Rendezés:
8 g Arany fülbevaló franciakapcsos elegáns köves, Anyaga: 14 K arany, Méret: 4 x 11 mm, Belső hasznos terület: 8 x 6 mm, Kő: fehér cirkónia, Súly: 1. 1 g Kérem várjon....
Céginformációk Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi beállítások módosítása ¹ Népszerű: A kiemelt termékek olyan gondosan kiválasztott termékek, amelyek véleményünk szerint nagy eséllyel válhatnak felhasználóink igazi kedvenceivé. Nemcsak kategóriájukban tartoznak a legnépszerűbbek közé, hanem megfelelnek a csapatunk által meghatározott és rendszeresen ellenőrzött minőségi kritériumoknak is. Cserébe partnereink magasabb ellenszolgáltatással jutalmazzák ezt a szolgáltatást.
A BékésWiki wikiből Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjától, a Szent István tértől néhány méterre található; a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült. A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a várost "lutheránus Róma" névvel illették. A templom története A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010) Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok 1717-ben telepedtek le Békéscsabán. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az 1718-as esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok 1717-ben felépítették első imaházukat. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Békéscsaba, Evangélikus Kistemplom program | Jegy.hu. Az imaházat 1723-ban vályogtemplommá építették át. A templom első oltár át Budáról hozatták 1728 -ban, első harang ját, melynek haranglábat állítottak, 1731 -ben öntötték.
2021. december 12. 13:58 | Csiffáry Zsuzsanna Vasárnap délelőtt Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel Békéscsabán a felújított evangélikus kistemplomot. Mint arról korábban beszámoltunk, közel hétszázmillió forintból kapott kívül-belül új köntöst Békéscsabán az evangélikus kistemplom; például megújult a tőszerkezet, kicserélték a tetőhéjazatatot, felújították a külső homlokzatot és a belső padozati részeket. A kistemplom újraszentelését – amelyre Békéscsabára érkezett Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese is – vasárnap délelőtt tartották. Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom | Koncert.hu. Ahogy Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke fogalmazott: örömünnep ez a nap, amikor "Isten kegyelméből bevonulhattunk a felújított kistemplomba". A püspök emlékeztetett arra, hogy Isten minden pillanatban közel van minden hívőhöz, csak ki kell nyitni a szívünket. Az újraszentelésen – az evangélikus lelkészek gyűrűjében – arra kérte Istent: ahogy eddig, ezután is gyűjtse össze népét a templomban, nemzedékről nemzedékre.
Békéscsaba: Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Külső hivatkozások Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala (Látogatva: 2013. 04. 20. ) Evangélikus Kistemplom. In: Vá (Látogatva: 2013. ) Luther Márton. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 20) Tessedik Sámuel. )
A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták. A paplak 1729-ben épült. Amikor Tessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Tessedik Sámuel (1710–1749) – aki Tessedik Sámuel közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét. Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Békéscsabai Evangélikus Kistemplom. Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével. A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt!
A helyreállítás 1995 szeptemberében történt meg. A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását 2010-ben végezték el. 2021-ben befejeződött a templom külső és belső felújítása (kicserélődött a tetőszerkezet, megújult a külső homlokzat és a belső padozat). Az Evangélikus Kistemplomot a 2021. december 12-i ünnepi istentiszteleten Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel. Az Evangélikus Kistemplom a Nagytemplom felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont. Harangok nagyharang (Sopron, 1874) középső harang (Budapest, 1922) kisharang (Budapest, 1922) Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás 1718–1726 Suhajda János 1725–1728 Szalay János 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról) 1744–1749 id.
A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidék Harrukern János György birtoka lett. Az új földesúr Észak-Magyarországon telepeseket toboroztatott, nekik vallásszabadságot és jobb megélhetést ígért. 1718-ban a Felvidékről, főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek. A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, de csakhamar templomot is építettek maguknak. Rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt az Isten háza, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság. 1745-ben id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán épült fel sok nehézség közepette, fél esztendő alatta csabaiak első szilárd anyagú (tégla) temploma. A szájhagyomány szerint Tessedik Sámuel gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától engedélyt szerezzen a templom építéséhez. Ez volt az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon.
Szarvas Péter polgármester elmondta: történelmileg is fontos volt a vasárnapi esemény, az evangélikus kistemplomban. Hozzátette, hogy az épület sok mindent kibírt már, és a felújításnak köszönhetően ez még hosszú ideig így is lesz: a templom szolgálja a lakosságot és az evangélikus gyülekezetet. – Városunk akkor fog boldogulni és gazdagodni, hogyha a szeretet a megbékélés, az erényesség és a tisztelet útján járnak az itt élő békéscsabaiak, mint ahogy teszik ezt az evangélikus gyülekezetben is – fogalmazott Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is fontosnak tartja a kistemplom felszentelését, és a felújítást. – A templom Békéscsaba ikonikus épülete, és olyan állapotban volt már, amit orvosolni kellett. A létesítmény közel 700 millió forintból újulhatott meg, ami nemcsak az evangélikus közösség, hanem mindannyiunk számára nagy öröm – tette hozzá Herczeg Tamás.