A haszonélvezeti jog általános szabályai A Ptk. alapján a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, és amely jog a dolog tulajdonosának személyében bekövetkezett változástól függetlenül is fennmarad. Lényeges szabály továbbá, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében csupán akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára vagy hasznosítására nem tart igényt. Amennyiben tehát a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott és haszonélvezeti joggal terhelt lakást jövedelemszerzési céllal bérbe kívánja adni, elsőként fel kell ajánlania azt azonos feltételek mellett a lakás tulajdonosának. Amennyiben a lakás tulajdonosa nem él a bérlési lehetőséggel, úgy a túlélő házastárs jogosult a lakás bérbeadására és az abból befolyó bérleti díj is a haszonélvezőt illeti meg. A túlélő házastárs öröklése A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokhoz visszatérve, az új Ptk.
Az ági vagyon jogi jellegét állító örökösnek polgári perben van lehetősége bizonyítani a vagyontárgy ági jellegét, ha a túlélő házastársa hagyatéki eljárás házastársa e körben egyezségre nem jut. Szeretném megkérdezni, mi azaz ági vagyon? A ház, termőföld ági vagyonnak számít? Örökölhet-e ági vagyont az a személy aki nem egyenes ági leszármazott? Ági vagyon a hagyatéki eljárásban csak akkor jöhet szóba, ha pl. kizárólag a házastárs örököl, mert ebben az esetben nincs leszármazó, sem felmenő. Ági vagyon előterjesztésére a testvér jogosult – belépve a hagyatéki eljárásba – ha valószínűsíti, hogy az adott vagyontárgy a hagyatékban ági vagyon. Ági vagyonnak minősíthető az örökhagyó részére szüleitől vagy nagyszüleitől kapott vagyontárgy, mely lehet termőföld is. A testvértől távolabbi rokon ági igényt nem terjeszthet elő. A testvérem csok- ból építkezik feleségével. Én 10 M. Ft-ot adtam neki. Milyen szerződést kell kötnöm, hogy válás esetén a feleség ne szerezzen vagyontárgyat, a testvérem külön vagyona legyen?
A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk. -val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli. A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. -hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen. A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.
Ez azonban ebben a formában bizony nem állja meg a helyét. De nézzük, hogy mi az igazság! Ha az örökhagyó után nincs leszármazó, aki örökölne, ám a szülei még élnek, akkor nem a házastárs lesz az egyedüli törvényes örökös. Ilyenkor az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A többi hagyatéki vagyon azonban nem kizárólag a házastársé lesz. Azon az örökhagyó szüleivel kell osztoznia. Azt, hogy pontosan milyen módon kell osztozni, a Törvényes öröklés tudnivalói online tudásprogramunkban ismertetjük részletesen. Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. – mondja ki a törvény. Tehát a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes örökös az egész hagyatékon. A 3. tévhit házastársak és élettársak öröklése esetén A harmadik tévhit már az élettársakat érinti. Napjainkban nem ritka, hogy a felek nem kötnek házasságot, miközben az életüket úgy élik, mintha házasok lennének.
Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere foglalja össze. A házastárs végrendeleti öröklése Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, amelyet az örökhagyó végrendeletben fejezhet ki. Az örökhagyó végrendeletében rendelkezhet halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről. Természetesen a végrendeletben az örökhagyó azt is meghatározhatja, hogy vagyonából mit kíván házastársára hagyni. Fontos, hogy ha az örökhagyó házastársa javára az életközösségük fennállása alatt végrendelkezett, de az örökhagyó halálakor az életközösségük már nem állt fenn, akkor különélő házastárs elveszítheti az örökséget.
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése az öröklési jog területét, azon belül is a túlélő házastárs törvényes öröklésére vonatkozó szabályokat is átalakította – hívta fel az Origó figyelmét a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon - mutatott rá dr. Szabó Zsófia, aki e megváltozott jogi környezetet járja körül. A társadalmi viszonyok tekintetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedek során bekövetkező változások hatására megnövekedett a magántulajdon szerepe, egyre gyakrabban végződnek válással a házasságok, ezen felül sok esetben előfordul az az érdekkonfliktusokat eredményező helyzet is, hogy az örökhagyó gyermekei nem állnak vérszerinti rokonságban az özveggyel – fejtette ki elöljáróban a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. az öröklési jog területén jelentősen átalakította a már megszokott normarendszert, érdemes áttekinteni ezeket az új szabályokat.
Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga. Forrás: (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
2021. nov 6. 9:15 Már ebben az országban is elfogadják a magyar védettségi igazolványt /Fotó: Blikk/ Pozsonyi Zita Magyarország kölcsönös megállapodást között a Kirgiz Köztársasággal, így a két ország kölcsönösen elfogadja egymás védettségi igazolványát. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből ugyanis kiderült, hogy a Kirgiz Köztársasággal együtt már 22 ország van, ahol elfogadják a magyar védettségi igazolványt. Ezek az alábbiak: Albán Köztársaság, Bahreini Királyság, Ciprusi Köztársaság, Cseh Köztársaság, Észak-macedón Köztársaság, Georgia, Horvát Köztársaság, Indiai Köztársaság, Kazah Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Marokkói Királyság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, San Marino Köztársaság, Szerb Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovén Köztársaság, Török Köztársaság, Ukrajna, Üzbég Köztársaság és Zöld-foki Köztársaság. Eu védettségi igazolvány ügyfélkapu nélkül. ( A legfrissebb hírek itt) Szijjártó Péter pénteken találkozott a kirgiz külügyminiszterrel, Ruszlan Kazakbajevvel. Szijjártó szerint Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az EU és Közép-Ázsia együttműködésének.
Az Európai Bizottság elnöke rámutatott arra is, hogy az EU felnőtt lakosságának egynegyede még mindig nem rendelkezik teljes körű védőoltással. "Mindenkit meg kell győznünk, hogy beoltassa magát" – hangsúlyozta Von der Leyen. Ezzel szemben Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn arról beszélt, hogy a magyar kormány vizsgálja, hogy a védettségi igazolványok lejárjanak-e a második oltást követő 6-7 hónappal, de döntés egyelőre nem született erről. Már a Kirgiz Köztársaságban is elfogadják a magyar védettségi igazolványt - Blikk. Emellett a harmadik oltás felvételének fontosságát is hangsúlyozta, egyben azt is bejelentette, hogy több oltási akcióhetet is szerveznek a közeljövőben – decemberben és várhatóan januárban is. A megerősítő oltás beadása azért is nagyon fontos, mert Magyarországon az oltások többségét június végéig adták be, a vakcina védő ereje pedig 4-6 hónap után jelentősen csökken – figyelmeztetett. A miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt a kormány legújabb döntéseiről. Leadfotó:
Fontos tudni – folytatta -, hogy bár ez az igazolás formailag egységes az EU-ban, a tagállamok saját beutazási szabályokat is megszabhatnak. Ezért utazás előtt mindenképpen érdemes felkeresni a honlapot, ahol országonként meg lehet nézni az aktuális beutazási feltételeket. Érdemes tudni azt is, hogy a kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően már nagyon sok országba utazhatunk akár magyar védettségi igazolvánnyal is – fűzte hozzá. Szentkirályi Alexandra arra biztatott mindenkit, hogy ha teheti, akkor nyaraljon belföldön. Magyarország ugyanis nem csak szép, hanem járványügyi szempontból ma Európa egyik legbiztonságosabb országa is – mondta a kormányszóvivő. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Digitális védettségi igazolvány: a vakcina típusát is tartalmazni fogja - EgészségKalauz. Feliratkozom a hírlevélre