Mikor a fejedelem az érsekújvári hadparancsnokság élére katholikus tábornokot akart állítani, hozzátette, hogy lutheránus lesz a viczéje, mert másképpen felpattan a lutheránus, tót imperium Petrőczivel. Hellenbach, Radvánszky, Gerhard, Kray, Ottlyk, Szentiványi s más ágostaiak főtisztségeket viseltek udvarában. Az utóbbinak meg is írta, hogy ne legyen se kálvinistává, se baráttá, hanem csöndes elmével folytassa eddigi hűséges és hasznos szolgálatait. Hellenbachhal pedig eltréfált, hogy «úgyis lutheranus lévén, feltalálja in, cum, sub» a maga követelését a bányákban. Az ágostaiak egyházi vezérei Pilárik István és Krmann Dániel (1663–1740. ) superintendensek voltak. Különösen ez utóbbi buzgólkodott az egyházi reformok érdekében; két év alatt négy egyházi gyűlést tartott s nagy része volt a rózsahegyi zsinatban. Kik a baptisták?. A fejedelem szerint állítólag csak az egyházi fegyelem javítása volt oka gyűlésöknek, a melyre régen készűltek. Ugyanis a szécsényi egyezség következtében sok templom jutván kezökhöz, «szakácsból, miből tettek papokat, a kik az abuzívus keresztelést is behozták».
Ezeket nem úgy írta, mintha megnyugodott volna benne, hogy alatta más nem fekszik s gúnyosan idézte Dr. Neapolitánusnak egy prognózisát. Igy nyilatkozott a fejedelem arról a zsinatról, a melyet a labanczok forradalminak, az ő érdekében tartottnak neveztek. A zsinat főbb embereit száműzni akarták, mert ők is «száműzték Krisztus keresztjét» s a temetéseknél használt fakeresztek elhagyásával új felekezetet alapítottak. Ezért a pozsonyi labancz országgyűlésen utóbb éppen Spáczay apátkanonok, a volt kurucz szenátor, támadta őket legjobban. Azonban a kurucznak mondott zsinat nagyon óvatos volt. Fölkérte XII. IV. RÁKÓCZI ÉS A PROTESTÁNSOK. | Magyar Történeti Életrajzok | Kézikönyvtár. Károly svéd királyt, hogy az ágostaiak ügyében közbenjárjon a császárnál; mivel azonban a világi urak nagyobb része kurucz volt, Rákóczi jóakaratát is biztosítani kívánta. A fejedelemnek nem volt kifogása sem a XII. Károlyhoz küldött követség, sem az ellen, hogy négy egyházmegyét szerveztek; de a kereszt számüzetését s a törvényes ünnepek eltörlését valóban szentségtörés az ő nevével hozni összeköttetésbe, mint ezt utóbb a pozsonyi labancz országgyűlés tette.
A szerkesztő előszava. A hónap témája. Kik vagyunk mi, protestánsok? A protestáns önazonosság témájára hangolódásként, sétáljunk egyet Budapesten a Kálvin téren. Most e képek és gondolatok által hívjuk az olvasót e sétára, de ha valaki megteheti, egy szép őszi napon látogasson el a Kálvin térre, és nézze meg ezeket a térköveket saját szemével is. Az egyiken ez áll: "Az egyház nem más, mint az összes szentek gyülekezete, amely kiterjed mindenkire, minden időben. Jean Calvin" Erőteljes kijelentés – ha az egyház nem más, mint "az összes szentek gyülekezete, amely kiterjed mindenkire, minden időben" (aminek igazságáról a Biblia minden kétséget kizáróan szól), akkor az egyház képviselője akkor ismeri magát jól, ha magát e közösségben látja, ha ezt a közösséget őrzi és ápolja. Kik voltak a puritánok? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. A protestáns mozgalom nagyobb mértékben kötődik az egyetemes egyházhoz, mint amilyen mértékben eltér attól, sokkal nagyobb mértékben. Bármit is jelent tehát a protestáns önazonosság, a protestánsokat meghaladó közösséghez tartozás mindenképpen része.
Ebből a körből emelkedett ki Ferencz püspök. Atyjától öröklé az erélyt, a rettenthetetlen bátorságot, a szilárd határozottságot; tanítóitól, a kolozsvári jezsuitáktól, a paduai világhírű főiskola vezető tudósaitól, Bellarminnak hatalmas szellemétől nyerte erős és megingathatlan vallásos meggyőződését, minden kételyen felül álló hitét. Megjelenése a nyitrai püspöki székben valósággal megrémítette a protestánsokat. Ép oly erélyesen, a mily erőszakosan lépett fel ellenök. Visszafoglalta a protestánsok által elvett templomokat, üldözte és elfogatta a prédikátorokat. A sellyei jezsuitákat még Nyitrára jövetele előtt pártfogása alá vette. Házat épített nekik, iskolát állított részökre, könyvtárt rendezett be számukra, hogy önmívelésüket lehetővé téve, a hit kitünő bajnokaivá nevelje őket. Már 1590-ben elkergette Huszár Gált Komjátról nyomdájával együtt, Galgóczon, a Thurzók erős várának tövében, Pethe Márton kalocsai érsek, királyi helytartó által erőszakkal visszavétette a ferenczesek kolostorát és templomát, melyet előtt Ungnad Ádám, a Thurzók sógora, a barátokra gyújtott s őket kiűzve, az ágostaiak felekezete számára lefoglalt.
Ahhoz, hogy kereshessük azt, "amit még nem ismerünk és nem a miénk", ez is kell: "folyton magunk mögött kell hagynunk, amit tudunk". Mit jelenthet ez számunkra? Mit felejtsünk el (szándékosan, lásd Fil 3, 14) azért, hogy azt a közösséget, amiért Jézus imádkozott – és amelynek megvalósítását, mint végrendeletét (Jn 17) ránk bízta – mélyebben megélhessük? Mit hagyjunk magunk mögött, hogy megnyerjük azt, ami még nem a miénk? A kálvin téri séta fényében az előttünk álló kihívást talán így is megfogalmazhatjuk: itt az ideje, hogy a "protestáns" kifejezést igazi önmagunkhoz illő tartalommal töltsük meg. Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a protestantizmus "a katolikus egyháztól az újkorban elszakadt keresztény hitfelekezetek közös elnevezése" (Akadémiai kiadó, Bakos, 1983). Sokan így ismertek minket régen és így ismernek ma is, mint protestálókat. A "protestere" igéből képzett "protestáns" főnév a 16. századi és az azt követő vitákban valóban a tiltakozás jegyében volt használatos.
IV. RÁKÓCZI ÉS A PROTESTÁNSOK. STEPNEY a szabadságharcz kitörésének évfordulóján panaszkodott, hogy a császári tábornokok, a jezsuiták biztatására, a lázadás elnyomásának ürűgye alatt, kiirtják a protestáns vallást. Irtják az angol királyné vallását, míg seregei az osztrák ház fentartásáért véreznek. Az angolok úgy tudták, hogy a protestánsok nagyon bíznak Rákócziban, de ellenségöknek tartják Bercsényit. Whitworth és a hollandus Bruyninx Okolicsányi Pált a császár protestáns szövetségeseinek támogatásáról biztosították, ha Rákócziék békűlni nem akarnának; mert a császár igen sokkal tartozik szövetségeseinek, ők pedig készek Magyarországban is erősen védeni a protestánsok ügyét. Már pedig a protestánsok ünnepiesen kijelentették Rákóczinak, hogy hazájukat nem teszik ki idegen (franczia-bajor katholikus) érdekek miatt romlásnak, ha elfogadható föltételeket nyernek; s vele szemben is kérni fogják Anglia és Hollandia közbenjárását. Rákóczi akkor megnyugtatta őket. Vihnyén az ágostai és a helvét hitvallású rendek már arra kérték az angol királynét, hogy fegyverrel is segítse fölkelésöket, ha a császár a vallásszabadság biztosításával békét kötni nem akarna.
171. KRMANN KÉZÍRATÁNAK CZÍMLAPJA. Azok az értekezletek, a melyek ezt az országgyűlést bevezették, két szélsőség közt mozogtak: a bécsi béke és vele a vallásszabadság eltörlése, másrészt pedig az 1681 évi vallástörvény fentartása közt, holott a protestánsok ezt mindenkor ellenezték. A megjelent 235 pap, nemes és polgár közt valóban csak 2 helvét és 8 ágostai hitvallású akadt. Hogy azonban a vallás ügyében mégis helyt álljanak, a Pozsonyhoz közelebb álló városok tanácsadókat rendeltek melléjük. 30 taggal így alakúlt meg 1708 márczius 13-ikán az első evangélikus konvent, mely ettől fogva a rendi országgyűlésekkel egyidőben tanácskozott a vallás ügyeiről. Sérelmeiknek bőséges jegyzéke elég érthetővé teszi, ezen a néhány protestánson kívűl a többi miért maradt meg Rákóczi táborában. A labancz protestánsok is figyelmeztették a rendeket, hogy a vallási és polgári jogaiban megsértett népet a sok halogatás miatt nem lehet eltántorítani Rákóczitól, a ki különben is mindenkor hajlandó volt segíteni bajaikon.