Mi most az emberi kommunikációt elemezzük. A kommunikáció feltétele a már említett legalább két ember, a felhasznált jelrendszer ismerete, és a közös valóság, előzmény. A közös valóság miatt a kommunikációnak valóságvonatkoztatása van. A jelrendszer ismerete nélkül nem jöhet létre kommunikáció, hisz ez gátolja a megértést, így a folyamat egyoldalúvá válik. Szintén fontos, hogy a kommunikáció során az "információt kapó", és az "információt adó" szerepek felcserélődnek. A címzettből feladó, a feladóból címzett lesz. Így lesz kétoldalú a kommunikáció. A kommunikáció tényezői: Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk. Feladó: megformázza, majd közli az információt. KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük. Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük. Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír.
Közéjük tartoznak például az erőteljes érzelmeket keltő információk, és az álhírek sokszor épp ilyenek. Próbáljunk meg kilépni a buborékból, és ne pusztán a közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódjunk. Vagy ha már annyira hozzászoktunk használatukhoz, keressünk a platformon belüli hiteles forrásokat. Én például jó szívvel ajánlom annak a Jane Lytvynenkónak a twitteres profilját, aki dezinformációkutatóként és ukrán származása miatt duplán érintett az orosz-ukrán konfliktusban. Lytvynenko érzelmi érintettsége mellett próbál szakmailag hiteles maradni, többek között rengeteg első kézből származó információ újraosztásával. Kommunikáció funkciói. További gyakorlati tippek az orosz-ukrán háborúról való tájékozódáshoz Lytvynenkótól. Az álhírek funkciói és formái: Történetek nem véletlenül születnek Érzelmeinkre ható üzeneteikkel az álhírek hatékonyan emelkednek ki a többi információ közül. Népszerűek azért is, mert - a komplex folyamatok egyszerűsítésével - abba az illúzióba ringatnak, hogy egy bizonytalan helyzetben is az irányításunk alatt tarthatjuk a történéseket.
Az orosz propaganda jól ismert, feketeöves versenyzője a dezinformáció világának, de a sajátjait mozgósító példatörténetek gyártásában az ukrán propaganda sem megy a szomszédba jótanácsért. Ismerjük fel a jeleit annak, ha ilyen forrásokból származó információkba botlunk. Figyeljük a közösségi oldalak segítő jelzéseit (amelyek néha kormányzatokhoz közelálló forrásként jelölnek meg oldalakat), tanulmányozzuk az adott tartalom nyelvezetét (jellemző kulcsszavakra /neonácik, népirtás/, vagy formai jelekre /nevek, városnevek írásmódja/, stb. – koncentrálva), és fedezzük fel az elfogultság jeleit. Média: A nonstop hírversenyben mindenki tévedhet A sajtónak egyik alapvető feladata az objektív és hiteles tájékoztatás. Ennek azonban még a normál mindennapokban is megvannak a maga korlátai, hát még háborús helyzetben. A jelentős részben hirdetésekből élő lapok a hírversenyben próbálnak minél több információt nyújtani a sokakat érdeklő kérdésekről. A kommunikáció tényezői és funkciói. Igyekezetükben azonban alkalmanként még a legjobbak is tévednek, amikor például lehoznak félrevezető, megerősítetlen információkat.
Csárdás karaoke -A szegedi sürgönypózna -Eresz alatt fészkel a fecske- - YouTube
Évszázadra vagyunk már az ilyesféle "erkölcsi fertőtől", amikor egy clevelandi buszsofőr házában évtizeden át rabláncon tartott fiatal nők lelki-fizikai meggyaláztatását taglaló helyszíni beszámolók tudósítják a tévénézőket. S az eset, mint tudjuk, már, már mindennapos. S természetes az is, hogy ha kell, ha nem, alig születik színpadi bemutató szex, érzelmi zavarok, erőszak naturalista megjelenítése nélkül. A világ mintaadó színpadain épp úgy, mint filmeken s a valóságban. Akkor hát mégis mi az oka Füst Milán avítt erkölcsiségben fogant darabja iránt újraszülető kíváncsiságnak? A Marosvásárhelyről érkezett Harsányi Zsolt rendezőt sem a régi botrányelemek vonzották a Boldogtalanok választásakor. Hanem mindaz az időtlen és nagyon modern emberi-drámai anyag, amelyet megjelenít. Olyan kitűnő párbeszédekkel, jellemrajzokkal, szituációkkal, amelyek tág lehetőséget kínálnak valamennyi résztvevő számára, jutalomjátékot ígérő együttes játékra. Nos, ilyen előadást rendezett a szegedi kisszínház színpadára az évad zárásaként.
A szegedi főrabbi nem érti, hogy Lázár János a szegedi zsinagóga felújításának elhúzódásával kapcsolatban miért a zsidó vezetőket teszi felelőssé. A szegedi főrabbi szerint a helyi zsinagóga felújításával kapcsolatos tárgyalásokon még nem jutottak el összegekig, azt pedig furcsállja, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a zsidó vezetőket teszi felelőssé a felújítás megkezdésének elhúzódásáért – Markovics Zsolt szegedi főrabbi a Délmagyarország napilap honlapján megjelent cikk szerint így reagált a Miniszterelnökség szerdai közleményére. Abban a tárca jelezte: Lázár János egyeztetést kért a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a szegedi zsinagóga felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány. "Évek óta ismert, hogy a zsinagógát fel kell újítani, ám mostanáig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket" – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.