Az 1928-as Ford A / AA típusú pickupok a történelem egyik legfontosabb gépjárműjének közüzemi változatai. 1927. december 1-jén Henry Ford teljes oldalas hirdetéseket vásárolt 2000 újságban, hogy bejelentse az 1928-as Ford A típusú gépkocsit, amely a T-modell régóta várt cseréje. "Úgy gondoljuk, hogy az új Ford autó ugyanolyan nagy előrelépést jelent az autóépítésben, mint a T-modell 1908-ban" - jelentette ki. "Megjelenésében, teljesítményében, kényelmében, biztonságában, mindazokban, amelyek jó autót alkotnak, mindent ki fog viselni, amit itt mondtam. Ford tudor 1928. " Leírhatta volna az 1928-as Ford Model A / AA pickupokat is. Klasszikus teherautó képgaléria Az emberek rohantak a bemutatótermekbe, hogy megnézzék a Ford A modellt, és hamarosan egészen divatossá vált az új Fordban való megjelenés. Franklin D. Roosevelt, New York-i kormányzó vásárolt egyet a Hyde Park-birtoka körüli használatra, és Lillian Gish-től Will Rogers-ig minden csillagnak egy A-je volt. Míg az A típusú autót karosszériák széles választékában kínálták, ugyanígy az 1928-as Ford A / AA típusú pickup is.
Tartalmazott egy szedánszállítást (alapvetően egy Tudor szedánt, hátsó ablakokkal és az ülések mögött raktérrel), egy szép roadster pickupot, egy baldachinos szállítást rögzített felső és lehajtható oldalsó függönyökkel (a rakományhoz, de nem a sofőrhöz), hosszú tengelytávú panel, és 1 1/2 tonnás karó és emeletes teherautó. A roadster felszedő volt a leggyakoribb test, és ma a legjobban látható. Az 1928-as Ford A / AA típusú pickupok specifikációi tükrözték az A modell autójának jellemzőit, és egyértelműek voltak: négy henger egy hagyományos létra alvázon, mechanikus fékekkel. A 40 lóerős L-fejű motor 200, 5 köbcentiméteres volt, kétszer olyan erős, mint a T-modell - könnyebb és hatékonyabb is. Többé volt csavarozva a bonyolult és elavult bolygó sebességváltó, hanem egy korszerű, három sebességes váltó száraz több lemezes tengelykapcsoló. Ford tudor 1929. A mérnökök elhagyták az elismert mágnestekercset a vezetékek útvesztőjével, modern akkumulátor- és gyújtórendszert alkalmazva, elosztóval a hengerfej tetején.
Ezek a kocsik már nagyrészt acélból épültek, csak kevés fát használtak hozzájuk. Azért így is akadnak benne lécek, amelyek közül néhányat cserélni kellett, de a többi beérte csiszolással és festéssel. A futóműben a rugókat csak letakarították, de új lengéscsillapítókat és függőcsapszegeket szereltek be. Főúri a kényelem az epedás üléseken. Még virágváza is van Forrás: Retro Mobil Három réteg huzatot találtak az üléseken, megkeresték a legalsót – az eredetit – annak mintájára és színére készült el az új. Na, de milyen helyet foglalni az immár OT-rendszámos, 92 éves Ford kabinjában? Szélesre tárható és keskeny az ajtó, az ülés is kicsi, de puha. Ford tudor 128 go. Elöl széltében és hosszában is szűk a hely, a fejedelmi kényelmet a hátsó tér kínálja. Az indítási ceremónia a pult alatt lévő benzincsap kinyitásával kezdődik és a mellette álló szivató kihúzásával, majd az előgyújtás beállításával folytatódik. Aztán kulccsal áram alá kell helyezni, és végül taposógombával indítózni. A vékony ablaktörlők közül az egyiket közvetlenül a motor hajtja, a kapcsoló is a motoron van Forrás: Retro Mobil Vígan elpöfög hetvennel, de megdolgoztatja a vezetőt Némi melegítés után indulhatunk, azzal a kellemes tudattal, hogy a Ford A már-már modern autóként vezethető, nem olyan bonyolult a kezelése, mint a T-modellé.
Kicsi, de hangos motorjának azonosítása egyszerűnek tűnik, hiszen a száma megegyezik az alvázéval, utóbbit viszont olyan jól elrejtették, hogy csak a karosszéria leszerelése után látható. Ennél is meglepőbb, hogy ez a veterán nem a garázsnak készült, bármilyen hihetetlen, autózni fognak vele, ami nem is olyan kalandos művelet, mint amilyennek tűnik. Váza a falon Apró kilincsét lenyomva jutok be a vonatkupéra emlékeztető utastérbe, a széles fellépőn át nem túl kecses mozdulattal huppanok az ülésre. A korabeli kárpithoz legjobban hasonlító, ízléses vászonnal bevont szék jobban emlékeztet egy háttámlás zsámolyra, mint autóülésre, de nem panaszkodom, kényelmesen ülök, ekkora fejtér egyetlen mai autóban sincs. Furcsa, hogy valahol az állam magasságában találom a kormányt, s még furcsább, hogy milyen óriási az autó színéhez passzoló fémkarika. Nagyok és szögletesek az ablakok, az oldalsók néhány tekeréssel könnyedén eltüntethetők. Ha inkább hátra ülnék, az első ülés egy mozdulattal lehajtható és összecsomagolható, így hátsó ajtó híján is kényelmesen lehet beszállni oda, ahol egy szalongarnitúrára emlékeztető páholy vár, és a puha bársonnyal bevont falat csinos váza díszíti.
A középső gombaszerűség a világítás, a leolvasni kívánt órára kell fordítani Forrás: Retro Mobil Ez a típus ma is népszerű a matuzsálemi korú autók között (hot-rodnak átépítve is), ami nem is csoda, hiszen jó ötmillió példány készült belőle. Holott aránylag rövid ideig, szűk négy évig gyártották, Henry Ford ugyanis okult a korábban történtekből, és 1932-ben a korszerűbb B-modellel váltotta le. Üzleti érzékét jellemzi, hogy még a széria kifuttatása is hasznot hozott az amerikai nagyvállalatnak: az A jelű személykocsi Retro Mobilés az AA kisteherautó-változat gyártási jogait eladták a GAZ vállalatnak. Ezzel a már évek óta futó együttműködést terjesztették ki, és megszületett a Szovjetunió első igazi szériaautója. Nagy, 241 mm a hasmagasság, mindegyik személyautó kivitel ugyanazon a tengelytávon ült. A Ford licencváltozata volt a GAZ-A (1932-36), a sztálini Szovjetunió első nagyszériás autója Forrás: Retro Mobil Műszaki adatok - Ford A Tudor (1928) Motor: oldaltszelepelt soros négyhengeres benzinmotor elöl hosszában beépítve.