01. 18. Pesty Fekete Doboz - KNDK (Riportfilm 2002) Az aranyajtók rejtekében (A román diktátor hétköznapjai) Senki nem tud semmit (teljes film) Világpanoráma 2012. 09. 28.
Az udvaron jelenleg a harmadik generációja él az ajándékba kapott pávapárnak: Románia nagyvezére sosem volt nagy botanikus, a pitypangot egyszerűen csak malacpukinak hívta. Elena ezt sosem tudta megunni. Kép: Nicolae Ceausescu / Facebook A berendezések nagy részét mindmáig korhűen megőrizték, mivel a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásába került. A Ceausescu-család rezidenciája, a bukaresti palotája 2016-tól múzeumként látogatható, sőt, aki hajlandó 14 ezer forintnak megfelelő összeget is kifizetni, azt a titkos bunkerbe is beengedik. Fotó: AFP A rezidencia csak pár óráig maradt őrizetlenül, amikor a forradalmárok bementek (ekkor készültek felvételek az aranyozott luxusról is), de a katonaság hamar lezárta a palotát. Ami különösen szívszorító, hogy a betóduló embereket a műkincsek és az egyéb felbecsülhetetlen értékek nem érdekelték, csupán a hűtőszekrények tartalma: téliszalámi készletét és a borospincében meglapuló italokat dézsmálták. Az Aranyajtók Rejtekében @ A Román Diktátor Hétköznapjai [Part-1] - video Dailymotion. Miközben a palotában a sokadik luxus elemet építették, az emberek nyomorogtak és éheztek... A következő kisfilm Ceausescu magánarchívumából származnak: ADALÉK 1989. decemberében Tőkés László református lelkész kilakoltatása elleni tiltakozás országos felkeléssé növi ki magát.
Én ugyan született pesti vagyok, nem éltem, de jártam ott és sok határon túli ismerősöm van. Ott is sokan visszasírják, mint nálunk Kádárt. Pedig óriási volt a különbség a kádári Magyarország és Ceausescu Romániája között. Én a '80 - as években voltam ott, ottani idősebbek azt mondják, úgy a '70 - es évek közepéig nem volt olyan rossz, de amit én láttam az katasztrofális volt. Bementél egy boltba és nem volt semmi - ahogy mondom, üres pult mögött állt az eladó. A falon a nagy vezér portréja. Hosszú - hosszú kocsisorok a benzinkutak elő - Peco volt a hazai "hálózat" neve - ott főzögettek kis gázpalackon az emberek a sorukra várva. Este alig volt közvilágítás, max félgőzzel, alig lehetett látni a sötétben nagyvárosokban sem. '87 - ben Bulgária felől nyaralásból jöttünk, a határ után, látva a magyar rendszámot körülvettek minket emberek, pénzt lobogtatva, konzerv, szalámi, kávé, mindent megvettek, ha egy faluba behajtottunk csapatostul futottak a gyerekek a kocsi után: "gumi, gumi", rágógumit, édességet kéregettek.