Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Figyelt kérdés metaforára, megszemélyesítésre, allegóriára, stb. gondolok 1/4 anonim válasza: 100% idő- és értékszembesítés (romantika jellemzője), metafora (bölcső=haza), erőteljes költői képek ("itten hordozák véres zászlóidat"; szintén romantikus jellemző) 2012. febr. 2. 20:37 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: Az első válaszoló nagyon ó válaszokat adott, én egy-két megszemélyesítést kerestem ki: Áldjon, vagy verjen sors keze Ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt Szabadság, itten hordozák véres zászlóidat Egy ezredévi szenvedés kér éltet, vagy halált 2012. 22:17 Hasznos számodra ez a válasz? Szozat vorosmarty mihaly. 3/4 anonim válasza: Költői kifejezés az ellentét is Bölcsőd az, s majdan sírod is Itt élned, s halnod kell áldjon, vagy verjen sors keze 2012. 22:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 A kérdező kommentje: Köszönöm a segítséget:) Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Gyulai Pál szerint erre gyakran az volt ingerült válasza, hogy a "jóslat még nem teljesült, ez még nem a halál, nem ily halált értett. " Gyermekei a nemzethalált említő 11–12. strófák nélkül tanulták meg a Szózat ot. Az MTA KIK Kézirattára őriz egy Vörösmarty-kötetet (jelzete: 540. Vörösmarty Mihály: A vén cigány : hungarianliterature. 083), amelyben a költő saját kezűleg húzta át a nemzethalálról szóló két versszakot, s a kötet tulajdonosa fel is jegyezte hozzá fűzött szavait: "Ha csak sejthettem volna, hogy ily idők szakadhatnak reánk, meg nem írtam volna ezen versszakokat. " 1843-ban pályázatot írtak ki a Szózat megzenésítésére, amelyet Egressy Béni nyert meg. A megzenésített változat még inkább elősegítette az elterjedését. Attól kezdve nincs olyan nagy állami ünnep, jelesebb iskolai rendezvény, amelyen ne csendülne fel. Az 1848–1849-es szabadságharcban a honvédek csata közben is énekelték. A Szózat "nagy szava" – rendületlenül – szakrális szavunkká vált, mindenki tudja, honnan származik, mindenki tisztelettel ejti ki. Magának a Szózatnak az jutott osztályrészül, ami csak nagyon kevés versnek – az egész nemzet tulajdonává vált, nemzeti énekünkké lett.
A király jön s áll a puszta házban: Ők nyugosznak örökös hazában.
1 A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyílra gyors vadat, S mind fölebb és mindig fényesebben A serény nap dél felé mutat. Hasztalan vár; Vértes belsejében Nyugszik a vad hűs forrás tövében. A vadász még lesben ül sokáig, Alkonyattól vár szerencsejelt: Vár feszülten a nap áldoztáig, S ím a várt szerencse megjelent: Ah de nem vad, könnyü kis pillangó S szép sugár lány, röpteként csapongó. "Tarka lepke, szép arany pillangó! Lepj meg engem, szállj rám, kis madár; Vagy vezess el, merre vagy szállandó, Ahol a nap nyúgodóba jár. " Szól s iramlik, s mint az őz futása, Könnyü s játszi a lány illanása. Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba : hungarianliterature. "Istenemre! " szóla felszökelve A vadász: "ez már királyi vad! " És legottan, minden mást feledve, Hévvel a lány nyomdokán halad. Ő a lányért, lány a pillangóért, Verseneznek tündér kedvtelésért. "Megvagy! " így szól a leány örömmel, Elfogván a szállongó lepét; "Megvagy! " így szól a vadász, gyönyörrel A leányra nyújtva jobb kezét; S rezzent kézből kis pillangó elszáll; A leány rab szép szem sugaránál.