Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó turai kastélyszálló a rongyrázás egyik hazai fellegvára lehet, legalábbis a Magyar Hang szerint, akik körülnéztek, hogyan mulatnak a magyar urak mostanában. A kastélyszállóra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, aki szerint a hotel a járványügyi szigorítások ellenére folyamatosan üzemelt. A politikus szerint nem valószínű, hogy üzleti útra érkező vendégek töltötték meg a szobákat. A képviselő a Facebook- oldalán ezt írta a tapasztalatairól: "Tiborcz szállodája minden jel szerint gond nélkül üzemel … luxusautók álltak a parkolóban, a személyzeti parkolóban is jócskán voltak autók. Kik a ner lovagok. Egy hölgy és egy úr pedig éppen akkor, szombat este hétkor érkezett a kapuhoz, a portás egy papírlapból (vendéglista) ellenőrizte a nevet, majd a kastély főbejáratához irányította a vendégeket". Hadházy Ákos az ott látottak miatt bejelentést tett a rendőrségen, mert szerinte megsértik a járványügyi szabályokat.
Szegény Mészáros Lőrinc a harmadik helyre csúszott a 100 leggazdagabb magyar listáján. Ha a Parlament eladó lenne, az első 50 ember vagyonából meg lehetne vásárolni. Szegény gazdagok A 100 leggazdagabb magyar listáját összeállító Szakonyi Péter, felelős szerkesztő szerint a járvány a leggazdagabbakat is megviselte. No persze ettől még nem állnak sorba munkanélküli segélyért. Vagyonuk így is akkora, hogy ép ésszel fel sem fogható. Csányi Sándor egy év alatt 50 milliárd forintot vesztett el, de vagyona így is 310 milliárd forint. Ezt 22 napig számolná egy pénzszámológép, ha folyamatosan pörögne - derül ki az ATV riportjából. Az RTL Híradó szerint az OTP vezérének vesztesége annyi, amennyit átlagkeresetből 17. 300 évig tartana összerakni. Mészáros Lőrinc szállodáit is megviselte a járvány, így lecsúszott a lista harmadik helyére. Orbán Viktor felcsúti jóbarátja 25 milliárdot vesztett, vagyona így már csak 270 milliárd forintocska. Kuruc.info - Orosz média: lélegeztetőgépre került, válságos állapotban van a hétszer (!) oltott Zsirinovszkij. Jól fizető barátságok a NER-ben A Mészáros Lőrinc köreihez köthető, egyebek mellett a Duna Aszfaltról is ismert Szíjj László 120 milliárddal a hetedik helyre került idén.
NER Force One Azt hittem, eredeti vagyok, aztán gyanús lettem magamnak, és rájöttem, hogy csak a Google 200-nál több találatot dob fel erre a kifejezésre. Mindazonáltal nagy kalaplengetés azoknak az újságíróknak, akik megfutják az ilyen köröket. Előbb-utóbb összejön egy Transporterbe vetődő Tiborcz vagy yachton dolgozó Szíjjártó. Egy-egy ilyen mindig kicsit billent a rendszer egyensúlyán.
December közepén Zsirinovszkij azt közölte, hogy újra beoltották a koronavírus ellen. Állítása szerint 2020 szeptembere óta hétszer kapott vakcinát. NER-hotel: A korrupciókutató K-Monitor térképre rakta a NER-lovagok bizniszeit : hungary. Frissítés: az egészségügyi tárca szerint stabil az állapota A minisztérium megerősítette, hogy Zsirinovszkijt a moszkvai Központi Klinikai Kórházban kezelik. Tájékoztatása szerint a 75 éves pártvezetőt, akit a SARS-CoV-2 vírus omikron változata fertőzött meg, február 2-án szállították kórházba, ahol minden szükséges orvosi segítséget megkap. (MTI)
A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3, 1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31, 5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el. Magyarország aranytartaléka 31, 5 tonna. Itthon őrzik a készletet. Forrás: MNB Az aranytartalékot rövidtávú befektetési, illetve hosszútávú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai. A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások – áll az MNB honlapján az indoklás. Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet.
Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás "Aranyvonatán" mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, az idén 75 éves jubileumát ünneplő forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3, 1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3, 1 tonnáról 31, 5 tonnára) emelkedett, amivel az MNB felzárkózott a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez.
A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje. Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A Portfolió szerint, a piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam, és arannyal dollárban kereskednek. Magyarország a rendszerváltáskor több mint hatvan tonnányi aranykészletének nagy részét folyamatosan eladta, árából devizás befektetései voltak a kilencvenes években a nemzetközi kötvénypiacon. Az ország aranytartaléka 1989 májusától 1992 októberére 65 tonnáról, több lépcsőben 3 tonnára csökkent – írta a az MNB sajtóosztályától kapott információkra hivatkozva. Jelenleg ez a szám nulla. A Magyar Nemzeti Bank azt mondta a Portfóliónak, hogy "nem adta el az aranytartalékot", hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék.
Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezõnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával. A magyar 3, 1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. A különbség oka, mint arról már korábban beszámoltunk, hogy a jegybank 1990-es döntése értelmében a z addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítették. A minimális szintre csökkentés Surányi György jegybankelnöksége alatt következett be, ekkor fõleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. Késõbb az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenésébõl adódó veszteségek ellen. Szakértõk szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban - az arany drágulása miatt - több milliárd dolláros veszteséget okozott.