[1] A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a "testvéri segítségnyújtás" keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Kubai rakétaválság. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott. Augusztus végén az amerikai hírszerzés igazolta a korábbi gyanút, hogy a szovjetek fegyvereket szállítanak Kubába. A hírszerzők és a kubai emigránsok szovjet harci repülőket és légvédelmi állásokat láttak a szigeten, légi felderítők pedig olyan építkezéseket észleltek, amelyek akár készülő rakétaállások is lehettek.
A potenciális gazdasági előnyök mellett a szovjetek Kuba geopolitikai elhelyezkedéséből eredően katonapolitikai súlyuk további erősítésének lehetőségét látták a Karib-tengeri országgal kötött szerződésben. Az Amerikai Egyesült Államok 1961 januárjában megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával, ami előjele volt egy esetleges katonai összeütközésnek. Ezekben a napokban a CIA már rendszeresen felderítő repüléseket hajtott végre Kuba felett. 1961. április 17-én Egyesült Államokba menekült kubai emigránsokból álló és amerikai fegyverekkel felszerelt önkéntes alakulat szállt partra a kubai kormány megbuktatására Zapata-tartomány Playa Giron-i szakaszán, elhíresült nevén Disznó-öbölben. Kubai rakétaválság röviden. A rosszul előkészített akciót a kubai hadsereg rövid időn belül visszaszorította. Az Amerikai Egyesült Államok Kuba irányába folytatott politikája az ezt követő másfél évben Kuba gazdasági elszigetelésére koncentrálódott, mindez azonban előrevetítette a súlyos konfliktus kialakulását a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.
Ezen a napon a Kuba felé tartó szovjet hajók megálltak vagy visszafordultak. Kennedy mindenképpen el akarta kerülni a fegyveres konfliktust, elrendelte, hogy minden amerikai hajón legyen oroszul beszélő tiszt. Emellett minden jogot magához vont – ezzel elkerülte, hogy valamelyik bátor katonai vezető elhamarkodott lépést tegyen "Amerika érdekében" jeligével. ENSZ-válságtanácskozás: Október 26-án New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a feszült ülést elnapolták, miközben a hírek arról érkeztek, felgyorsultak a rakétatelepítési műveletek. Az ENSZ ülésén egyébként Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet bemutatta azokat a légifelvételeket, amelyek bizonyították a kubai bázisok létrejöttét, ezt a szovjet diplomata letagadta. A kubai rakétaválság - Történelem kidolgozott érettségi tétel. Ahogyan a 13 nap című filmben is látjuk, az oroszok az egyik televíziós társaság tudósítóján keresztül tettek ajánlatot. Egy Alexander Formin nevű diplomata John Scali (ABC televízió) riporterrel találkozott. Scali vitte az ajánlatot a külügyminisztériumba október 26-án.
Sikeres mozgalmuk nyomán végül forradalom robbant ki Kubában, mely –án győzött, a főváros Havanna elfoglalásával. Castro jó kapcsolatokat alakított ki Hruscsovval és kialakult Kuba kommunista berendezkedése. Ennek nyomán az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait az "ellenséggel barátkozó" szigetországgal. Az amerikai – kubai szembenállás során az USA-ból kubai emigráns támadás indult CIA segítséggel, ez volt a híres Disznó-öböl akció 1961. áprilisában. Ám a rosszul megszervezett támadás csúfos kudarcba fulladt! A rakétaválság, mely majdnem a harmadik világháború kirobbanásához vezetett, 1962 -ben kezdődött, amikor a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába. Az USA biztonságára halálos fenyegetést jelentő akció azonban 1962 októberben nyilvánosságra került, amikor egy légifelvétel sorozat révén az USA vezetői értesültek a rakétabázisokról. A kubai rakétaválság | Történelemtanárok Egylete. A hirtelen fellépő amerikai pániknak sok – sok éves előzménye volt, hogy az USA 1950 óta rettegett a szovjet atomrakétáktól. Nem tudták, de valójában a Szovjetuniónak az ötvenes évek végére összesen négy olyan atomrakétája volt, amellyel elérhette volna az Egyesült Államokat, a többi robbanófejet legfeljebb bombázó repülőkkel tudta volna célba juttatni.
A hogyan tovább kérdése két táborra osztotta az elnök tanácsadóit. A harcias beállítottságúak azonnali légicsapást sürgettek Kuba ellen, míg a másik, kevésbé harcias csoport megelégedett volna a tengeri blokáddal. Kennedynek döntenie kellett, mert az idő nem neki dolgozott. A rakétákat bármelyik pillanatban aktivizálhatták, arról nem is szólva, hogy nem lehetett a végtelenségig eltitkolni az igazságot a közvélemény előtt. Az atomháború küszöbén – a kubai rakétaválság (1962) | 24.hu. Iszonyú nyomás nehezedett az elnökre, akinek kezében volt a végső döntés. Kennedy viccesen megjegyezte egyik kollégájának: "Azt hiszem, jobb lenne, ha még a héten kikapnám a bérem. " Andrej Gromiko szovjet külügymi- niszter Október 18-án Kennedy fogadta a Fehér Házban a szovjet külügyminisztert, Andrej Gromikot. Az elnök nem akart nyílt lapokkal játszani, ezért inkább kivárt, hátha Gromiko hozza szóba a rakétabázisok kérdését. De nem tette. Ráadásul a szovjet diplomata is vén rókának számított a szakmában, így egyetlen arckifejezésével vagy mondatával sem árulta el, hogy mit tud a rakétabázisokról.
Dicsértessék Jézus Krisztus! Isten, ki meghívott Fiának, Jézus Krisztusnak közösségébe, tegyen erőssé, bátorrá a Vele formálódó jövőért mindannyiunkat: Szent Mihály oltalma alatt álló közösségünket, sőt egész városunkat, Kolozsvárt. Együtt törekedjünk Isten mélyebb megismerésére; olyan életre, mely a példa által kitörölhetetlen nyomot hagy a velünk találkozó emberekben. Embereket, testvéreket kérek Istentől, akik engedik megtapasztalni, mit tehet Isten egy Neki átadott életben. Együtt mutassuk meg multikulturalitására büszke városunknak: legnagyobb értékünk, hogy Isten képmását viseljük magunkon, kikért nem volt drága Fia élete. Merjük bátran megfogalmazni azon erkölcsi elveinket, amelyek mentén élni akarunk, és éljük meg jó példával, hogy a Jézus által hozott és felkínált Élet maga legyen a miénk! Szent mihály templom budapest miserend. Főesperes-plébánosi megbízatásom meghívás ember- és szeretetközpontú, Isten Országát megjelenítő életre. Jelmondatomhoz híven József vagyok, – akarok lenni – a testvéretek! (Ter 45, 4) Mindennek megvalósításához kérek áldást Istentől, Szent Mihály arkangyal közbenjárásával, az Atya, ╬ a Fiú és a Szentlélek nevében.
Nagyböjt 5. vasárnap 2022. április 3. ("C" év) Az elmúlt héten hirdettük, hogy a mai nagyböjti vasárnapon perselyadományainkkal a Szentföld katolikus kegyhelyeit segítjük. Kedden szeretném a betegeket otthonaikban felkeresni a húsvéti gyónás elvégzése miatt. Kérem a sekrestyében őket jelezni. Csütörtökön, az idei nagyböjtünk utolsó lelkinapján, az esti szentmise keretében Márfi érsek úr tartja az elmélkedést és a szentmisében a betegek szentségét is kiszolgáltatjuk. Fájdalmas pénteken 17 órakor szentmise, majd városi keresztút a megszokott útvonalon. Szent Mihály-templom (Budapest) | Miserend. Kértem a város lelkipásztorait és híveit, hogy vegyenek részt ezen a hagyományos keresztúton. A szentmisét Érsek úr mutatja be, és a keresztúton is velünk együtt imádkozik. Jövő vasárnapon Virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét. Virágvasárnap 10. 30-kor barkaszentelés és Passio. Barkáról mindenki maga gondoskodjék. Az esti szentmisék e vasárnaptól este 6 órakor kezdődnek. A szentsír virágaira szánt adományokat a Szent Mihály perselybe helyezzük el.
A koronázási szertartás előtt itt, a belvárosi plébániatemplom előtt tett esküt arra, hogy megvédi az országot minden ellenségtől. 1889-ben Steindl Imre kapott megbízást, neki köszönhetjük a szentély boltozatának erőteljes, színes festését. Steindl Hild József oltárát (1836) eltávolíttatta a templomból, az Rákoskeresztúrra került, és helyébe új, majolikával gazdagon díszített, színes Zsolnay-oltárt tervezett. A templomnak négy harangja van. A nagyharang, amelyet Polgármester-harangnak is neveznek 2400 kg-os, H0 hangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1928-ban. 1200 kg-os, disz1 hangú harangját Walser Ferenc öntötte Budapesten 1927-ben. A 200 kg-os kisharang Szlezák László munkája 1927-ből. Míg a 100 kg-os lélekharangot Walser Ferenc öntötte 1929-ben. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. 1944-ben a II. világháborúban megsérültek a templom boltozatai, tartóoszlopai, tetőzete és falai, a legsúlyosabb sérülés az oltár elpusztulása és az egyik toronysisak megsemmisülése volt. A helyreállítást Gerő László végezte aki új főoltárt tervezett az elpusztult helyébe, ezt látjuk jelenleg is a szentélyben.
A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert. A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új -süttői márványborítású- liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal.