4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b Tuzson János Botanikus Kert képek Tuzson János Botanikus Kert információk Leírás Belépő / Jegyárak Nyitvatartás A Botanikus kert környezete A Botanikus kert a Sóstói parkerdő szomszédságában a Nyíregyházi Főiskola területeként, Nyíregyháza belterületén a Stadion közelében helyezkedik el mintegy 5. 6 hektáron. A Botanikus kert története A Sóstói parkerdőben létrehozott nyíregyházi botanikus kert kialakítása az egyetem megalapítása után 10 évvel kezdődött, elsődleges feladata az oktatás és a kutatás támogatása. Az idegen tájak növényvilágát a növényházak ban (Pálmaház, Mediterrán ház és Kaktuszház) mutatják be, míg a mesterségesen kialakított tó és környéke a vízi és vízparti társulásoknak ad otthont. A botanikus kertben, 1998-ban készült el a rendszertani terület, a tó és annak környéke, a sziklakert, valamint a különféle növénytársulásokat szemléltető erdőterület. Ebben az évben lett a kert területe védett természeti hellyé nyilvánítva, és a korábbi 4.
A Nyíregyházi Főiskola botanikus kertjét a Sóstógyógyfürdőhöz közel, a Sóstói-erdőben alakították ki. A kertet Tuzson János botanikusról, paleobotanikusról, a Tuzson Arborétum alapítójáról nevezték el. A kert története [ szerkesztés] Botanikus kertet már a főiskola alapításakor terveztek, de a tervezést csak 1972-ben, a tényleges építkezést 1974-ben kezdték el. A munkában oroszlánrészt vállalt a főiskola oktatóinak és diákjainak egy lelkes csapata. A kert terveit a szegedi JATE Növénytani Tanszékén készítették el. A pálmaház terve a Nyírterv és az erdészet tervezőinek munkája. A korszerű berendezés lehetővé teszi, hogy a növényeket eltérő hő-, pára- és fényviszonyokat biztosító házakban helyezzék el. A létesítményt akváriumok egészítik ki. A kert közepén egy, a rendszertani részből a növénytársulások bemutató helyére is átnyúló tavacskát is kialakítottak. A növényeket több testvérintézmény – JATE, KLTE, ELTE, JPTE, KÉE, az Ungvári Állami Egyetem, a Kassai Egyetem, az MTA vácrátóti botanikus kertje, az erdészet derecskei faiskolája – és számos magánszemély adta össze.
Göd ismét egyetemi várossá válhat, mivel a látogatóközpont épületében kutatóhelyeket és egyetemi oktatási helyszínt is kialakítanak. Erre a célra mintegy 270 millió forintos támogatást kapott a Huzella Kert. A terület különlegességét tovább növeli a speciális vízháztartása. A kertben lévő tavakat több ott fakadó forrás táplálja, amelyek a legaszályosabb időben sem apadnak el. Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy komoly erőfeszítésbe és munkába kerül, de jövő év végére a Huzella Kert nemcsak természeti szépségeivel, hanem a természethez illeszkedő épített környezetével is Magyarország egyik legszebb kertjévé válik majd. A Huzella Kert A birtok első tulajdonosáról nem maradt fenn korabeli hiteles forrás. Helytörténeti kutatások szerint a villát és tájképi kialakítású parkját 1885-ben említik először Sződ község térképén. A kertben elhelyezkedő kastélyszerű épületet feltehetően 1850 és1865 között építették, több egymást követő szakaszban. Fennmaradó dokumentumok szerint gróf Széchenyi Ödön 1865-ben vásárolt egy birtokrészt Alsógödön, majd miután a gróf végleg Törökországba költözött, a birtokot Arany János fia, Arany László vásárolta meg.
Tovább Vélemény: A doktornő nagyon jó diagnoszta. Betegeit utánköveti, amit nagyon kevés haziorvos tesz. Tovább Vélemény: Telefon állandóan foglalt. Mint mindenhol. Ezeknek minden Covid! Tovább Vélemény: Egy mosószer csomagot rendeltünk, ami nem érkezett meg. Segíteni nem tudták ennek okát kideríteni, csak sablonos leveleket kaptam. Második alkalommal történt ilyen. Nem jó partnerekkel dolgoznak. Részemről nem ajánlom. Tovább Tovább a teljes értékeléshez
Készült egy kerttervező applikáció is, amely a Google Play áruházból letölthető. A már meglévő Békaliliom tanösvény a kert természeti értékeit mutatja be és létrehoztak egy teljesen új kertrészletet, egy új ligetet, ahol ötven páfrányfenyőt ültetettek el a megnyitón résztvevők. A megnyitón Tuzson Bence önkormányzati képviselő és államtitkár is kiemelte, hogy a gödi Huzella Kert egyedülálló érdekessége a hazai botanikus kerteknek, felújítása fordulópont, nem csak a település, hanem az ELTE Füvészkertje számára is. Az egykor élettel teli terület korábban háttérbe szorult, eltűnt az egyetemi oktatásból, a közösségi életből, a kert gyors romlásnak indult a 2000-es évek az elején. A kert gondozását 2011-ben vette át a Füvészkert, akkor fogalmazták meg az első elképzeléseket, terveket a kert rendezésére és átalakítására, idén pedig neki is kezdtek a munkáknak. Elsőször a kert és a növényállomány rendbetételéhez fogtak hozzá, a kidőlt vagy veszélyt jelentő fákat feldarabolták. Következhet az élettér létrehozása, amely egyedi lesz a hazai botanikus kertekben, olyan központot alakítanak ki, amely kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak, közelebb hozza a természetet és embert, miközben a tudomány is újra helyet kap a kert életében.