Szénhidrogének – Wikipédia

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek [1] Csak szén - és hidrogénatomokat tartalmaznak, nevük is erre utal. [1] A legegyszerűbb szénhidrogén a metán, ebben a molekulában a szénatom mind a négy vegyértéke hidrogénatomhoz kapcsolódik. [2] Sztöchiometriai összetételük [3] és szerkezetük igen változatos. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák két- vagy háromszoros kötéseket is tartalmaznak. A természetben nagy mennyiségben megtalálhatók a kőolajban és a földgázban. [4] Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el energiatermelés céljából, emellett a szénhidrogének igen fontos kémiai alapanyagok. Homológ sor – Wikipédia. [4] A szénhidrogének feldolgozásával és átalakításával a petrolkémia foglalkozik, ami a vegyipar egyik legfontosabb ága. [4] Csoportosításuk [ szerkesztés] A szénhidrogének között megkülönböztetnek telített és telítetlen szénhidrogéneket az alapján, hogy a szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák tartalmaznak két- vagy háromszoros kötéseket is.

Homológ sor – Wikipédia

Homológ Sor – Wikipédia

Minél hosszabb a szénlánc, annál nagyobb a lehetséges izomerek egy egyszerű molekuláris szerkezet. Alternatív név izobután - 2-metil-propán, mivel úgy reprezentálható, mint a propán-molekula egy metil-szubsztituenst -CH3 közel a második szénatom a fő láncban. A fizikai tulajdonságai az első négy tagja a homológ sorozat alkánok (a metán, etán, propán és bután) - szagtalan gázok C5H12 a C15H32 - folyadékot a szag, majd - a szilárd anyagot szagtalan. Ez a színtelen anyag rosszul oldódik vízben, és könnyebbek, mint a víz. A molekulatömeg növekedésével a normál alkánokat forráspont és olvadáspont növekszik, azaz forráspontja fölötti bután, mint a propán. Melyek a kémiai tulajdonságai propán és bután Minden alkánok, az régóta ismert, mint "paraffinok" kémiailag inaktívak, és a kis reakcióképesség. Ez annak köszönhető, hogy az alacsony polaritású, a C-C kötések és C-H a molekulák (szén- és hidrogénatomokat tartalmaz közel azonos elektronegativitási). A legtöbb jellemző az alkán szubsztitúciós reakciót hajtjuk végre, egy szabad gyökös mechanizmussal: jelentése például, halogénezési reakció, nitrálás, szulfonálás, így a formáció halogénalkánok, nitro-alkánok és sulfoalkany.

Mi a földgáz? A földgáz a szénhez vagy a kőolajhoz hasonlóan egy fosszilis energiahordozó. A fosszilis energiahordozók olyan szerves anyagok, amelyek évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlényeket átalakító biokémiai és geokémiai folyamatok révén jönnek létre. A fölgáz színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz; elégetésével jelentős mennyiségű energiát nyerünk. A földgáz égésterméke túlnyomórészt CO 2 és víz, ezen túl csak minimális mennyiségű szennyező égésterméket tartalmaz. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Fő összetevője a metán, mellette magasabb szénatomszámú szénhidrogéneket (etán, propán, bután, pentán, hexán), illetve éghetetlen alkotókat (szén-dioxid, nitrogén) is tartalmaz. 1 m 3 földgáz teljes mértékű elégetéséhez megközelítőleg 10 m 3 levegő szükséges. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, füst, korom, hamu nélkül, igen alacsony szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással, ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike és nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.