István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté avatásakor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a dubrovniki dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. ) Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után e nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlóval lobogózták fel a középületeket augusztus 20-án. A két világháború között az ünnep eszméje a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való törekvés szimbóluma lett.
Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben, Péter-Pál napján rendezték meg Szegeden (Péter-Pál napján megcsendül a kasza, illetve Péter-Pál másnapján, hogy pontosak legyünk, mert hisz Péter-Pál maga ünnep. De az ünnepet követő hajnalon évszázadok óta valóban percnyi pontossággal megcsendül, hibátlanul, úgy ahogy a költemények mondják. ), ahova 150 ezer ember jött el. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.
Szent Istvánról a bennünk élő kép általában egy szakállas öregembert takar a Képes Krónika lapjairól. Esetleg a koronázási palást ábrázolása, amelyen egy nagyszemű, lefogyott, idős férfit láthatunk. Ám van egy szobor, amelyet egyesek Szent Istvánhoz kötnek. A bambergi dómban ugyanis van egy lovasszobor, amely egy fiatal, ereje teljében lévő férfit ábrázol. Egyesek szerint ez a valaki Szent István lehet. Ha ez igaz, akkor ez a kép az egyetlen fiatalkori ábrázolása az első magyar királynak. A Szent István napi ünnepi programsorozatról itt olvashat bővebben: 2021. 08. 19.
Az Intelmek, azaz Szent István király intelmei Imre herceghez a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, Szent István első törvénykönyve 1027-ből, a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Az alkotást századokon át a magyar történelmi alkotmány első alapvetéseként, a Corpus Juris Hungarici első törvényeként tisztelték. I. A katolikus hit megőrzéséről "Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. " István az apostoli hit őrzésére, az alattvalóknak való példamutatásra, az eretnekségről való elfordulása szólítja fel fiát. Arra is figyelmezteti őt, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé tenni. II. Az egyházi rend becsben tartásáról "A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen. "
Koppányék tehát attól tartottak, hogy István még apjánál is határozottabban terjeszti majd a keresztény hitet, ami ellenkezett pogány meggyőződésükkel. Kiváltotta elkeseredettségüket az is, hogy István – felesége révén – elsősorban idegenek vették körül, Koppányt pedig a régi rend hívei követték. István legyőzte őt a veszprémi csatában, s tetemét felnégyelve, tagjait Esztergom, Győr, Veszprém kapujára függesztette ki, valamint elküldte Erdélybe. 1000 karácsonyán, vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A király cím Nagy Károly frank uralkodó nevéből származik, a koronát, későbbi források szerint, István kérte II. Szilveszter pápától, ami az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve.
A szentegyházat védelmezni kell naponta megújuló szorgalommal, hogy növekedjen és ne fogyatkozzon, hiszen aki az egyházat csorbítja, az Krisztus testét csonkítja, és ezért büntetést érdemel. III. A főpapoknak kijáró tiszteletről "A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. " Isten felkentjeit tiszteletnek és megbecsülésnek kell öveznie, nem lehet őket hamis vádakkal bemocskolni és nyilvánosság elé hurcolni, mert csak így lehet Istentől áldott az uralkodás. A bűnbe eső papokat négyszer kell emlékeztetniük vétkeikre, majd ha ezután sem hallgatnak, akkor kell jelenteni az egyháznak. IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről "Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. " Felhívja Imre figyelmét arra, hogy a főemberek és vitézek, katonák nem hajthatók szolgasorba.
A tésztát elosztjuk 1/3-ad, 2/3-ad arányban és folpackba csomagoljuk majd 15 percre a mélyhűtőbe tesszük. Amíg a tészta a mélyhűtőben várja a sorsát, addig elkészítjük a tölteléket. Ehhez a megmosott málnát a cukorral pár perc alatt összefőzzük. A pudingot 2 dl vízzel kikeverjük majd a málnához csorgatjuk és folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük. Félretesszük amíg a tészta elkészül. Előmelegítjük a sütőt 170 fokra. A piteformát kivajazzuk és a nagyobbik tésztadarabbal kibéleljük a piteformát. Pitypang-csakis kedvtelésből: málnás krémes. (eredetileg a receptben azt írták, hogy vékonyra szeleteljük fel a tésztát és úgy béleljük ki vele a formát, de nálam ez az elmélet megdőlt a gyakorlatban, én egy kicsit kinyújtottam helyette ami a forma közepébe elég volt, majd az ujjammal elegyengettem és az oldalába is belenyomkodtam a tésztát). Megszurkáljuk villával és elősütjük a tésztát kb 10 percig. Amíg a tészta sül, addig a maradék tésztát a lehető legvékonyabbra kinyújtjuk lisztezett felületen és ujjnyi széles csíkokra vágjuk. Az elősütött tésztára simítjuk a málnás tölteléket, majd elrendezzük rajta a tésztacsíkokat és megkenjük a tojás sárgájával.
Üdv a málnafanatikusok mennyországában! Kapaszkodj, mert a leghabosabb, legkrémesebb és legvillantósabb málnás sütik következnek! Ha nyár, akkor málna, ha málna, akkor naná, hogy málnás sütik minden mennyiségben! Készítsétek el mindet, mert fantasztikus sütiket hoztunk – megint! Málnás rakott, babapiskótás trifle Ha valami gyönyörű és nagyon durván habos édességre vágysz, ennél csodásabbat nem fogsz találni, az biztos! Habos, krémes, és akkor is nagyot villanthatsz vele, ha nem vagy gyakorlott a konyhában, mert pofonegyszerű. Málnás krémes. Málnás sajttortapite Ez a sajttortapite attól igazán szuper, hogy bármilyen gyümölccsel kombinálhatod, zseniális lesz. Mivel itt a málnaszezon, mi a málna mellett döntöttünk, te is jól jársz, ha a nyár egyik legüdítőbb gyümölcsét használod ehhez a csoda pitéhez! Mézes-fűszeres-málnás sajttorta Garantáljuk, hogy ha valaki ránéz erre a sütire, eszébe sem fog jutni, hogy ez egy megúszós édesség. Pedig végtelenül egyszerű a recept, a szecsuáni bors és a bazsalikom pedig olyan csavart visz az egész történetbe, hogy leesik az állad.
Ha tetszett ez a toplista, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!
Hozzávalók: Tésztához: 6 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 6 ek cukor 6 ek liszt 1 citrom reszelt héja Krémhez: 1 l tej 6 púpozott ek liszt 5 ek cukor 2 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 2 cs vaníliás cukor Töltelékhez: 75 dkg málna Elkészítése: A sütőt melegítsük el 170 fokra. A piskótához a tojásokat válasszuk szét. A A fehérjét verjük kemény habbá a cukorral, majd adjuk hozzá a lisztet és a sárgákat felváltva, hogy a habot ne törjük. Végül dolgozzuk bele a citrom héját is. Zsírozott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt 35x35x3 cm-es tepsibe simítsuk bele a masszát és süssük 20-25 percig. Málnás krémes sütemény sütés nélkül. (Tűpróbáig. ) A sütőt előmelegítjük. Ha megsült vegyük ki a sütőből és húzzuk le róla a papírt és még ekkor tegyük rá a málnát jó szorosan. A krémhez a tojások sárgáját kikeverjük a cukrokkal, liszttel úgy, hogy ne legyen csomós, majd felöntjük a tejjel. Folyamatos keverés mellett felforraljuk és besűrítjük, majd vegyük le a tűzről. A tojások fehérjét verjük kemény habbá és még melegen dolgozzuk bele a krémbe. Az így elkészült krémet simítsuk egyenletesen a málnára.
Visszatesszük a sütőbe és 20 perc alatt készre sütjük a süteményt. (Recept: Stahl magazin)
Epres "clafoutis" pite, az ellenállhatatlan desszert Itt az egyik legfinomabb és legszebb gyümölcs szezonja, ezért mi azt mondjuk: jöhetnek az epres édességek! Egy falat szeretet: pisztáciás linzer eperlekvárral Nemcsak ideális vendégváró, de isteni vasárnapi desszert is lehet az omlós tésztából készült linzer. Variálhatjátok fűszerekkel, izgalmas lekvárokkal, sőt gyümölcsökkel is! Málnás krémes sütemény receptje. A következő receptben pisztáciával készítettük el: A hétvége sztárja: epres pite Lepjétek meg a családot és készítsétek el ezt a fantasztikus epres pitét, ami nemcsak látványos és finom, de könnyedén össze is állítható. Jöhet a recept? Puncstorta-nyalóka, a rózsaszín álom A Nők Lapja Konyha Desszert idei első számában a vendégváró falatoké a főszerep, amelyből ezúttal a puncstorta mini változatának receptjét hoztuk el nektek. Máris mutatjuk a részleteket! Bejegyzés navigáció Előző 1 2 3 … 8 Következő Aktív Aktuális Olvasnivaló Hetilap Podcast Videó Retró Lapozgató Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK