Németh Szilárd, a Weiss Manfréd Kórház bezárását ellenző, a dolgozók, szigetlakók tiltakozását több ezer aláírással támogató csepeli Fidesz elnöke is nyilatkozott a A politikus hangsúlyozta: Csepel lakossága még a beígért közlekedési kompenzációt sem kapta meg a főváros vezetésétől a kórházi ellátás megszüntetésének ellensúlyozására. Így nem lett, és előreláthatóan nem is lesz kiszélesítve a Jahn Ferenc Kórházhoz vezető kétsávos, közlekedési dugóktól veszélyeztetett Gubacsi híd. Nem sűríttették a kórházhoz vezető 59-es buszjáratot, éjszakai járattal pedig továbbra sem lehet közvetlenül eljutni a csepeliek ellátását feladatul kapó egészségügyi intézményhez. Mindezeket a Tóth Mihály MSZP-s polgármester meg sem próbálja kierőszakolni a főváros vezetésétől. A csepeli önkormányzat 2004. január 1-jén szeretné átvenni a kórháztól a járóbeteg-ellátást, miközben az önkormányzati képviselőknek eljuttatott költségvetés-elemzés feketén-fehéren leírja: a városrész működőképességét nehéz lesz fenntartani, ha vállalja az önkormányzat azokat a többletkiadásokat, melyek - többek között - a járóbeteg-ellátás átvételével járnak - hangsúlyozta a csepeli Fideszes politikus.
KEZDŐDHET A NAPKÖZIS TÁBOR ÚJJÁÉPÍTÉSE Csepel Önkormányzata 2016-ban visszaszerezte a Hollandi úti volt napközis tábort, a Weiss Manfréd Terv jóvoltából pedig hamarosan felépülhet az ide tervezett új gyermek-szabadidőpark. Természetközeli tanulási, sportolási és szórakozási lehetőségek, táborok, rendezvények, színes programok várják majd egész évben a csepeli iskolásokat. KORSZERŰSÍTETT KOLLÉGIUMOT KAP A WEISS MANFRÉD KÖZÉPISKOLA A csepeli BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnázium és Szakközépiskola kollégiumát felújítjuk. Korszerűsítjük az épületet, a kollégiumi szolgáltatásokat modernizáljuk és kibővítjük a diákok számára. VÍZI ÉLMÉNYPARKKÁ BŐVÍTJÜK A CSEPELI STRANDFÜRDŐT A Weiss Manfréd Terv részeként a Csepeli Strandfürdőt tovább fejlesztjük. Korszerűsítjük a medencéket, fedett tanuszodát, élménymedencét, téliesített gyógymedencét építünk. Felújítjuk és bővítjük az öltözőket, a zuhanyzókat, a vendéglátóhelyeket és a parkolót is. A Csepeli Strandfürdő gyermekektől a nyugdíjasokig minden korosztály számára gazdag élményeket kínál majd télen-nyáron.
Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója a elmondta: a Weiss Manfréd Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház összevonása nagyjából a terveknek megfelelően halad; a traumatológia és a sebészet például szeptember 30-ig, az aktív belgyógyászat előreláthatóan még két évig fog tovább működni Csepelen. Míg az előzőknél a kórházegyesítést kapacitásbővítés nélkül lehetett elérni, a belgyógyászat esetében a szükséges ágyszámbővítést előreláthatóan csak 2005-re lehet megoldani - hangsúlyozta a főigazgató. A 452 dolgozó közül körülbelül 100 fő felmentése van folyamatban A kórházösszevonással járó elbocsátásokkal kapcsolatban dr. Gerő Gábor - aki büszke arra, hogy főigazgatóként is szakszervezeti tag maradt - elmondta: a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat, a traumatológia és az intenzív osztály szűnik meg Csepelen, a 452 dolgozó közül körülbelül 100 fő felmentése van folyamatban. A Weiss Manfréd Kórház orvosai nagy részének megoldott az elhelyezése, a szülésznőknek azonban nem kötelező a felajánlott ápolónői állásokat elfogadniuk, ezért itt több felmondás is volt.
Száz évvel ezelőtt, 1916-ban gondolta el Weiss Manfréd gyártulajdonos, hogy Csepelen létrehozza az első gyógyintézetet. A tervet tettek követték, és hamarosan megépült az akkor még földszintes kórház – vázolta fel az intézmény születésének kezdetét Bolla Dezső helytörténész, aki a Karácsony Sándor utcai könyvtárban tartott előadást február 16-án. Az eseményen megjelent a 104 éves Sági Istvánné, aki 1940 és 1943 között nővérként dolgozott az intézményben. Szintén jelen volt dr. Molnár Lajos sebész, aki 25 éven át igazgató-főorvosként irányította a kórházat. Bolla Dezső szavaiból megtudhattuk, hogy Csepelen abban az időben 15 ezren laktak, miközben a gyár munkásainak száma 22 ezer volt. A településen ugyanakkor mindössze egy gyári és egy községi orvos gyógyított. Weiss Manfréd szükségét látta, hogy a gyár dolgozói számára gyógyintézetet hozzon létre. A terveket Diebold Hermann készítette. Az első épület földszintes volt, s csak a gyár alkalmazottait látta el. Hamarosan itt kapott helyet az ország első csecsemőotthona, ahová a szülő anyák a csecsemőiket elhelyezhették.
Morovik Attila alpolgármester ünnepi beszédében a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítójára, mint a csepeli nagyipar megteremtőjére, példaértékű munkásságára emlékezett. "Ma már mindannyiunknak, akik itt élünk Csepelen, ismerősen cseng ez a név. A rendszerváltást megelőző években alig hallottunk erről, a közmegbecsülést érdemlő emberről, Csepel posztumusz díszpolgáráról. Egykor az általa létrehozott és monumentálissá fejlesztett csepeli gyáróriás az ország legnagyobb ipari gyárlétesítménye viselte ennek a kiemelkedő tehetségű gazdasági szakembernek a nevét, akinek Csepel és a csepeliek oly sokat köszönhettek. " Az alpolgármester beszéde után Csepel díszzászlót és Wittner Mária országgyűlési képviselő saját kezűleg alkotott Mansfeld Péter emlékére készült zászlót adott át Herczeg Mária igazgatóhelyettesnek. Ezt követően a gálaműsor az iskolában korábban megrendezett szavalóversenyének, valamint a "Szépírás a kézírás" című versenyének eredményhirdetésével folytatódott, majd énekek, szavalatok, szilágysági és cigány táncok színesítették a névadó ünnepséget.
A kórházzal szemben lőszerüzem működött, ahol sok nő és a háborúban megsérült vak katonák dolgoztak. Fordulópont volt 1924, amikor az intézményt nyilvános kórházzá minősítették, és Csepel összes betegéről gondoskodtak. Az állandó orvosok mellett vendégorvosok is közreműködtek, akik a bonyolultabb műtéteknél segítették kollégáikat. A 30-as években Borbély Ferenc lett az intézmény főorvosa, s ekkor bővült az intézmény egy emelettel. A II. világháborúban bunkereket építettek a kórház környékén, ahová a betegeket menekítették és ahol műtéteket is végeztek. A Weiss család a háborút követően külföldre távozott, a kórházat államosították. Az intézmény gyermek- és tüdőgyógyászattal, röntgennel, valamint 1947-ben szülőotthonnal bővült. Az ötvenes években 180 volt az ágyak száma és 117 alkalmazott dolgozott. Az 56-os forradalom idején 80 súlyos sebesültet kezeltek, köztük orosz katonákat is. A csepeliek többsége által jól ismert dr. Molnár Lajos sebész-főorvos 1972 és 1996 között igazgatta a kórházat.