Amennyiben függő hatályú döntés meghozatalának az adott ügyfajtában nincs helye, úgy ezen időtartamokon felül szintén nem számítanak be az ügyintézési határidőbe az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének, valamint minden, a hatóság által számára előírt kötelezettség teljesítésének időtartama. Eszerint olyan időtartamok, amelyek a hatóságok oldalán merülnek fel (ideértve a megkeresés, a szakhatósági eljárás stb. idejét is) nem szolgálhatnak az ügyintézési határidő meghosszabbodására. Ügyintézési határidő számítás. A függő hatályú döntés esetén pedig így biztosítható, hogy egy valóban objektív, szigorú, naptári napban meghatározható időpontban döntés szülessen az ügyfél kérelme tárgyában. Hangsúlyozandó, hogy a be nem számító időtartamok további bővítése a jogintézmény általános ügyintézési határidőhöz hasonló kiüresedéséhez vezetne, ezért az jogpolitikai okokból nem támogatható a jövőben sem. Garanciális követelményként ugyanakkor a Javaslat azt is előírja, hogy az ügyintézési határidő letelte előtt 15 nappal az ügyben már soron kívül kell eljárni, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő utolsó napjáig az ügy határozattal befejezhető legyen.
(6) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza. (7) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. (8) Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. Vasútszakmai oktatói névjegyzékbe vétel - Vasúti Hatósági Főosztály - Közlekedési Hatóság. (9) Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. Az 50. §-hoz A Javaslat a kérelemre induló eljárásra irányadó határidő-szabályokat – azok összefüggő jellegére tekintettel – egy alcím alatt tárgyalja.
); a felek ezt közösen kérték; vagy törvény azt kizárja (nem lehet alkalmazni a törvénykezési szünet szabályait pl. a cégeljárásra, a csőd- és a felszámolási eljárásra, a végelszámolásra, a végrehajtásra). Ezekben az ügyekben ugyanis az azonnali, gyors bírósági eljárás kiemelt jelentőségű, ezekben a határidő számításának általános szabályait nem kell alkalmazni. A határidőknek két fajtája van: a törvényi és a bírói határidő. A bírói határidő a bíróság által - az elvégzendő cselekmény jellegéhez mérten - biztosított határidő, míg a törvényi határidőt a törvény írja elő. A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, de az a határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.