba került a nagy KITE-vita is: amikor az agrárcéget mindketten meg akarták szerezni Csányival a 2010-es években, de ez végül az OTP-vezérhez került. Azt – mondta Bige – "politikai felhatalmazás nélkül nem lehetett megcsinálni", azaz arra utalt, hogy Csányinak politikai hátszele is volt a KITE-konfliktusban.