A híres magyar királynévíz a kölnivizet is megelőzte a történelem folyamán. Az alkoholbázisú szer ráadásul nemcsak illatosító funkciót töltött be, de rozmaringtartalma révén gyógyító hatással is bírt. A köszvénybetegségben szenvedő Piast Erzsébet lengyel-magyar királyné feljegyzéseiből vált igazán ismertté a rozmaringszesz, azaz a királynévíz receptje, melynek komoly gyógyító, fiatalító hatást tulajdonítottak. Rozmaring a gyógyításban A rozmaring már az ókorban is nagy tiszteletnek örvendett a feljegyzések alapján, illatszerként és gyógynövényként egyaránt széles körben alkalmazták. Dioszkoridész katonaorvos epebajokra, sárgaságra ajánlotta, erősítő kenőcsökbe, illatos olajokba is tették. A középkorban számos egyéb között fejfájásra, émelygő gyomorra, a fogak védelmére javasolták különböző formákban. A belőle készült párlatot Piast Erzsébet rajongása tette igazán híressé: a királyné ugyanis erre esküdött betegsége kezelésében. A rozmaringszeszt a rózsavízéhez hasonló eljárással, rozmaringos bor desztillálásával állították elő, ez már a 13. században ismert volt, orvosságnak tartották.
Az alig néhány évvel korábban még tartományurakkal viaskodó, roppant tehetséges és ambiciózus Károlynak persze esze ágában sem volt katonailag beavatkozni a vitába, hiszen pontosan tudta, hogy a béke mennyivel prosperálóbb, mint a háború. Így diplomáciai megoldást keresett és talált is. A cseh-lengyel ellentét döntőbírójának őt, a lengyelek és a Német Lovagrend közti konfliktus döntnökének Luxemburgi János cseh királyt kérték fel hónapokon át tartó egyeztetés után. A személyes találkozó apropóját Piast Erzsébet magyar királyné közelgő névnapja szolgáltatta, Kázmér ennek megünneplésére utazott hivatalosan Visegrádra. Szintén 1335 november elején érkezett az udvarba János cseh király, a Német Lovagrend képviselői, valamint az uralkodók kíséretében lengyel, sziléziai és német előkelők. Bár a csúcstalálkozó magyarországi iratai elvesztek, a külföldön őrzöttekből tudjuk, hogy a megállapodások többségét november 19-re, Erzsébet névnapjára keltezték. November 26-án még biztos tartott a diplomáciai esemény, mert a Német Lovagrend és Lengyelország szerződése ekkor született meg.
A • 2021. július 06., kedd • • Erzsébet, a mosolygó gyilkos egyszer udvariasság és nyájasság mögé rejtette keserűségét és bosszúvágyát, máskor pedig, ha végre hatalomhoz jutott, nem engedte egykönnyen kicsavarni a kezéből a pálcát. Íme, második történetünk. Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő 1326-ban ment nőül Nagy Lajos magyar és lengyel királyhoz. Nagy Lajos feleségeként eleinte nemigen volt beleszólása a politikába, hiszen a férje társuralkodója és legfőbb tanácsadója a rátermett, bölcs anyakirályné, Piast Erzsébet volt. Egy ilyen ambiciózus nagyasszony számára minden bizonnyal frusztráló lehetett anyósa árnyékában élni. Férje halála után azonban a bosnyák hercegnő úgy érezte, eljött az ő ideje. Fiúörökös híján ugyanis a 11 esztendős Mária hercegnőre szállt a trón. Nem csoda hát, hogy Máriának szüksége volt némi segítségre az uralkodásban. (A kis hercegnőt még Nagy Lajos életében eljegyezték Luxemburgi Zsigmond őrgróffal. ) Szegény ifjú Mária sosem tarthatta kezében a kormánypálcát.
Piast Viola ( 1287 / 1291 – 1317. ) vagy más néven Tescheni Viola Erzsébet, csehül: Viola Těšínská, lengyelül: Wiola Elżbieta cieszyńska, tescheni hercegnő, házassága révén magyar, cseh és lengyel királyné. Magyarország királynéja hivatalosan csak négy napig lehetett, mert férje, Vencel a házasságkötésük után négy nappal lemondott a magyar trónról. Piast Mária magyar királyné elsőfokú unokatestvére. A Piast-ház tagja. Élete Viola második férje, Rosenberg Péter gróf, a Hohenfurthi oltár mesterének az alkotása, XIV. század Apja I. Mieszko ( 1252 / 56 – 1314 / 15) tescheni herceg, édesanyja ismeretlen nevű és származású nő (– 1303 körül). Apja révén elsőfokú unokatestvére volt I. (Anjou) Károly (Róbert) magyar király második felesége, Piast Mária, II. Kázmérnak, Beuthen (Bytom) hercegének a lánya. II. Kázmér Viola apjának volt az öccse. I. (Přemysl) Vencel (László) magyar és cseh király miután felmondta eljegyzését III. András magyar király lányával, Erzsébet hercegnővel, 1305. október 5-én Prágában feleségül vette Viola tescheni hercegnőt.
A gyerekek, Lajos és Endre életét nevelőik végül saját életük feláldozásával mentették meg. A merénylőt a királyné étekfogója szúrta le, a testőrök pedig végeztek vele. Zách Felicián merénylete a Képes krónikában. Fotó: Wikipedia A király szörnyű bosszút állt, Felicián fiát és szolgálóját egy ló farkához kötve végezte ki, lányának, Klárának pedig levágták az orrát, ajkait, és lóháton hurcolták végig a városon. A családot szinte kiirtották, birtokaikat elkobozták. Esze ágában sem volt kolostorba vonulni I. Károly 1342-es halála után királlyá koronázták a 16 éves Lajost, az anyakirályné pedig mindenben segítette fiát, valójában társuralkodói szerepkört töltött be egészen a haláláig. A fiatal király leveleiben rendszeresen megjelentek olyan mondatok, melyek egyértelműsítették, minden döntést anyja beleegyezésével, hozzájárulásával hozott meg. Bár az özvegy királynéktól elvárták, Erzsébetnek esze ágában sem volt kolostorba vonulni: férje elvesztése után aktívan részt vett a politikában, a társadalmi életben, beavatkozott a perekbe, a birtokügyekbe, és a fontos tárgyalásokon is jelen volt.
Nagy Kázmér 1370 -es halála után Lajost lengyel királlyá koronázták. A magyar uralkodó az országot anyjára, Kázmér nővérére bízta. A perszonálunió sok feszültséget rejtett magában, mivel Erzsébet és Lajos elsősorban a kislengyel nemzetségekre támaszkodott: ez azonban kiváltotta a nagylengyel nemesség elégedetlenségét. Összeesküvést is szőttek a magyar uralom ellen, trónkövetelőként Erzsébet másod-unokatestvérét, a már kolostorba vonult Fehér Ulászlót léptették fel, akit csak a pannonhalmi apátsággal sikerült egy időre lecsendesíteni. A magyarok és lengyelek közötti feszültség 1376 decemberében véres összetűzéshez vezetett: Krakkóban 160 magyart mészároltak le az idős királyné kíséretéből. Erzsébet erre elhagyta Lengyelországot és visszatért Budára. A lengyelek már nem érezték őt maguk közül valónak, hiszen szülőföldjén is magyar kísérettel vette körül magát. Hitbuzgó mecénás és városalapító királyné A királyné a Lajos által 1343 -ban neki adományozott Óbudán rendezte be özvegyi udvarát.
A kivégzés menetéről és az utsoló hóhérról 2009-ben láthattak egy visszaemlékezést a nézők az MTV 1-es csatornáján. A Múltkor című adásban Pradlik György beszél nem mindennapi munkájáról, mondhatnánk, halál pontosan részletez egy kivégzést. Róla családja sem tudta, még mivel is foglalkozott börtönőri hivatása mellett. Képünk csak illusztráció A fennmaradt források szerint az első hivatásos hóhérok a XIII. században jelentek meg Európában. Mély megvetés és kiközösítés volt sorsuk, mesterségük apáról fiúra szállt. Magyarországon a gyepmesterek, azaz sintérek mellékfoglalkozása volt a kivégzés a 19. századi igazságügyi reformig. Kovács, később Bogár János főhadnagy a leghírhedtebb magyar hóhér volt, aki a második világháború utáni első három évben több mint háromezer embert akasztott fel. Olyan neves történelmi személyiségek vére tapad a kezéhez, mint Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető, Rajk László kommunista belügyminiszter vagy Nagy Imre volt miniszterelnök. A börtönszlengben a hóhér foglalkozás művelőjére: masnikötõ, gallérkészítő, mázsamester, vihodár, bogárimre, galóca, majsztró.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. Bogár János hóhér Nem található szabad kép. (? ) Bogár János ítéletvégrehajtó a bitóhoz támasztott létrán várja az elítéltet Bogár kötelet igazít Bogár János (máshol: László, Imre, József) ( 20. század -? ) a magyar kommunista igazságszolgáltatás állami ítélet-végrehajtója. Valódi neve Kovács volt, de ezt a nevét sehol sem használta. [1] A népi demokrácia hírhedt hóhéra (a hóhér szó bajor-osztrák eredetű, "akasztó" jelentéssel) volt Bogár János főhadnagy. [2] Hosszú éveken keresztül minden nap megjelent fekete ruhájában és fekete puhakalapjában a kivégzőhelyeken. Bogár egy nyilatkozata szerint a második világháborút követő első három esztendőben csak ő egymaga több mint háromezer embert akasztott fel. Életrajza Idézetek "Az inkvizíció hóhéra még letérdelt a kivégzés pillanatában az elítélt előtt… Ma röhög a hóhér és eladja a kötelet.
főhadnagy (? - 1963. április, nyughelye: Budapest, Új köztemető) [3] Fülöp István Dr. Szabó Ernő Kivégzései [ szerkesztés] Imrédy Béla, 1938. május 14. és 1939. február 16. között Magyarország miniszterelnöke. Sortűz végzett vele 1946. február 28-án, 8 órakor. Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető Gaál Csaba ( szívszélhűdésben meghalt, de Bogár a nyakára tette a kötelet s ezzel az akkori rendszer utasítására felakasztotta a halott embert) Jány Gusztáv vezérezredest 1947. november 26-án végezték ki. Akasztani akarták, de a szovjetek követelésére, katonának kijáróan golyó által végezték ki. Jandó Ferenc és Szvitek István 1951. október 23-án reggel fél hétkor dr. Király Gyula tanácsvezető bíró, dr. Pécsvárady László jegyzőkönyvvezető, Bánkuti Antal, az Országos Büntetőintézet vezetője, dr. Kelemen Endre orvos szakértő és még két személy jelenlétében Bogár János ítéletvégrehajtó a halálbüntetést végrehajtotta. Rajk László volt belügyminiszter Császár István 1953. március 31-én 16 óra 50 perckor Nagy Imre volt miniszterelnök 1958. június 16-án 5 óra 9 perckor a holttesteket a közeli rabtemetőben földelték el jeltelen sírban.
Budapest népe. Közlöm, hogy mindazok, akik a további vérontás megszüntetése érdekében ma 14 óráig beszüntetik a harcot, és leteszik fegyvereiket, mentesülnek a statáriális eljárás alól. Egyúttal kijelentem, hogy minden erőnkkel megvalósítjuk az 1953. júniusi kormányprogram elvi alapján – úgy ahogy azt annakidején a parlamentben kifejtettem – országunk következetes demokratizálását, a párt állami, politikai és gazdasági élet minden területén. Kövessék felhívásunkat, szüntessük be a harcot, biztosítsák a rend és nyugalom helyreállítását, népünk, országunk jövője érdekében. Térjenek vissza a békés alkotó munkához. Magyarok! Elvtársak, Barátaim! Felelősségteljes percekben szólok hozzátok! Mint tudjátok, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, mind az Elnöki Tanács bizalmából, mint a Minisztertanács elnöke átvettem a kormány vezetését. Minden lehetősége megvan annak, hogy politikai programomat a magyar népre támaszkodva, a kommunisták vezetésével a kormány megvalósítja. A program lényege – mint tudjátok – a magyar közélet széleskörű demokratizálása, a szocializmus építésében a mi helyzeti sajátosságainknak megfelelő magyar út megvalósítása, nagy nemzeti céljainknak, a dolgozó tömegek életkörülményeinek gyökeres megjavítása.