Az ISZU–122 rohamlöveget 1943-ban rendszeresítették a szovjet hadseregben. Az alvázba egy 12 hengeres, 520 lóerős (382 kW) dízelüzemű motort építettek, amely a 46 tonnás páncéltesttel 37 km/óra sebességre volt képes, hatótávolságát 220 kilométerben határozták meg. A torony oldalát 90 mm-es, a lövegcső környékét fedő pajzs pedig 120 mm vastag volt. Az ISZU–122 rohamlöveg fő fegyverzete egy 122 mm-es, L/46 űrmérethosszú ágyú volt. Kiegészítő fegyverzete pedig egy – főleg légi célok ellen használt – szovjet 12, 7 mm-es DSK géppuska, amelyet a toronyra telepített állványra szereltek. A beépített fegyverzet igen jó paramétereket produkált, űrméret alatti páncéltörő lövedékének kezdősebessége akár 150 mm vastag homogén páncél átütését is lehetővé tette. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Tűzgyorsasága gyakorlott kezelőkkel percenként 3-4 lövés volt. A Magyar Néphadsereg 1956-ban 147 darab SZU–76 önjáró löveggel és 32 darab ISZU–122 rohamlöveggel rendelkezdett, de a hadrend szerves részét képező rohamlöveg-alakulatok nem vettek részt az 1956. évi forradalom és szabadságharc eseményeiben.
2567 2019. január 25., 17:04 Az új fegyvereket Magyarországon fogják gyártani. 73 2019. január 3., 08:11 2018 Nemcsak helikoptereket, de légvédelmi irányítást is veszünk a páneurópai vállalattól. 545 2018. december 20., 17:21 És "minden magyar katona kezébe saját gyártású fegyver kerül". 2018. október 19., 17:34 Vajon sikerül a magyar honvédségnek katonai szolgálatba állítania egy civil fapados flottát? Ha a csapatszállításra vett repülők nem felelnek meg a katonaságnak, muszáj lesz a kormánynak lépnie. 270 2018. augusztus 8., 07:21 Az ország védelmi kiadása el fogja érni a GDP két százalékát – erősítette meg Szijjártó Péter. 2 2018. július 11., 16:33 Minderről a Felvidéken beszélt Németh Szilárd. Meg persze a honvédelem és a hazaszeretet fontosságáról. És természetesen belefért egy kis sorosozás is. 1005 2018. július 5., 15:06
A magyar haderő az 1950-es évek elején megkapta a Szovjetuniótól azt a 68 ISZ–2 nehéz harckocsi t, amely néhány évig – így 1956-ban is – szolgálatban állt a páncéloscsapatoknál. Az ISZ (Joszif Sztálin) harckocsikat a szovjet mérnökök 1943-ban fejlesztették ki, az ISZ–1 típust 85 mm-es löveggel, az ISZ–2 nehéz harckocsit 122 mm-es löveggel. A második világháború befejezését követően az 1944-től módosított ISZ–2 harckocsikat adták át néhány keleti blokkba tartozó hadseregnek. A négyfős kezelőszemélyzettel ellátott 46 tonnás harckocsi páncélvédettsége kiemelkedő (30–160 mm). A frontpáncélzat akár a 160 mm-t is elérte. A 12 hengeres dízelüzemű motor 600 lóerős, teljesítménye 37 km/óra sebességet biztosított a harckocsinak. Fő fegyverzete a már az ISZU–122-nél megismert 122 mm-es tábori löveg, módosított dupla csőszájfékkel ellátott ágyú. Ez a löveg ugyanazt a lövedéket alkalmazta, amelyet az ISZU–122 rohamlöveg. A harckocsi 28 repesz- és páncélgránátot szállított a küzdőtérben. A kiváló páncélvédettségű és remek páncélelhárító fegyverrel ellátott nehézpáncélosok alkalmazhatók voltak páncélelhárításra, betonerődök, tűzfészkek, épületek rombolására, beásott, illetve nyílt célok ellen egyaránt.