A másik fontos – de még idetartozó – kérdés, hogy mi kerül még a jó tájolás irányába? Ha ez egy gardrób, vagy kazánház, akkor fontosabb helyiségek elől veszik el a jó tájolást. Mivel nem lehet megerőszakolni a meglévő házat, nyilván nehéz lenne az összes hálót egy csoportba összefogni (hálóblokk), így kénytelenek lesznek valamilyen kompromisszumot kötni. Ilyen kompromisszum pl. a szülői háló, ami az esetek legtöbbjében elvileg kerülhet akár északra is, hiszen azt a legtöbbször tényleg csak alvásra használják. A hálószobák elhelyése magával vonja a fürdőszoba megfelelő elhelyezését is, így azt oda célszerű elhelyezni, ahová a legtöbb hálót tesszük. Ugyan az alaprajzhoz nem kapcsolódik szorosan, de 2013-ban már nem szokás holmi díszítéseket tenni egy házra, különösen egy kockaházra, ami már eleve hendikeppes megjelenésű. Milyen távolságba lehetne egy régi épülettől pincét ásni statikailag?. Sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy tompítsuk a kockaház megjelenést, pl. a hármas osztású ablak elhagyásával, ami a 60-as években olyan "divatos volt", de ma már nem az.
Jubileumi levél érkezett a tervkritika postaládájába: Tisztelt Koós Úr! Két éve vettünk egy kockaházat (2 szoba, nappali), melyet bővíteni szeretnénk. Jelenleg két gyermekünk van, és valószínű, hogy három esetleg négy gyermekünk lesz., ezért úgy számoltunk, hogy 2 szobával kellene bővíteni a házat. Fő szempont volt, hogy földszintes maradjon a ház, ne legyenek túl kicsik a szobák ~11 nm és a kazánház (vegyes tüzelés és gáz) elérhető legyen mind kívülről és belülről is. A tervtípusok közül a 7. tetszett leginkább ezt fejlesztettük tovább, de mielőtt végleg elhatároznánk magunkat szeretnénk, ha terveinket elfogadná tervkritikára, és megismerhetnénk az Ön véleményét, szakmai észrevételeit, javaslatait. Építőipar Archívum | Faber Master Solution Kft.. Alaprajz tervek A 7. tervet változtatgattuk tovább a bejárat eltolásával, és a kazánház áthelyezésével(10. terv), mert szerintünk elég sötét lenne a nappali a beépített előtér és az ÉK-i fekvés miatt. A homlokzati tervek alapján azonban még mindig úgy látom, mintha a bejárathoz lehozott tetőrész árnyékolná a nappali ablakait… A 10. terven a tervező két szoba ablakából is elvett egyet-egyet, de erről majd később írok.
Igen nagy képzelőerővel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a szocializmusból ránk maradt, fantáziátlan Kádár-kockákba belelássunk valami rendkívülit. Kész szerencse, hogy vannak mások, akik megtették helyettünk – nekünk pedig már csak le kell aratnunk a babérokat! A Kádár-kocka múltja, jelene és jövője A "vidéki panel" – így csúfolták már a Kádár-korszak emberei is ezeket a szürkén sorakozó kockaházakat, melyekből több, mint 800 ezer darab maradt fent Magyarországon és van használatban mind a mai napig. Azonban velük kapcsolatban a legnagyobb gondot még így sem az erősen megkérdőjelezhető esztétikum jelenti – sokkal inkább az energetikai korszerűtlenségük és a meglehetősen költséges fenntartásuk. Örömteli hír viszont, hogy megtörténtek az első lépések ezeknek az ingatlanoknak a korszerűsítése felé. Nagyközségi és Iskolai Könyvtár - Cikkek: Mészáros József - Kelletlen szomszédság. Így hamarosan ökológiailag és gazdaságilag is fenntartható, az erőforrásokkal gondosan bánó, kreatív és a mai családok igényeit teljes mértékben kielégítő, megújult kockaházak lephetik el kis hazánkat.
Zsigának még a szépapja is vályogvetésből tengette az életét. A falvak elkezdtek városiasodni, a vályogtéglát már szegényesnek gondolták és ők is égetett téglából akartak házat építeni, mint a városi ember. A vályogvetők kénytelek voltak útra kelni és más munka után nézni. Legtöbbjük a téglagyárakba menekült. Zsigáék is. Nyírjákói Zsiga Erdőkertesen akart gyökeret ereszteni, így az első adandó alkalommal házhelyet vett. Elvállalta egy öreg ház bontását a benne lévő anyagért, ebből a telekre takaros kalibát épített és ide költöztek be az albérletükből. Frissen szerzett barátaival, cimboráival, úgynevezett kalákában építgették otthonaikat. A gyárak, akkoriban, önköltségi áron adták oda termékeiket a dolgozóiknak, így jutottak hozzá az olcsóbb téglához. A többi hozzávalót apránként vásárolgatták össze, hol az ajtókat, ablakokat, hol a gerendákat, hol a szarufákat, hol az oltatlan meszet. Tervrajz készítése helyett típustervet vásároltak kétszáz forintért. Ekkor épültek az országban az egyforma Kádár-kocka házak.
Helló Világ! Mozgalmas hétvége van mögöttünk, de erről majd a következő posztban olvashattok. 🙂 Tervrajzokat ígértem és íme sikerült egy 3D-s nézetet összerakni, az alaprajzon felül. Remélem így jól értelmezhető lesz. Az eredeti elrendezés a következő volt: Szoba szoba hátán… Pontosabban egy egymásból nyíló labirintus, kis terekkel. Minden szobából egy újabb szobába jutott az ember, ezen szeretnénk változtatni. A kép bal alján van a bejárat, innen kezdve a terek funkciója a következő volt: előtér, tőle jobbra "nappali". Mögötte konyha, a mögött fürdő, majd kis szoba. Így eljutottunk az utca frontra, jobb oldalt fent. A konyhából egy kamra nyílt, onnan pedig kijutunk a kazánházba. (Ez nincs a képen) A bal oldala sokkal egyértelműbb, "nappali" részből ajtó nyílt az első szobára, amelyből átjutottunk a másik szobába, ebből ajtó nyílt a kis szobára és a fürdőre is. Igen, kissé bonyolult és nagyon szét szabdalt, nem egy tipikus kockaház elrendezés, tekintve, hogy nem pont 10×10-es és folyosó sincs benne.
Remek dolog, ha úgy vágunk bele az építkezésbe, hogy mind a ház alapjaira, mind belső esztétikájára vonatkozóan rendelkezünk képekkel, ötletekkel, inspirációkkal, mert a tervező, a statikus, a kivitelező meg a mindenki látja az elképzeléseket. Közben azonban látni kell a kép mögött a folyamatot, a fekvést, a körülményeket. Mert ami pinteresten jól mutat nem biztos, hogy az életben is kivitelezhető, és amit az egyiknek sikerült kiviteleznie, nem biztos, hogy a másik adottságaival is sikerül. De ha nem ugyanazt akarjuk, csak azt akarjuk a saját szánk ízére ízesítve, az álomból nem lesz rémálom, és nem csak a google, de a Nemzeti Mintaterv is a barátunk lesz.
A legfénytelenebb ÉNy-i szoba (04-es számú) lenne a mienk, a többin a gyermekek osztozhatnának. (Számomra az ÉNY-i oldal nem tűnik oly értékesnek mivel csak nyáron süt be a nap bal oldalról, kb 4 óra után. Szeretem a fényt és a kertre az udvarra néző ablakokat. ) Úgy látom a négy szoba érdekében le kell mondjunk a terasz vagy erkély lehetőségéről…a telek nagy, ezért lehetőség van külön kiülős rész létesítésére. Arra is gondoltunk, ha majd felnőnek a gyerekek a konyhát vagy a nappalit úgy helyezzük, hogy DK-i oldalra kerüljön és így lehetőség nyílik egy terasz megépítésére, hacsak nem szeretjük meg annyira a meglévőt, hogy nem akarunk rajta változtatni. Megemlítem, hogy kérésemre – hogy kilássak az udvaron játszó gyermekekre- készült el a 8. változat, de ennél páromnak nem tetszett, hogy a kazánház ajtaja a ház hátsó felén van és nehézkesnek gondolja a fa behordását azon a szűk helyen. 1 méteres hely van a ház és a kerítés között. A szobák is elnyújtottak lettek. A bejárat a kamra helyén kellett volna legyen (hogy ezáltal világosabb lehessen a nappali) és a kamrát a szemközti DNy-i oldalra tetettem volna át, amivel nem értett egyet a tervező.
Madaras József színművészre kedd délután egykor találtak holtan egy nyugdíjasházban. Hetvenévesen hunyt el. Az asztalra borulva találták holtan Madaras Józsefet, tájékoztatta az Indexet Csiffári Erzsébet, a pilisi Máriahalom nyugdíjas magánpanziójának igazgatónője, aki a színész húgának kérésére további tájékoztatást nem adhatott. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész augusztus óta lakott itt, és az igazgató annyit árult még el, hogy halála nem érte őket váratlanul: "nem volt már éppen egészséges". A színész 1937. augusztus 16-án született Rigmányban. Marósként kezdte, majd kertészként is dolgozott. 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Egy-egy évig a Győri Kisfaludy Színház, a Szegedi Nemzeti Színház majd a Déryné Színház társulatának tagja volt, majd 1961 és 1966 között a Thália Színházban játszott. 1971-1974 között a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt. 1982-től rendezett is. A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt: Jancsó Miklós több alkotásában, többek közt az Égi bárányban, az Allegro Barbaróban és a Csend és kiáltásban, de emlékezetes alakítást nyújtott a Köszönöm, megvagyunk című Lugossy-filmben is Nyakó Juli partnereként.
"Ha féltem is, a helyemet megálltam - születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. " "Madaras József vagyok. Születtem 1937. augusztus 16-án, Erdély ország, Rigmány nevű kisközségében, a havasok alján. Tizennégyen voltunk kistestvérek – négy meghalt, a szüleim is meghaltak. Paraszt emberek voltak, a szó nemes és tökéletes értelmében. 1939 -ben felköltöztünk Marosvásárhelyre. Ott hagytuk az óriás konyhát a nagy faragott asztallal, ami körül húszan is elfértünk, ha étkezésre került a sor. Otthagytuk a csendes imádkozást, amit egyszerre csináltunk állva, mint a katonák – apám néma irányításával. Otthagytuk anyám törődő járkálását az asztal és a kemence között. 1939 -től már nem imádkoztunk együtt, mert nem volt nagy asztalunk, mert nem volt nagy konyhánk. 1943 karácsonyán az iskolában ajándékcsomagot kaptam "Horthy Miklóstól", ruhadarabok voltak benne, nem nekem valók. 1945 -ben orosz katonák etettek, adtak egy sapkát, kicsit nagy volt nekem, de hordtam.
"Úgy gondolom, ő ott, akkor elbúcsúzott tőlünk" – tette hozzá. Kiemelte a művész hihetetlen akaraterejét, amellyel tragikus balesete után tanult meg újra beszélni, járni, és újra pódiumra állt. A búcsúbeszédek között József Attila-versrészletek hangzottak fel Madaras József előadásában. Lugossy László filmrendező hangsúlyozta: a művész hosszú lábadozás után készített kazettájának címe Le vagyok győzve. Hozzátette: "de van a címadó vers folytatásában kétezer perbeszálló állítás, két kinyilatkoztatás, amelyeket – legyőzve a sérült hangszállak ellenállását – olyan különös erővel, olyan megátalkodott elszánással mond, mint valamely szent fogadalmat: azt, hogy dolgozom és azt, hogy ember vagyok". Kiemelte: a színész által megelevenített emberek erőteljesen élnek emlékezetünkben: nem csak jól eljátszott szerepek, nem maszkok, jelmezek, hanem eleven emberek. Igaziak, "mert egy igazi színművész, Madaras József gondolatai, érzelmei és erős akarata élteti őket". Balázsovits Lajos színész, Madaras József pályájának kezdetéről szólva kiemelte: a művész önmaga mestere volt.
Madaras József emlékoldal | Rendezések
Az ajtóról lekerülnek a lakatok, pántok. Ott áll velem szemben. Pizsama van rajta, két botra támaszkodik. Meghízott. Arca, mint a telihold, szétfolyik rajta a mosoly. Hüvelykjével betapasztja gégéjén a lyukat. Nevemen szólít. Magamhoz szorítom, majd a vizeletszagú folyosón visszatámogatjuk Gergővel a nyolcfős kórterembe. Sikít a vaságy, ahogy eldől rajta. Szobatársai katatón idióták. Mocskos hálóingben ácsorognak a falnál, bólogatnak monoton, csurog a nyáluk. – Mesélj most – kéri Józsi géphangon. Beszélni kezdek a családról, de hamar megakaszt. Ki most a király? " Gergőre pillantok. – Az Antall, papa – válaszol helyettem. – Ismerem én azt? – néz rám tűnődve Józsi. Megfogom a kezét, hallgatom furcsa terveit, amelyekkel átformálná álmokból, valóságból képzett világát. Majd elalszik végre. – Na, milyen? – kérdi suttogva Gergő. – Bassza meg – felelem csendesen. Másvilág 1995-ben Józsi színészotthonba kerül. Nem keresem, félek újra látni. 1996-ban megkapja a Kossuth-díjat, akkor összecsomagol, taxit hívat, hazamegy Budajenőre.