Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cinego • Gerhard Richter, a festő • Online film. Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét.
Napokon át beszélgetett vele, Richter saját bevallása szerint olyasmit is elmondott neki a múltjáról, amit másnak nem. A kész filmtől elhatárolta magát: szűkszavúan azt nyilatkozta, nagyon fáj neki, ahogy a rendező ígérete ellenére kiadta az élettörténetének addig ismeretlen részleteit (erről ezt a cikket érdemes elolvasni). Richter az egyik legnagyobb élő művész. Csodálatos festményeinek másolatai, "adaptációi" mellett a filmben Barnertnek tulajdonítanak egy olyan, a siófoki bazársorra való fércművet is, amilyet Richter soha életében nem festett volna. Már csak ezért is mérges vagyok Donnersmarckra. Gerhard richter élete a picture. Egyébiránt a rendező belebonyolódik a szokásos értelmiségi ki-kicsodába: feltűnik Joseph Beuys karikatúrája, sőt azt illetően is lehet találgatni, hogy Richter évfolyamtársai a düsseldorfi festőakadémián vajon híres festők megfelelői-e (az ott a sarokban Sigmar Polke, vagy nem? Ez a játék végül is szórakoztató). De Donnersmarck megtanulta a művészettörténeti leckét, eleven és elég pontosnak tűnő képet ad a hatvanas évek elejének vibráló nyugat-németországi képzőművészeti közegéről.
Nem ás túl mélyre, de talán jobban is járunk így, még a végén a többi festő műtermébe is odaakasztana valami otromba mázolmányt. A Mű szerző nélkül címében távolról visszhangzik Heinrich Wölfflin híres stílustörténeti koncepciója, a "nevek nélküli művészettörténet", de esztétikai elemzésekbe Donnersmarck véletlenül sem bocsátkozna, ahogy annak elemzésébe sem, miféle szerepük volt Richter képeinek a náci múlt nemzeti feldolgozásában. Úgy általában nem bocsátkozik mélységekbe, miközben a története bivalyerős, hollywoodias stílusa magabiztos. Filmje valósággal beszippant, és maratoni hossza ellenére egy pillanatig sem unalmas. Csak éppen felszínes, giccses bulváradaptációja a valóságnak. Defókusz | Magyar Narancs. De így is tanulságos, sőt valószínűleg így tanulságos igazán. Érdemes megnézni. Mű szerző nélkül (Werk Ohne Autor), 2018, 189 perc. 5, 5/10