Kína változatlanul vezet, az Egyesült Államok és Japán hajrázott nagyot. Sosem volt még ilyen olimpia, mint a tokiói - egy évet csúszott, szigorú járványügyi szabályok mellett, nézők nélkül, állandó fenyegetettség mellett zajlott. De lezajlott, és így is jó volt. És így is megvoltak a felemelő vagy drámai pillanatai, így is akadtak hősök, ünnepeltünk legendákat és fedeztünk fel új csillagokat. A cikksorozatában mindezeket megtalálja. Olimpiai éremtáblázat # Ország Arany Ezüst Bronz 1. Kína 6 1 4 2. Jégkorong: Aki csak tud, jöjjön Ljubljanába! Várjuk a szurkolóinkat. Japán 5 0 3. Egyesült Államok 2 4. Dél-Korea 3 5. Oroszország 6. Olaszország 7 Ausztrália 7. Franciaország 9. Magyarország Tunézia Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor! A HVG a következő generáció tájékozódásának segítésére támogatói programot hirdet. Sokszor nehéz körülmények között élő tehetséges fiatalok számára kívánunk veletek közösen rendszeres tájékozódási lehetőséget biztosítani. Keressük azokat a támogatókat, Lámpásokat, akik fontosnak tartják a jövő nemzedékének elvinni a fényt.
30: Magyarország–Dél-Korea Május 4., szerda 15. 30: Litvánia–Magyarország Május 6., péntek 19. 00: Szlovénia–Magyarország Május 8., vasárnap 15. 30: Magyarország–Románia
© Bernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved A pekingi téli olimpia utolsó versenynapján öt versenyszámban osztottak érmeket. A zárónapon az alpesi sízők csapatversenyében osztrák, női curlingben brit, négyes bobban német, a női 30 km-es sífutásban norvég, jégkorongban finn győzelem született. Norvégia 16 aranyéremmel zárt az éremtáblázaton és ez új rekord az egy olimpián egy nemzet által megszerzett aranyérmek számának tekintetében. A második Németország lett 12 olimpiai bajnoki címmel, a harmadik Kína 9 arannyal – de ez még változhat a műkorcsolyázók csapatversenyének bizonytalan végeredménye miatt. Ha elveszik az oroszoktól az aranyat, akkor azt az Egyesült Államok kapja meg, és kerül Kína elé. Magyarország egy arany- és két bronzéremmel zárt. A téli játékok történetében először szereztünk egy éremnél többet, és először tudtunk húsz olimpiai pontot gyűjteni – ami az éremtáblázat 20. helyét jelenti. Magyarország olimpiadi éremtáblázat. Helyi idő szerint vasárnap este, a pekingi Madárfáészekben tartott záróünnepség után kialudt az olimpiai láng, befejeződött a XXIV.
Individualista és kollektivista kultúrák (Hofstede 1994) 4. Maszkulin és feminin kultúrák (Hofstede 1994) 4. Specifikus és diffúz kultúrák (fókuszált és szerteágazó) (Trompenaars 1995) 4. Teljesítményorientált és tekintélyorientált kultúrák (Trompenaars 1995) chevron_right 4. A hozzáállás és a körülmények szerepe 4. Univerzális és partikuláris kultúrák (általános és egyéni elbírálású) (Trompenaars 1995) 4. Kötött és laza kultúrák (Triandis 1994, 2004) 4. Bizonytalanságot jobban tűrő és bizonytalanságot kevésbé tűrő kultúrák (Hofstede 1994) 4. Hosszú távra tervező és rövid távra tervező kultúrák (Hofstede – Hofstede – Minkov 2010) 4. Semleges és érzelmi beállítottságú kultúrák (Trompenaars 1995) 4. Engedékeny és korlátozó kultúrák (Hofstede – Hofstede – Minkov 2010) 4. 7. Digitális Pedagógiai Módszertani Központ. Proxemika: Tér- és távolságkezelés (Hall 1966/1980) 4. 8. Belső indíttatású és külső indíttatású kultúrák (Trompenaars 1995) chevron_right 4. Az idő szerepe 4. Monokronikus és polikronikus kultúrák (Hall és Hall 1990) 4.
Mi az, ami több mint egy átlagos tudás? Miért is keres, kutat és feltalál valaki? Miben különböztethető meg az átlagos tudás a kiemelkedőtől? Valójában milyen tudásra van szükség napjainkban? Ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ ebben az írásban. Amikor régi idők egy-egy híres tudósáról olvasunk, elmélkedhetünk arról, mivel is emelkedett ki az átlagemberek közül. Talán azzal, hogy a korában rendelkezésére álló információk közül sokat birtokolt, illetve mindent megtett annak érdekében, hogy gyarapítsa az általa művelt tudomány vagy művészeti ág értékeit. Gondoljunk csak Leonardóra, aki festőként, szobrászként, mérnökként és anatómusként is beírta magát a művészet- és tudománytörténetbe, de biztosan találnánk még más, hozzá hasonló polihisztort. El lehet játszani a kérdéssel, mekkora volt az az ismeretanyag, ami Leonardo rendelkezésére állt, és mekkora tudásra van szüksége a boldoguláshoz egy mai átlagembernek? Gondoljuk csak végig, mit is jelent a tudás? Miből áll össze ez a fogalom?
és ezáltal jártasságot szerezniük különböző programok használatában, ezzel is fejlesztve digitális kompetenciájukat. Ahhoz, hogy ezt a kompetenciát fejleszteni tudjuk elengedhetetlen, hogy tanár is megfelelően tudja használni a modern eszközöket, így önmagunk folyamatos fejlesztése rendkívül fontos. Erről tájékoztat minket a TPACK modell (Technological Pedagogical and Content Knowledge) amely különféle tudásfajtákat és készségeket határoz meg amelyek elvárhatóak a tanártól, kiemelve a technológiai tudás, pedagógiai tudás és a tartalmi tudás metszéspontját, és ezek integrációját a tantervbe. A mai gyorsan változó társadalomban igen nehéz lépést tartani, de mint leendő tanárnak mindenképpen szükséges. Úgy érzem, még sok mindent kell elsajátítanom ahhoz, hogy megfelelően tudjam alkalmazni és tanítani a mai modern eszközök használatát de azt hiszem, minél több dolgot sajátítok el ezen eszközök használatában annál könnyebb lesz majd az új ismereteket beépíteni.