Így nézett ki ez a darab a kortársak szemében. Shakespeare századokon átívelő bravúrja abban rejlik, ahogy az eredetileg alig öt jelenetben feltűnő nagyorrú uzsorásból érző, a fájdalomtól és megalázottságtól eltorzult lelkű embert csinál. Film a vérszomjas zsidóról. Az ő soraitól, szavaitól lesz ma is vállalható darab A velencei kalmár; Radford sem tehet mást és Shylock tragikusan torz, külső és belső démonoktól űzött figuráját teszi meg a darab súlyos és felejthetetlen középpontjává. A komikus, könnyed lánykérési jelenetek unalmas, bohóckodó közjátékokká redukálódnak: Shylock sötét, kozmikus fájdalma foglalja le gondolatainkat, a többi csak időhúzás. A másságban megtalált azonosság élménye, a rokonszenv és az undor furcsa keveréke lüktet a nézőben, miközben Al Pacino ragyogó Shylockját figyeli. Pacino kitűnő választás, New York-i akcentusa élesen elüt Velence teljes jogú polgárainak BBC-angoljától, fekete árkos szeme teljesen elvész a gyűlölet és a fájdalom mélységeiben, szinte nem is érzékeli a külvilág körülötte csapkodó hullámait.
A brit Michael Radford ( 1984) tavalyelőtti álomgyári vállalkozása már csupán azért is megéri a beléfektetett bőséges energiát, mert a lehető legkevésbé formált az átkos művön, meghagyva nem csupán eredeti környezetét és cselekményívét, de a hírhedt perjelenet leplezetlen, szinte örömteli antiszemitizmusát is – így az utóbbi évtizedek legautentikusabb Shakespeare -filmadaptációját épp kor- és szöveghűsége óvja meg a PC-vádaktól, biztos távolban tartva mindennemű modernkori áthallástól. Hollywood első Velencei kalmár -hangosfilmjében hála istennek végre beérte egy precíz, működőképes és hatásvadászatában is csupán az alapművet követő feldolgozással, ami elsősorban az eredeti szöveg erejére és a Caravaggio -képeket idéző látványvilág sötét pompájára hagyatkozik. Velencei kalmár film ceo. Az egyetlen fontos pont, ahol Radford engedményt tesz a mai elvárásoknak (eltekintve a rövid bevezető kötelező redundanciáitól), az éppen a zsidó Shylock alakjára vonatkozik: Pacino erőteljes, szinte emberfeletti uzsorása megkérdőjelezhetetlenül illeszkedik abba a másfél évszázados felfogásba, ami Edward Kean trendteremtő alakítása óta Michel Simon, Gordon C. Scott és más színészóriások szerepformálásán át tragikus hősként ábrázolja az eredetileg komikus torzalaknak szánt, majd századokon át sötét gonosztevőként megjelenített velencei zsidót.
Hajthatatlanságát régi sérelmein (a velenceiek állandóan gúnyolták vallása és foglalkozása miatt) túl az motiválja, hogy imádott lánya, Jessica ( Zuleikha Robinson) nemrég megszökött a házából szerelmével, a keresztény Lorenzóval ( Charlie Cox), ráadásul sok pénzt és egy számára drága gyűrűt is magukkal vittek… Shakespeare népszerű drámáját az Oscar-díjra jelölt Michael Radford (Neruda postása) vitte filmre remek szereposztásban. Velencei kalmár film magyarul. Rendezte: Michael Radford Forgatókönyv: Shakespeare drámája alapján: Michael Radford Operatőr: Benoît Delhomme Vágó: Lucia Zucchetti Zene: Jocelyn Pook Szereplők: Al Pacino, Jeremy Irons, Joseph Fiennes, Lynn Collins, Zuleikha Robinson, Charlie Cox, Kris Marshall Műfaj: dráma Játékidő: 138 perc Ország: USA, Olaszország, Luxemburg, Anglia Gyártó: Arclight Films, Avenue Pictures Productions Hazai moziforgalmazó: SPI International Kritikánk a filmről Durucz Dávid kritikája 2006. június 14. "Radford adaptációja megadja a kellő tiszteletet az eredeti műnek, és híven idézi meg a kort, amiben a történet játszódik.
A megfilmesített színpadi drámák szemléltetően, szinte kísérleti módon mutatják meg a mélyreható különbségeket a színpadi dráma és a mozidráma stílusa között. A mozidráma tiszta történésre van alapítva, a színpadi dráma pedig dialógusokra és mégis, a kettő közül a mozijáték az, amelynek felépítése epikusabb. A velencei kalmár DVD (Al Pacino) TELJESEN ÚJSZERŰ MAGYAR KIADÁSÚ SZINKRONIZÁLT JOGLEJÁRT RITKASÁG!!. A színpadon legtöbb esetben csak megtudjuk, csak halljuk azt, ami történt, a mozinál mindent látnunk kell. A színpad nehezen mozog a miliő gyakori és gyors változtatására és ezért igyekszik a drámai folyamatokat fordulópontokba, csomópontokba sűríteni. A mozidráma nagy szabadságával és nagy mozgáslehetőségével feloldja ezeket a csomópontokat és homogén cselekmény-folytonosságot teremt. Első pillanatra azt lehetne hinni, hogy a shakespearei dráma áll legközelebb a mozihoz, mindenesetre nagyobb rokonsággal, mint az antik, a klasszikus vagy a modern dráma. Shakespeare sem néhány felvonás nagy csomópontjára építi drámai szerkezetét, hanem az egymást gyorsan követő más-más miliőben lejátszódó jelenetekre.
Értékelés: 167 szavazatból A 16. századi Velencében járunk. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoniotól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmontba, és megkérhesse a szépséges Portia kezét. Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot. Bár Antonio korábban már többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzleteit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből. Belmontban a szép Portia rémülten próbálja visszaverni a kérők hadát, mert ha bármelyikük is meg tudna felelni apja akaratának, az elnyerné a kezét és vagyonát. Megérkezik Bassanio és kompániája. A férfiből áradó kisugárzás azonnal magával ragadja, és elkezd reménykedni abban, hogy végre valahára megleli a tökéletes férjet. Bemutató dátuma: 2006. Velencei kalmár film za. június 15. Forgalmazó: SPI Stáblista: Linkek: Díjak és jelölések BAFTA-díj 2005