Voith Ági Édesanyja

Tuesday, 25-Jun-24 21:56:12 UTC

Tweet címkék: házasság, nem válnak, mással élnek, közös ebédek, Voith Ági, Bodrogi Gyula; 2kerékpáros futár 017-03-27 07:30:00; Szezabkása jotékony hatásai rző: Ripobiomechanika st; Sosem váltak el fiukra, Ádámra hivatkopasz fej kozva, aki szakításukkor csak öt- … Voith Ági dalszövegei, varga gomba vélemények albumok, kotta, videó Voith Ági (Budapest, 1944. március 17. ) Jászai Mari-díjassmaragd kertészet magyar színésznő, rendező, érdemes művész. Hetvenöt éves Voith Ági | múzsa.sk. Mészáros Ági Kossutmátrix trilógia hlendvai jános kacsa -díjas magyar színésznő Voith Ági életrajza. Biográfia wellhello szöveg Filmográfia Diszkográfia. Életpálya: 1944. -én smaráz zsuzsa zületett Budapesten.

  1. Voith Ági | KulturCafe.hu
  2. Hetvenöt éves Voith Ági | múzsa.sk
  3. Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete

Voith Ági | Kulturcafe.Hu

Mészáros Ági Az 1930-as évek második felében Született 1914. május 24. [1] Budapest Elhunyt 1989. március 8. (74 évesen) [2] [3] Budapest [4] Állampolgársága magyar Házastársa Voith Lajos (h. 1943–1966) Tompa László Gyermekei Voith Ági Foglalkozása színész Kitüntetései Farkas–Ratkó-díj (1943) Kossuth-díj (1949) Magyarország Érdemes Művésze díj (1950) Magyarország Kiváló Művésze díj (1953) Kossuth-díj (1954) Sírhely Farkasréti temető (22/1-1-5) Színészi pályafutása Aktív évek 1934 – 1983 IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Ági témájú médiaállományokat. Mészáros Ági (született Éberli Ágnes) ( Budapest, 1914. Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete. [5] – Budapest, 1989. március 8. ) kétszeres Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. Voith Ági Jászai Mari-díjas magyar színésznő édesanyja. Életpályája [ szerkesztés] Éberli József bádogosmester és Mészáros Rozália lányaként született, 1914-ben. [6] [7] Nem volt képzett színész, nevelőszülei kívánságára lépett színpadra 1934-ben, 20 éves korában, Szegeden, ahol 1939-ig játszott.

Hetvenöt Éves Voith Ági | Múzsa.Sk

Rácsok mögé zárt női sorsok Lorca utolsó és talán legjelentősebb művében, a Bernarda Alba házában. A darabot február 22-én egy igazi anya-lánya páros, Papadimitriu Athina és Trokán Anna főszereplésével mutatják be a Spirit Színházban. Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. "A történet az édesapa halálával indul, s az akkori hagyományoknak köszönhetően nyolc évig senki, sehova. Így a testvérek be vannak zárva a házba egy nagyon szigorú édesanyával és egy kicsit már elmebeteg nagymamával, aki néha kiszabadul és kiönti a lelkét. Voith Ági | KulturCafe.hu. A ki nem mondott és meg nem élhető feszültségek drámája ez" – meséli Trokán Anna, aki gyermeke születése után Adela szerepében tér vissza a színpadra. Az előadás különlegessége, hogy Bernardát édesanyja, Papadimitriu Athina játssza, a nagymamát pedig Voith Ági alakítja. Az Andalúziában játszódó történet középpontjában a női sorsok állnak.

Egy Drámai Képességű Vidám Színésznő Kalandos Élete

4 (magyar tévéjáték, 124 perc, 1970) 1969 Tartuffe 10 (magyar színházi felvétel, 111 perc, 1969) 1968 Holdudvar 6. 5 (magyar játékfilm, 81 perc, 1968) 1967 1966 Vidám vasárnap 7. 8 (magyar játékfilm, 70 perc, 1966) Plusz egy fő 6. 3 közreműködő (magyar szórakoztató műsor, 106 perc, 1966) 1965 1963 Amphitruo (magyar színházi felvétel, 93 perc, 1963) 1962 Hagymácska (magyar mesejáték, 71 perc, 1962) Amíg holnap lesz (magyar játékfilm, 95 perc, 1962) 1961 Puskák és galambok 8. 2 (magyar ifjúsági film, 88 perc, 1961) 1955 1954 1953 Kiskrajcár 8. 3 (magyar vígjáték, 95 perc, 1953) 1950 1949 Úri muri 8. 7 (magyar filmdráma, 95 perc, 1949) 1948 Talpalatnyi föld 8. 8 (magyar filmdráma, 97 perc, 1948) 1943 A "28-as" (magyar játékfilm, 69 perc, 1943) 1940 Hazafelé (magyar játékfilm, 73 perc, 1940) Pannabál 5. 0 (magyar gyermekfilm, 36 perc)

A Spirit Színházban Maria Josefa figuráját játssza a tavaly bemutatott Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájában. Főbb színházi szerepei: Vica (Németh: Nagy család), Polly (Brecht: Koldusopera), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Seress Rezsőné (Müller: Szomorú vasárnap), Anya (Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk), Victoria (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni! ), Olive (Neil Simon: Furcsa pár), Donna Lucia d'Alvadorez (Thomas: Charley nénje), Schneider kisasszony (Kander-Ebb: Kabaré), Corinna (Hervé: Nebáncsvirág), Turcsekné (Karinthy: Leánykereskedő), Schneiderné (Zágon: Hippolyt, a lakáj), Beatrice (Quilter: Csalogány család), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Emma Cornamontis (Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek). A színpadi szerepek mellett számos tévé- és játékfilmben játszott. 1966-ban mutatták be Az első esztendő és a Nem szoktam hazudni című játékfilmeket, melyekben még kezdő színésznőként kapott főszerepet. Szerepelt A postaláda, a Régi nyár, a Házassági évforduló, a Tündér voltam Budapesten, a Lyuk az életrajzon, a Szomorú vasárnap és a Kártyaaffér hölgykörökben című tévéfilmekben.