– Telefon nem volt, de más hajó sem volt közel s távol, ráadásul gyorsan esteledett. Tudtam, egyetlen esélyem van, ha innen el akarok mozdulni. A vitorlafelhúzó kötelet be kell dobnom a 13 fokos vízbe, majd onnan kell megpróbálnom addig dönteni és rángatni a hajót, hogy lejöjjön a zátonyról" – mesélte a Blikk nek, hozzátéve, hogy félórás rángatás után sikerült kiszabadítani a hajót. Kóbor János feleségével, Zsókával és lányával, Lénával Balatonaligán, 2015 (Fotó: Birton Szabolcs) Az Omega mellett jó pár lemez elkészítésénél volt jelen, mint producer, zenei rendező vagy hangmérnök. Közreműködött többek között 2009-ben a Scorpions budapesti és kassai koncertjén. 2010-ben került a boltok polcaira az Omega Rhapsody, amely szólóalbumként lett ugyan beharangozva, de a címéből is egyértelműen látszik, hogy az Omegához kapcsolódik. 2014-ben egy nagy vágya teljesülhetett, mikor koncertet adott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére. Az Omega mellett fellépett a Scorpions is. Index - Mindeközben - Mégis visszavonják a legrosszabb alakításért járó Arany Málna díjat Bruce Willistől. Az Omegával mindvégig aktívak maradtak, 2019-ben a zenekar Tűzvihar néven újabb vidéki sportcsarnok turnéra indult.
A megújult Omega: Debreczeni Ferenc, Kóbor János és Mihály Tamás, mögöttük Molnár György és Benkő László, 1976 (Fotó: Fortepan) Amellett, hogy ő lett a frontember, zenét is szerzett, valamint dalokat írt. Neki köszönhetjük a Hűtlen barátok, a Régvárt kedvesem, az Addig élj és a Ne legyen című s zámot. Zeneszerzőként sokáig csak pár szám erejéig csillogtatta meg tehetségét, majd a 2006-ban megjelent Égi jel című albumon szinte az összes dal az ő szerzeménye. Az Omega 2004-ben (Fotó: Story-Best archívum) Első feleségétől egy fia született, Dániel, aki technikusként dolgozik. 2008 júliusában másodjára is megnősült, a nála 23 évvel fiatalabb Deme Zsókát vette el Balatonaligán 2008-ban, a templomi esküvőre pedig 10 évvel később került sor. Kóbor jános csaladja. "Amióta valósággá vált, elértem egy teljességhez. Beteljesedett mindaz, amit egykor a szüleimtől és a nagyszüleimtől útravalóul kaptam. Visszatekintve, jól tettem, hogy 75 évesen álltam oltár elé" – mondta 2019-ben a Blikk nek, hozzátéve, az első frigyénél erre lelkileg még nem állt készen.
És becsatolta 1. A Budavári Palota I. emeleti alaprajza a Corvin-terem és Horthy Miklós lakosztályának jelölésével (Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár, Budapest, 1912. nyomán). Rostás jó szakember és higgyük el Hauszmann is tudta mit tervezett, mivel az ő könyvéből idéztek. Na most 2016-ban Kelecsényi Kristóf Zoltán írt egy elég "érdekes" cikket az Index-ben "A semmiből építik újjá a Szent István-termet a Várban". Ahol van egy fotó "Az egykori Szent István-terem elhelyezkedése a Palota két tömbje (a mai BTM és az OSZK) közti nyaktagban". Na most az a helyzet, hogy Ő rossz helyre rajzolta be a terem helyét mert az a 3 ablak nem ott van. Tévedett 3 ablakot jobbra mert a tervek szerint ott nem is volt ablak. A nyaktag részét képezi a kupolás rész is ott tényleg van 3 ablak na most a tervek szerint(szerintem a valóságban is) ott volt a Szent István terem. Csak mióta megcsinálta Kelecsényi a "szakcikkjét" sokan azt hiszik, hogy a terem a bejárat fölött volt hát nem. Utána kezdődik az OSZK (régen Vadászterem vagy nagyebédlő) és ezt is össze kell hozni szerkezetileg.
Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett, és ő gondolta ki a terem fenséges csillárját is. Ide tartozik az is, hogy 1903-ban, az Iparművészeti Társaság karácsonyi vásárán Hauszmann Alajos 20 műtárgyat vett. Többek között Radnai Béla Éneklő gyermekek című bronzból készült szobrát, de vett ékszertartót, két réz vázát, bőr mappát, két porcelán díszedényt és Vögerl Ágosttól nyolc majolikavázát is. Mivel Ferenc József úgy rendelkezett, hogy a Szent István-termet mutassák meg a párizsi világkiállítás látogatóinak is, így mielőtt Párizsba vitték volna a berendezést, Thék Endre Üllői úti gyártelepén fel is építették a termet. Ott is nézte meg Ferenc József 1900. február 21-én Paar Ede főhadsegéde társaságában. Ott volt a Thék-féle gyártelepen Széll Kálmán miniszterelnök és természetesen a Szent István-terem megálmodója, Hauszmann Alajos is. A bejáratnál a házigazda, Thék Endre fogadta a királyt, s elindultak az ideiglenesen itt berendezett Szent István terembe.
Jegyvásárlás 2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt. A kedvezményekről bővebben itt tájékozhat >>> A kedvezmények igénybevételéhez a jogosultságot egyértelműen megerősítő igazolvány, engedély, dokumentum, illetve fényképes igazolvány felmutatása szükséges! Látogasson el hozzánk családjával! 1 vagy 2 felnőtt látogatónk, akik legalább 2 fő közeli hozzátartozó, 18 éven aluli gyermekkel érkeznek 50% kedvezmény ben részesülnek! A kedvezmény a felnőtt, illetve a családi gyermekjegyek kosárba helyezéskor érvényesül!. (6 éven aluli gyermek esetén a kedvezmény csak jegypénztárunkban érvényesíthető. ) A Szent István-terembe megváltott jegyekkel a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum Buda, "a királyi méltóság széke és trónusa" – a középkori királyi palota és A királyi palota – a Kultúra vára, A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig című kiállításai is megtekinthetőek.
Egykor királyok használták fényes események helyszíneként, káprázatos berendezése az iparművészet csúcsa volt a 19–20. század fordulóján – az újjáalkotott Szent István-terem és a hozzá kapcsolódó kiállítás augusztus 20-án nyílik meg a budai Várban. Az államalapító királyunk nevét viselő helyiség Hauszmann Alajosnak köszönhetően jött létre, aki a dualizmus korának neves építészeként a Budavári Királyi Palota századfordulós bővítését vezette. A Szent István-terem 1902-re készült el, ám a második világháború pusztításai során berendezése megsemmisült, és később sem állították helyre. Az eredeti Szent István-terem a Budavári Palotában Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény A Nemzeti Hauszmann Program keretében most korhűen rekonstruálták a századforduló csodáját. Mesteri remekmű Hauszmann tehetségét dicséri, hogy életműve csúcsaként a Királyi Palota Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. A déli összekötő szárny csodájaként álmodta meg a Szent István-termet, a korabeli magyar iparművészet kimagasló teljesítményét.
A Szent István-termet és a hozzá kapcsolódó kiállítást 1 órás, személyes vagy digitális tárlatvezetéseken lehet megtekinteni.