Az elkedvetlenedett, egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő festőt támadások is érték. Megfestette Izabella királynét, de képét nem tudta eladni, a hanyatlás jeleit mutató, színpadias Petőfi halála témája miatt mégis népszerű lett. Kategória:Romantikus festők – Wikipédia. A közöny végül annyira elkedvetlenítette, hogy letette az ecsetet, és az apja után rá maradt fémáru-kereskedésből próbált megélni. Festőnek tehetségesebb volt, mint üzletembernek, cége 1902-ben csődbe ment. Ekkor újra festeni kezdett, ám a nagy tehetségű művész régebbi művei kvalitását meg sem közelítő, olykor már-már giccsbe hajló képeket alkotott (Önarckép, A koldus sírja, Feltámadás). A magyar romantikus történelmi festészet nagy mestere 1917. január 10-én szinte elfeledve halt meg Budapesten.
Festő, grafikus. 1922-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványaként. 1930-ig volt a kecskeméti művésztelep tagja. 1924-től voltak hazai és külföldi tárlatai. Magyar romantikus festők magyarul. 1925-1930-ig több tanulmányutat tett az Egyesült Államokban, Párizsban és Zürichben, ahol sikeres kiállításai is voltak. Illusztrálással is foglalkozott, főleg mesekönyvekhez készített illusztrációkat. 1936-ban gyűjteményes bemutatója volt Debrecenben, ahol munkái ma is láthatóak. Szegeden, Kecskeméten és a Mezőgazdasági Múzeumban találhatóak még művei. Önnek is van Benyovszky István képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük.
A Kukamese gyermekszereplője, Molnár Annabella is a társulattal tartott. A turné szívet melengető eseménye volt, amikor a művészek az ajándékaikat elvitték a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiba, ahol énekeltek, játszottak a gyerekekkel. Elmentek a tusnádfürdői otthonba és a kászonimpéri Szent Katalin Gyermekotthonba is.
"Nehéz nekem már a bocskor, Könnyü nekem már az ostor, Csizmát húzok a lábamra, Kardot fogok a markomba. Muzsika szól, verbuválnak, Fölcsapok én katonának, hahaha! " Ezt az egyet bölcsen teszed; Látom, már megjön az eszed. Aranyélet, bizony isten! Megpróbáltam, párja sincsen. Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha! Katonának kutyabaja, Van mit enni és innia, Hogyna volna? öt napra jár Tizenhat garas két krajcár. Csak minden harmadnap strázsálsz, Akkor is csak nyolc órát állsz, Ha hideg van is, meg nem fagysz, Ott a körmöd, belefujhatsz. Csapj föl, öcsém katonának, hahaha! Tisztogatás sem igen kell, Minek is bajlódnál ezzel? Ne félj: ha poros nadrágod, Kiporozza a káplárod. És az embert hogy szeretik! Visszaviszik, ha elszökik, És azalatt, míg vesszőzik, Sétál vagy fut, ahogy tetszik. Ha pedig az időd lejárt, Obsitot kapsz, de mekkorát! S tudod, mért kapsz ilyen nagyot? Hogy legyen itthon paplanod. Mi szól most petőfi kid. Pest, 1847. március
Természetesen a költő nem csak a szó szoros értelmében ír virágokról, hanem költői eszközei, megszemélyesítései gyakori eszköze is. A szerelmi költészet gyöngyszemei Petőfi két legismertebb szerelmes verse a megzenésítve is oly népszerű Fa leszek, ha fának vagy virága (Szalkszentmárton, 1845) és a feleségéhez írt Szeptember végén (Koltó, 1847) c. elégia, amelyben kétszer is felbukkan a virág (nézzük az első két versszak címsorait: " Még nyílnak a völgyben a kerti virágok", "Elhull a virág, eliramlik az élet…"). Kevésbé ismert az Arcképemmel (Szalkszentmárton, 1845) c. vers, melyben ismét a virág-hasonlat egy mesteri alkalmazását olvashatjuk: Lelkem felhő, egy haragvó felhő, Gyakran ontja a villámokat; De, leányka, te ne félj! – a villám Tölgyeket sujt, nem virágokat. HAON - A Petőfi emlékév nyitóeseményén a Csokonai Színház művészei is részt vettek. A János vitéz virágai Még Petőfi legismertebb elbeszélő költeményét, a János vitéz t (Pest, 1844) is a "virágtörténetek" közé sorolhatjuk. Amikor Kukorica Jancsi bujdosására indul, Iluska így szól hozzá: "Ha látsz tört virágot útközépre vetve, / Hervadó szeretőd jusson majd eszedbe".
Amikor a főhős – immár János vitézként – visszatér a szülőfalujába, már csak a temetőben keresheti fel kedvesét, akinek sírjáról egy virágot szakít le, ezzel a szándékkal: "Ki porából nőttél, árva kis virágszál, / Légy hűséges társam vándorlásaimnál". A Tündérországban pedig éppen az élet tavába dobott virágból támad fel a szerelme: "De csodák csodája! mit látott, mit látott! / Látta Iluskává válni a virágot". A virág, mint a jövendölés eszköze Petőfi a Jövendölés (Kecskemét, 1843) c. versében már 20 évesen az alábbi híres sorokat vetette papírra: Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él. Petőfi Rádió Online Most Szól : talpra magyar | PetÅ‘fiLIVE : A műsor vagy zene címét is, hogy melyik rádión mi az ami éppen most szól.. Ugyanezt a próféciát az Én c. költeményében is megfogalmazza a virág segítségével: A világ az isten kertje; Gyom s virág vagytok ti benne, Emberek! Én a kertnek egy kis magja, De az úr ha pártom fogja: Benne gyom tán nem leszek. Az Egy gondolat bánt engemet (Pest, 1846) c. rapszódiában is ott a virág: "Lassan hervadni el, mint a virág…".
A Minden virágnak… (Kecskemét, 1843) c. versben szívszorító sorokkal találkozunk: S ha meghalok, ha megfagyok: szememre Megkönnyezetlen szemfedő borúl, S ültetni nem fog senki egy virágot A sírra, amely rajtam domborúl. A költészetről Petőfi költeményeiben a saját verseiről, illetve költészetéről szóló alkotások között is több virágokkal teli metaforával találkozunk: "Virágoskert a költő szíve, / De másnak termi a virágokat;" (Pest, 1845), "A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én. " (Pest, 1844) A mindenki által ismert A XIX. század költői (Pest, 1847) c. ars poeticájában is ott a virág, mint jutalom a földi élet végén: De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. A virágok A szemelvényeket Petőfi A virágok c. Petőfi, a viráglelkű költő | Felvidék.ma. versével (Székesfehérvár, 1847) zárjuk, melyben egy végakarat is megfogalmazódik: Leűlök a virág mellé, És elbeszélgetek vele. Szerelmet is vallok neki, S megkérdem: engem szeret-e? Nem szól, de úgy hiszem, hogy ért, Hogy érti jól szavaimat.
– Siromra, hogyha meghalok, Ültessetek, virágokat. Legalább a szívünkben ültessünk neki virágokat! Főleg ma, a segesvári csata évfordulóján…