thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
A legjobb vásarlási lehetőség Találj kényelmet a vásarlásnal sárlásnál. Fizetési lehetőség ajanlatai szükség szerint készpénzben. Olcsón szeretnék vásárolni
Az alternatív gyerekközpontú értékelési módszerek fontossága abban nyílvánul meg, hogy a tanulók aktív részeseiként az értékelési folyamatoknak, pontosabb képet kapnak arról, hogy mit kell elsajátítaniuk egy adott tantárgyon belül valamint arról is, hogy mi az, amiben sikerült fejlődniük önmagukhoz képest. Mindez személyiségformáló hatású, jelentős mértékben javíthatja az önértékelést és egyben a tanulás iránti motivációt is. Társértékelés esetében javíthatja az osztálytársak közötti együttműködést, az egymásra való odafigyelés képességé az értékelés elszenvedőiként vannak jelen a folyamatban, hanem, mint aktív résztvevők, ami lehetővé teszi az önreflexíóyanakkor a tanulók nem egymáshoz való viszonyítása és összehasonlítása kerül előtérbe, hanem a saját képességeikhez mérten elért eredményeik egy bizonyos szakaszon, időintervallumon belül. A „fekete pedagógia” ötven árnyalata - Mindset Pszichológia. Kiemelkedő, hogy nemcsak a tanulók kaphatnak visszajelzést saját munkájuk, aktivításuk sikerességére vonatkozólag, hanem maga a pedagógus is egyfajta tükörként tekinthet arra, hogy milyen fejlődést sikerült kiváltania a gyerekekben az alkalmazott módszerein keresztül.
Magyarországon négy ága van jelen az alternatív oktatásnak – sorolja Dobos Orsolyaa tanárnő. 1. a reformpedagógiai iskolák Ezek azok a – zömmel a 20. század elején létrejövő – pedagógiai elméletek, amelyekhez egyedi módszertan is kapcsolódik. Ezek aztán iskolamodellekké váltak, vagyis az iskoláik működésének egészét átszövi az eszmeiségükre alapozó módszertanuk. Ilyen például a Waldorf-iskola, amely a legelterjedtebb reformpedagógiai iskolatípus Magyarországon. 2. a modern, alternatív iskolák Ezek az iskolák általában a rendszerváltás után alakultak ki Magyarországon. Pozitív pedagógiai módszerek az óvodában. Bennük az alapítók nem vettek át teljes egészében egyetlen reformpedagógiai módszertant sem, hanem a saját pedagógiai elképzelésükből kiindulva, az egyes reformmódszerekből egyet-egyet beépítettek a sajátjukba. Így sajátos arculatú iskolákat indítottak, amelyek folyamatosan alakulnak is tovább. 3. módszerbeli alternatívák Ezek egy-egy tantárgyra, a tanítás egy szeletére, vagy a tanítás metódusára vonatkozóan kínálnak alternatívát, de az iskola teljes működésében nincs változás.
A szerzők kiemelték, hogy ezekből az élményekből fognak később kikerülni azok a legerősebb, még felnőttkorban is felidézhető sérelmek, azok a "fekete pedagógiai" hatások, amelyek kutathatók. De fontos kihangsúlyozni, hogy ezekre a hatásokra nem szándékos ártásként tekintünk. Egy kutatásban 532 főiskolai és egyetemi tanulót vizsgálva azt találták, hogy a megkérdezettek háromnegyede (401 fő, 75, 4%) számolt be valamilyen maradandó iskolai sérelemről, 2, 8%-uknak bár volt valamilyen sérelme, de nem szerette volna leírni, s a megkérdezettek csupán ötöde (21, 8%) jelezte, hogy nem őriz erős, negatív élményt magában a korábbi iskolás éveiből. Ebben a kutatásban tartalmilag is elemezték a sérelmeket, amelyeknek két nagy csoportját különítették el: 1. az értékeléssel összefüggő sérelmek (60%) és 2. „Más látásmóddal kezdtem el élni a saját életemet” - PPNP. az értékeléssel nem összefüggő, egyéb sérelmek (40%). Az értékeléssel összefüggő sérelmek közé sorolható a megalázás, megszégyenítő értékelés és büntetés (39%), a tanulmányi teljesítmények igazságtalan értékelése (33, 7%), a személyiség becsmérlése (19, 3%), a sztereotípiákból fakadó negatív megítélés (14, 72%), a gyerekek kisebb csoportjait vagy az egész osztályt érintő sérelmek (13, 5%), illetve a teljesítmény értékelésének módjával összefüggő sérelmek (5, 52%).
A fejlesztő értékelés hatékonyságát befolyásoló tényezők: Az értékelés mindig a tanár által előre meghatározott és átbeszélt szempontok alapján történik, bevonva a diákokat az értékelési folyamatba. A tanulók számára egyértelmű az óra célja, tudják, hogy hol tartanak a tanulási folyamatban és, hogy mit kell tenniük a céljaik elérésének érdekében. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy reflektáljanak a tanulási folyamatra, értékelhessék saját vagy társaik teljesítményét. Szükséges a tanulást támogató módszerek biztosítása és a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban. A visszajelzések a tanulási folyamatra és a létrejött eredményekre vonatkozzanak. Bizonyos fejlesztő jellegű feladatok lehetővé kell tegyék az ismeretek gyakorlatba való ültetését. Lényeges a biztonságot jelentő légkör kialakítása a tanulók számára. Pozitív pedagógiai módszerek munkaformák. A tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai környezetet kell biztosítani. A fejlesztő értékelésnek több kidolgozott módszere is van, amelyek közül a legismertebbek: Tanulási napló Portfólió Önismeretet támogató munkalapok Önértékelést elősegítő kártyák Ellenőrző listák a társértékelés alkalmazására Egyéni tanulási terv Reflektív munkanapló Jelzőlámpa módszer stb.
Formái: tanulmányi séta, országjárás, tanulmányút, kirándulás. A tanulmányút témájától függően irányulhat kultúrtörténeti emlékhelyek megismerésére vagy szélerőművek, hulladékégetők, biogáz üzem megtekintésére és közvetlen hatásainak megtapasztalására (pl. zaj, szag). Az alkalmazott oktatási módszerek: előzetes felkészülés, tájékoztatás, tájékozódás, szemléltetés, magyarázat. Előnye: Személyes megfigyelés, tapasztalat-, és élményszerzés. Segít megszüntetni az emberekben lévő bizonytalanságot, bizalmatlanságot a kevésbé ismert fejlesztésekkel, technológiákkal és hatásokkal szemben. Új módszerek a pedagógiában - Pedagógiai, pszichológiai ismeretek - Érettségi tételek. A kirándulás vonzóbb, mint egy több órás előadás. Probléma lehet, hogy költségigényes, alapos szervezés szükséges hozzá. A szimuláció, a szerepjáték és a játék: A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyek alkalmazásával a tanulók közvetlen tapasztalati úton gyakorolnak olyan tevékenységeket, amelyek a valóságos élet leegyszerűsített szabályai, eseményei, jelenségei. Célja: a szabályok, normák ismerete, elfogadása, a tevékenységek (szerepek, valós helyzetek) gyakoroltatásával.
Szélsőséges esetben akár az iskola kerülése és elutasítása is megjelenhet a sérelmet átélt gyermekben. Ezek a "fekete pedagógiai" hatások akár életre szóló nyomot is hagyhatnak a tanulókban. Mit lehet tenni az intézményes nevelés keretei között a "fekete pedagógia" hatásai ellen? Az egyik ilyen megelőző dolog lehet a tanulói sajátosságokat figyelembe vevő, ezáltal számukra érdekes, pozitív feszültséget okozó, lehetőleg mindenki számára minél több pozitív élményt jelentő, eredményes oktatás. A megfelelő és eredményes oktatáshoz elengedhetetlenül fontos a tanulók megismerése, amely valódi ismeretet jelent, és nem az előfeltevésekből kialakuló képet. Pozitív pedagógiai módszerek a munkaerőpiacon. A gyermekek valódi ismerete alapján fognak tudni a pedagógusok mérlegelő és értelmező tanári gondolkodást kialakítani a diákok felé, hiszen így meg lehet érteni a másságot, és könnyebb tolerálni az eltérő viselkedést. "Az önmagában bízó, a szakterületén magabiztos, a pedagógiai feladatok megoldására felkészült, érzékeny, pedagógiai fantáziával rendelkező pedagógus a legvédettebb a fekete pedagógia hatások elkerülésében".
Az iskolai értékelést, mint didaktikai, tanári tevékenységet határozhatjuk meg, amelynek figyelme a diákokra irányul. Célja, hogy információkat nyújtson arról, hogy a tanítás – tanulás folyamatában, milyen mértékben sikerült elérni a tanári munka során kitűzött célkitűzéformációkat ad a tanítási – tanulási folyamat eredményességére vonatkozólag, értékelő, motiváló és egyben személyiséget formáló, fejlesztő hatása is van. A pedagógus – diák közötti viszony fontossága mellett, kiemelkedő szereppel bír az értékelés objektív jellege, hiszen a téves megítélés több esetben is alulmotiváltsághoz, negatív önértékeléshez, énképhez vezethet, ami nemcsak a tanulási folyamatra, hanem a személyiségfejlődésre is hatással van. Éppen ezért a tanulók pozitív énképére irányuló értékelési módszerek egyfajta megerősítői lehetnek a sikerorientált gondolkodásmódnak, tanulási motivációnak, hatékonyabb kognitív tevékenységeknek vagy éppen az osztályteremben mutatott együttműködésnek. A tanulási folyamat során átélt sikerélmények csökkentik a szorongásos zavarok kialakulását, vagy a pszichoszomatikus jellegű tünetek megjelenésének valószínűségét.