Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem venné újra igénybe a kezelést, nem ajánlja másoknak a felkeresett egészségügyi intézményt és csak kissé hatásosnak találta a kezelést. Vélemény: Borbola Krisztián egy pancser, a jó fogamat letörte és kihúzta a rosszat Orvosi Kamarához fogok fordulni. Tovább Tovább a teljes értékeléshez
Háziorvos Cím: Pest | 2370 Dabas, Bercsényi út 1. Háziorvosi rendelő 70/367-2196 29/360-392 Rendelési idő: Hétfő - Péntek: 08. 00-12. 00 TOVÁBBI ORVOSOK Háziorvos SZAKTERÜLETEN Dabas TELEPÜLÉSEN Dr. Klemencz Hajnalka Háziorvos, Dabas, Luther u. DABAS.HU Dabas Város Önkormányzatának weboldala - Dr. Sásdi Endre. 10. Dr. Kökényesi Imre Háziorvos, Dabas, Bartók Béla út 37/b. Kurdi Eszter Háziorvos, Dabas, Kossuth Lajos u. 1. Radvánszki Ida Háziorvos, Dabas, Vörösmarty u. 123. Sásdi Endre Béla Háziorvos, Dabas, Mánteleki út 1.
Telefon: 29-360-251, 06/30-211-6213 Rendelési idő: Hétfő: 8-11 Kedd: 8-11 Szerda:14-17 Csütörtök: 8-11 Péntek: 8-11 Dr. Katona Edit Elérhetőségek: Cím: 2371 Dabas, Mánteleki út 1. Telefon: 29-955-544 Rendelési idő: Hétfő: 8:30-11:30 Kedd: 8:30-11:30 Szerda: 8:30-11:30 Csütörtök: 14:00-17:00 Péntek: 8:30-11:30
A nácizmus térhódítása és propagandája érzékenyen érintette, ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. október 17-én zsidópártolás vádjával a nyilasok letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol mint a 136708-as számú fogoly halt mártírhalált 1945. február 5-én, 65 éves korában. Emlékezete [ szerkesztés] Komárom Európa udvar 2019 A trianoni tragédia 2010. évi 90. évfordulója kapcsán Komárom városban felmerült, hogy az évfordulót Alapy Gáspár szobrának felállításával tiszteljék meg, ám ez a terv az éppen esedékes országgyűlési választások pártharcai miatt meghiúsult. Alapy Gáspár nevét Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi. Alakját A béke szigete című 1983-ban készült filmdráma örökíti meg Hajdufy Miklós rendezésében, Bessenyei Ferenccel a főszerepben. Források [ szerkesztés] ↑ Schematismus für das Kaiserliche und königliche Heer und für die Kaiserliche und königliche Kriegsmarine für 1909.
így méltat: "A magyar impérium alatt levő jobbparti városrészt ügyes várospolitikával felvirágoztatta, városfejlesztő koncepciójának eredményes keresztülvitelével az újvárost a modern városok sorába emelte s lakosságának megélhetést és jólétet teremtett. ". Kiváló szolgálatainak, hazafias és közérdekű munkásságának elismeréséül Horthy Miklós kormányzó magyar királyi főtanácsosi címmel tüntette ki (1924. júl. 11. ), a római pápától pedig a pápai Nagy Szent Gergely Rend középkeresztjét kapta (1926. 5. ). Minden hazafias és kulturális egyesület vezetésében aktívan részt vett; a Polgári Társaskör és a Tűzoltó Testület díszelnöke, a római katolikus egyházközség világi elnöke volt. Alapy Gáspár életében nagy változást hozott a csehszlovák kézen levő Észak-Komárom Magyarországhoz való visszacsatolása. 1939. július 15-ével az egyesített Komárom polgármesteri székébe őt nevezte ki a belügyminiszter. Az északi városrész lakóinak egy része fenntartásokkal fogadta az "anyásokat", az anyaországból érkező hivatalnokokat, akik a legjobb tisztségeket foglalták el.
Alapy Gáspár erre mind a maga, mind utódai nevében igent mondott. - Ezen intenciókat követve gyűltünk most össze, hogy emlékezzünk a Radetzky-huszárokra és azokra a tiszteletet érdemlő felmenőinkre, akik annak reményében küzdöttek az olasz frontokon, hogy a boldog békeidők visszahozhatók. Így emlékezem én is nagyapámra, aki két lövés következtében rokkantan, de hazatért. Ezért állhatok magam is itt - mondta emlékező beszédében Udvardyné dr. Mühlenkampf Erika, a Jókai Mór Gimnázium igazgatónője. A megemlékezés koszorúzással ért véget. Galéria: A Radetzky-huszárokra emlékeztek
A keresztény, humanista polgármester a komáromi zsidó lakosság vagyonának és biztonságának védelmében rövidesen szembekerült egy befolyásos, erőszakos szélsőjobboldali csoporttal. Vezetőjük ifj. Wojtowicz Richárd helyi fényképész volt, akit 1936-ban kémkedésért 9 évi fegyházra ítélt a csehszlovák állam, de 1938-ban amnesztiában részesült. A város Magyarországhoz csatolása után a megye nyilasainak vezére, majd a nyilaspuccsot követően, 1944 októberében Komárom megye főispánja lett. A háború végén apjával Venezuelába menekült. (Mácza Mihály: A fényképezés története Komáromban 1945-ig. In. : Komárom megye fototörténete. Tatabánya, 1988. 12. old. ). Ifj. Wojtowiczék -Szálasi Ferenc nyilaskeresztes pártjának hatalomra jutása után – 1944. október 17-én több városi vezetővel együtt Alapy Gáspárt is zsidópártolás vádjával letartóztatták és a monostori erődbe internálták. Utána a Csillagerődbe került át, innen őt a dachaui koncentrációs táborba deportálták, a többi városi vezetőt pedig szabadon bocsátották.