Több vádlott ötször, tízszer, volt, aki tizenhétszer állt bíróság előtt lopás, önbíráskodás, hivatalos személy elleni erőszak, kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt. Az ügy sajátossága, hogy az eljárás adatai szerint a sértettek egy része sem tekinthetők makulátlannak. Volt, amikor az illegális cigarettakereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, az egyik áldozat pedig az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai szórakozóhely előtt. Magyar Róbert - távollétében - a bűnszervezet vezetőjeként tényleges életfogytiglant kapott, ám miután a hatóságok kézre kerítették, a törvény szerint perújítást kellett lefolytatni. A fekete sereg ügyében összesen 30 vádlott volt, közülük korábban többen tíz évnél is több, sokan pedig öt év körüli szabadságvesztést kaptak.
Az ügyész még az első tárgyalási napon országos kiterjedésű, hierarchikusan felépülő csoportként írta le a "fekete sereget", amelynek tagjai általában csak becenéven ismerték egymást. Volt a csoportnak Pufi, Jézus, Medve, Jackson nevű tagja, és legtöbbször csak az őket közvetlenül irányítókat ismerték. Az ügyész szerint a vezető, Magyar Róbert a vele kapcsolatban álló vidéki bűnözői csoportok értesítésével csaknem ezer embert tudott volna mozgósítani. Magyar Róberték elfogása után a rendőrség azt állította, hogy a rendőrök szemmel tartották a csoportot, 2003 őszén például hónapokon át rendszeresen kihallgatták a tagjait. A vádirat szerint Magyar és társai 2004. június 23-án egy XV. kerületi diszkóban gyülekeztek, a szervezet mintegy 150-200 tagja jelent meg ott. A helyszínen egy rivális csoport több tagja is feltűnt. A vád szerint Magyar felszólította az épületben tartózkodókat a harcra, és az eset lövöldözésbe torkollt. Összetűzés Ragyás Tónival Magyart vádolják azzal is, hogy köze van a "Ragyás Tóni" becenevű H. Antal 2003. augusztusi megöléséhez.
A jogerős ítélet megváltoztatását - enyhítést, felmentést -, illetve az eljárás megismétlését indítványozták a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet tagjainak ügyében eljáró védők a Kúrián csütörtökön. A harminc vádlott közül ebben az eljárásban nyolcnak a felülvizsgálati kérelméről dönt a legfelsőbb bírói fórum. Nincs azonban felülvizsgálati tárgyalás Magyar Róbert, a bűnszervezet vezetője ellen, aki tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti, és sajtóhírek szerint perújítást szeretne. Több vádlottra szabtak ki tízévesnél hosszabb szabadságvesztést, sokan pedig öt év körüli büntetéseket kaptak. A Debreceni Ítélőtábla tavaly tavasszal kihirdetett másodfokú, jogerős döntésében a vádlottak egy részénél helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, másoknál 2-3 évvel súlyosította a büntetéseket. A Kúrián felszólaló védők szerint a bizonyítékok hiányosak, a korábbi ítéletek jogszabályellenesek, megalapozatlanok, sértik az indoklási kötelezettséget. Volt olyan indítvány is, amely azon alapult, hogy a bíróság elfogultan járt el, illetve átlépte hatáskörét.
Elmondta, hogy fogvatartása közben összezárták támadóival, akik többször ájulásig verték. Az is megesett, fogvatartói vonszolták el, hogy edzés gyanánt bántalmazzák. "A testem tele van forradásokkal" - mondta a férfi, aki összesen 6 év 9 hónapot töltött börtönben. Szántai megjegyezte: előzetes letartóztatása során egy víz és WC nélküli helységben tartották, ahol előfordult, hogy ugyanabból az üvegből kellett innia, amelyikbe időnként a szükségét végezte, s ezen fogvatartói "nagyon jól szórakoztak". Szántai elmondta, hogy a történtek miatt gyermekeinek abba kellett hagyniuk nappali tanulmányaikat, ugyanis muszáj volt munkába állniuk, és csak levelező tagozaton tanulhattak tovább, van olyan gyermeke, aki az átélt események hatására ma is csak lámpa mellett mer aludni. "Miért kellett hét becsületes embernek, két szülőnek és öt gyereknek 12 évig félelemben élni!? " - fakadt ki könnyeivel küszködve a férfi, aki megjegyezte, hogy az őt és családját üldöző Fekete seregnek számos másik áldozata is volt, elfogásuk után pedig nyomban újabb bűnözői csoportok léptek a helyükre.
A sértettek egy része sem tekinthető makulátlannak. Volt amikor az illegális cigarettakereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, és az egyik áldozat az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai szórakozóhely előtt. A Kúria a felülvizsgálati döntést várhatóan február 4-én hirdeti ki a másodrendű, a tizenötöd-, a tizenhatod-, a tizenheted-, a tizenkilenced-, a huszonegyed-, a huszonötöd- és a huszonhetedrendű vádlott ügyében. Közülük csak heten voltak jelen - ők jogerős büntetésüket töltik -, a nyolcadik szökésben van. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
De nem lehet minden felelősséget az ő nyakukba varrni: ha az állam gondoskodott volna a megfelelő munkakörülményekről, senkinek a fejében meg se fordulhatna, hogy előállhat olyan helyzet, aminek csak felmondási tilalommal lehet elejét venni. Ha kicsit is valós veszély az egészségügyi dolgozók tömeges felmondása, az csak arról árulkodik, hogy az állam elmulasztotta az Alaptörvényből fakadó feladatát: az egészségügyi ellátás megfelelő megszervezését. Ez esetben a legfőbb dolga az államnak, hogy ezt a mulasztást azonnal bepótolja ahelyett, hogy a dolgozókat bünteti, akik nem felelősek ezért a helyzetért. Emesének jogorvoslati lehetősége sem volt a felmondási tilalommal szemben, ami megakadályozta számára a pályaváltást. Egyetlen lehetősége az maradt, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje a jogsértő rendelkezés megsértését. Ez sajnos lassú eljárás – az is hónapokig, akár még egy évnél is tovább tart, hogy az Alkotmánybíróság eldöntse, hogy befogadja-e egyáltalán a panaszt. A veszélyhelyzet – reméljük – nem marad ilyen hosszú ideig érvényben.
Ennek megfordítása a munkavégzési kötelezettség előírása, amikor az egészségügyi dolgozót elzárják attól, hogy jogszerűen megszüntethesse foglalkoztatási jogviszonyát. Az Alaptörvényben nem szerepel kifejezetten a kötelező munka, illetve a kényszermunka tilalma, de az Alkotmánybíróság a foglalkozás szabad megválasztásához való jogból eredően elismeri ezt a tilalmat. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye úgy fogalmaz, hogy senkit nem lehet kényszermunkára, vagy kötelező munkára igénybe venni, ami alól kivételt képez a szükségállapot esetére előírt szolgálat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogértelmezése szerint azonban a szükségállapot miatt előírt munkavégzés sem okozhat aránytalan sérelmet az érintett számára. Annak megtiltása, hogy az egészségügyi dolgozók saját elhatározásukból megszüntethessék a foglalkoztatási jogviszonyukat, álláspontunk szerint olyan korlátozás, ami egyenértékű az emberi méltósághoz való jog felfüggesztésével. Az Alaptörvény tiltja az emberi méltósághoz való jog felfüggesztését – bár ez nem jelenti azt, hogy a korlátozása is megengedhetetlen lenne.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Alábbi cikkünkben a 2020/223–226. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk. E heti összeállításunkban az egészségügyben történő foglalkoztatás átalakításáról olvashatnak. Tartalom: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény Az Országgyűlés a 2020. október 6-ai ülésnapján fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely főszabályként 2021. január 1-jén lép hatályba. A törvény az állami/önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatókra, azok fenntartóira, és az egészségügyi szolgáltatóknál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre terjed ki. Az új előírások értelmében kizárólag egészségügyi szolgáltatói jogviszonyban foglalkoztathatók az egészségügyi dolgozók mellett az egészségügyben dolgozó személyek (kvázi technikai személyzet – szolgáltató működőképességének, szolgáltatások üzemeltetésének a biztosítása céljából foglalkoztatottak), továbbá a rezidensek is.
Arról is értesültek, hogy a gyártók alapanyagot sem tudnak beszerezni. Ezeket jelezték már az Operatív Törzsnek is. Hozzátették, a védőfelszerelésekből az egész világon hiány van, de a kamara kéri a kormányt, hogy próbáljon hatékonyabban beszerezni, és ne a háziorvosokra hagyja ezt a feladatot. Eddig is nehéz volt az egészségügyi dolgozók helyzete, a koronavírus miatt most még nehezebb – hangzott ez a sajtótájékoztatón. Lénárd Rita úgy fogalmazott, idős, veszélyeztetett kollégákat kevés védőeszközzel, méltatlan fizetésért, rengeteg túlórával küldünk a frontvonalba. Letétben a túlóra felmondása Kincses Gyula elnök kiemelte, a mostani helyzet alkalmas arra, hogy újra előtérbe kerüljön a bérezés kérdése, és hogy a kormány olyan bért biztosítson az egészségügyi dolgozóknak, ami itthon tartja őket. Továbbra is folynak a bértárgyalások, amik még nyitottak. Az önként vállalt túlmunka felmondása nem sztrájk – emelte ki az orvoskamara elnöke, hozzátéve: a koronavírus-helyzetre való tekintettel semmilyen olyan akciót nem indít a MOK, ami a betegellátás biztonságát veszélyezteti, de a kamara a mai napon letétbe helyezi az önkéntes túlmunka felmondását.
Ha nem fogadják el a felek az orvos véleményét A foglalkozás-egészségügyi orvos által kiadott kategóriák: alkalmas korlátozottan alkalmas ideiglenesen nem alkalmas nem alkalmas. Ha nem ért egyet a dolgozó vagy a foglalkoztató az orvosi vizsgálat eredményével, akkor 15 napon belül másodfokú elbírálást kérhetnek. A kérelmet az elsőfokon eljáró orvosnál vagy szervnél kell kérni. Változás a várandóssággal kapcsolatos felmondási tilalomban Az egészségügyi okokkal kapcsolatos felmondásnál fontosnak tartjuk megemlíteni azt is, hogy egy 2014-es alkotmánybírósági határozat szerint többé már nem csak akkor tiltott felmondani várandóság vagy emberi reprodukciós eljárás alatt a munkavállalónak, ha korábban a dolgozó arról tájékoztatta a munkáltatót, hanem a tájékoztatás megtörténte nélkül is. A dolgozónak ugyanis az intim szférájába tartozó körülmény az, hogy gyermeket vállal, ezért nem kötelezhető arra, hogy ezt közölje a munkáltatójával. Ha a felmondás átadásakor derül ki a munkáltató számára, hogy várandós a dolgozó, akkor fel kell ajánlani a felmondás visszavonását.