Takács Károly ugyanis nem lehet polgármesterként felelős kiadó is. → Kategória: Oroszlány Címke: "Médiahatóság", állásfoglalás, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Fidesz, képviselőjelölt, kormánymegbízott, Oroszlány, összeférhetetlenség, Takács Károly, törvénysértő, Új Kéthetes Oroszlányi legek Kis városunk a Vértes tövében igazi legek városa. Czunyiné Bertalan Judit lett a köznevelési államtitkár. Sok tekintetben rendelkezik Oroszlány olyan adottságokkal, amelyekkel méltán teszik országos vagy világhírűvé. Azonban a tényeket vizsgálva arra lettünk figyelmesek, hogy városunk vezetői is sok tekintetben rekorderek a maguk területén. → Pozícióhalmozás felsőfokon Aki követi a híreket az bizonyára értesült róla, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosokat nevezett ki minden megye élére, akik majd felmérik az utak állapotát és fontossági sorrendet alakítanak ki a felújításokkal kapcsolatban. Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy miért van szükség minden megyében útügyi biztosra, hiszen eddig is tudtuk azt melyik szerv illetékes egy adott útszakasz felújításában.
Czunyinénak ettől habzik a szája, és a bizottságával együtt felkérik a kormányt, kezdeményezzen törvényi változásokat, hogy ez ne történhessen meg. Lehetne hozni névre szóló törvényeket is, az alól semmi furmányos sorosfattya ki nem bújhatna, de meglesz majd az is az ima segedelmével. Ez a Czunyiné azért hörög a bizottságával együtt, mert a Migration Aid nem fizet adót. Ez az álca, amin már Brüsszel is átlát, mert voltaképpen pártunk és kormányunk el akarja emészteni őket, mint mindent és mindenkit, akinek másképpen áll a füle, mint az övé, és nem tapsol ütemesen. Czunyiné Bertalan Judit | hvg.hu. Bod Péter Ákos is most csodálkozott el ezen, pedig, ha annyira vág az esze, már évtizedek óta tudhatta volna, hogy ezek ilyenek. Sőt, hogy odapiszkáljak a közgazdásznak, voltaképp belőle sarjadtak. A végromlás első etapja az az Antall kormány volt, amelynek ő is tagja volt, sőt, Orbán első ámokfutása idején gazdasági főtanácsokat is adott neki. Ennyit erről, viszont ez az adóelkerülés érdekes egy téma, főleg korrupcióval elegyítve, amely bűnök miatt a testvéri Kínában ki szokták végezni a delikvenseket.
ars poeticával vágott neki a választásnak a kétfarkúak szőke, raszta jelöltje a körzetben. Bemutatkozása szerint szakmunkás és jógaoktató, szereti a kutyákat és a sört, valamint örökké akar élni. Czunyiné bertalan judit – blogin.hu. Facebook-oldala szerint Oroszlányban él, és annak idején a tatabányai Fellner-iskolába járt. Szereti a kosárlabdát, korábban, amikor a zártkapus meccseknek vége lett, arról posztolt, hogy nagyon hiányzott neki a Krajnyik-beli hangulat.
Erről itt olvashattok bővebben. Ez egyébként együtt járna azzal, hogy a tanárok folyamatosan jelentenének ezekről a diákokról, és összeírnák a kevésbé jól teljesítő diákokat. Beavatkozásra van szükség A digitális szövegértés terén a PISA legutóbbi, 2012-es eredményei alapján gyengén teljesítettek a magyar diákok, noha az államtitkár szerint nem használják kevesebbet az eszközöket, mint más országokban élő kortársaik. Hangsúlyozta, hogy az oktatás több területén is beavatkozásra van szükség a negatív trend megfordításához. Növelni kell a digitális eszközök használatát az oktató munka során, ugyanakkor ennek alapfeltételei is vannak: a szélessávú internetelérés és megfelelő eszközpark. A PISA-teszt eredményét itt találjátok.
Mindhárom megyei választókerületben a Fidesz–KDNP jelöltjei győztek az országgyűlési választáson. Így Czunyiné dr. Bertalan Judit és Bencsik János folytathatja képviselőként, míg az esztergomi Erős Gábor első parlamenti ciklusát kezdheti. A legnagyobb arányú győzelmet az előzetes várakozásoknak megfelelően Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz–KDNP) aratta a megyében azzal, hogy a 99 százalékos feldolgozottságnál már a voksok 55 százalékát gyűjtötte be. Legfőbb riválisa, dr. Nemes Andrea, az Egységben Magyarországért ellenzéki jelöltje 32 százalékon állt ekkor. Érdekesség, hogy a komáromi 17. körzetetben, amely hogy Nemes Andrea egyik legerősebb körzete, 210 érvényes szavazatot tudott szerezni Czunyiné 342 szavazatával szemben. Rég nem tapasztalt, magas részvételi arány volt itt. A harmadik legtöbb voksot Ábrahám Barnabás (Mi Hazánk) kapta, amely 6, 7 százalékot jelentett. A térséget az Országgyűlésben 2010 óta képviselő Czunyiné dr. Bertalan Judit sorrendben negyedik mandátuma megszerzéséről lapunknak elmondta, hogy meggyőző részvételi aránnyal nyilvánítottak véleményt a választópolgárok a körzetében 69 százalékos részvétellel.
Úgy vélem, nagyon biztos és határozott választ adtak az emberek arra, hogy az országnak előre kell mennie és nem hátra. Ugyanazzal a lendülettel, hittel, kitartással fogom szolgálni a térséget, mint eddig – mondta a A Tatai-medencében szoros küzdelemre volt kilátás Bencsik János (Fidesz–KDNP) és az ellenzéki kihívó, a Demokratikus Koalíció politikusa, dr. Konczer Erik között. Végül ez nem igazolódott be, mert a hatodik parlamenti ciklusát kezdő, egykori tatabányai polgármester nagyon sima győzelmet aratott. Mintegy 96 százalékos feldolgozottságnál 48, 65 százalékon állt, míg kihívója 40, 68 százalékot kapott. A harmadik itt a szavazatok 5, 3 százalékát begyűjtő Boda Bánk (Mi Hazánk) lett. Ő annak örülhetett, hogy pártja bejutott a parlamentbe. Bencsik János elmondta, hogy köszöni a magas részvételt biztosító szavazók megjelenését, akik ezzel csak megerősítették ezt a mandátumot, amelyet a támogatóinak, valamint sok-sok száz aktivistájának is megköszönt. Az eredmény, úgy gondolom, magáért beszél.
André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, 1894–1985) magyar származású fotóművész volt, akit az egyetemes fotótörténetben a modern fotográfiai látásmód egyik megteremtőjeként tartanak számon. Érzékenysége, képeinek líraisága számos későbbi fotográfusra nagy hatást gyakorolt. Most megmutatunk öt dolgot, amelyre pályafutása és képei tanítanak. André Kertész: Árnyék önarckép, Párizs, Franciaország, 1927/1967 © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse 1. Fényképezz fejben (is)! Kertész saját elmondása szerint már egészen fiatalon, gyermekkorában úgy nézte a világ dolgait, hogy hogyan fogja megörökíteni azokat, ha lesz majd gépe. "Hatéves koromban vendégségben jártam rokonaimnál, ahol is nagyon szép régi fametszetekkel illusztrált magazinokat találtam. Nagyon megszerettem ezeket. Úgy gondoltam, később majd én is ehhez hasonlókat csinálok – s attól kezdve úgy néztem a dolgokat, ahogyan később fotografáltam. Helyesen tettem. Ténylegesen azonban csak 1912-ben kezdtem fényképezni. Ekkorra kompozicionálisan már pályakész voltam.
Három művész, akit megihlettek André Kertész képei - CAPA BLOG | A Capa Központ blogja "Mindnyájan adósai vagyunk Kertésznek" – mondta a világhírű francia fényképész, Henri Cartier-Bresson. Kertész hatása azonban túlmutat a fotográfia területén, képei más művészeti ágak alkotóit is megihlették. Három olyan művészt mutatunk be, akikre André Kertész fotói hatással voltak: Paul Dermée költő egy verse, Andrzej Stasiuk író egy regényrészlete és Milorad Krstić rendező egy filmkockája mellett az alkotásokat inspiráló képeket, illetve azok történetét is megismerhetitek. Paul Dermée Kertész első párizsi kiállításának meghívóján Paul Dermée (1886–1951) belga költő a fotográfushoz/ról írt verse állt: Kertész, gyermekszem, amelynek minden tekintete az első; meglátja a hazugságokba öltözött nagy meztelen királyt; megijed a Szajna-parton imbolygó, ponyvába burkolódzó kísértetektől; rajongva tekint a képekre, melyeket teljesen ártatlanul tár elénk, három verőfényes szék a Luxembourg-kertben, Mondriannak a lépcsőre nyíló ajtaja; vagy az asztalra, egy pipa mellé dobott szemüveg.
"Tudja, arra a kérdésre, hogy mikor, hogyan kezdtem fotografálni, nem oly egyszerű a válasz... Gyermekkoromban sok helyen megfordultam, jól ismertem a falusi életet, mindent nagyon megfigyeltem, s az emlékeket mint képeket raktároztam fel magamban. Mivel rossz idők jártak, szüléimet nem mertem megkérni, hogy gépet vásároljanak nekem. Magam akartam megvenni a saját keresetemből. Erre csak 18 éves koromban, az érettségi után került sor. Ezért kelteztem az első fotóimat 1912-ben. De én már előtte is fotografáltam, csak «gép nélkül»-... " Képei számomra olyanok, mint maga Kertész, az ember. Csodálatos egyszerűséget sugároznak magukból. Felfedező módon, szinte a gyermeki szem érzékenységével mutatja meg a világot, a képköltészet mesterien megkomponált, elbűvölő nyelvén szólva. "Én csak meglátom azt, ami körülöttem létezik" — mondja szerényen Kertész. (Megjelent: Új Tükör, 1978. július 9., Pásztory Tibor: Egy élet képei. André Kertész életművének kiállítása az új párizsi kultúrközpontban) Mivel ezen a héten Kertész egyik ikonikus fotóját (Melankólikus tulipán, New York, 1939) választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, ezért mai bejegyzésünkben Kertész magyarországi képeiből mutatunk be néhányat.
Mindenhol André Kertész 1921-es fotója vetült a tér átlátszó képernyőjére, mintha abban a pillanatban megállt volna az idő, s ezért tévedésnek, tréfának vagy árulásnak tűnne a jelen, mintha anakronizmus és botrány lenne jelenlétem ezeken a helyeken, hiszen a jövőből jöttem, de emiatt cseppet sem vagyok bölcsebb, csak rémültebb. Hipnotizál ennek a képnek a tere, s minden utazásomnak csupán az a célja, hogy végre megtaláljam a kép belsejébe vezető titkos átjárót" – írta a fénykép kapcsán Stasiuk. A fotó valóban Abonyban készült, egészen pontosan 1921. július 19-én. Kertész így emlékezett vissza a kép kapcsán: "…kint az utcán valami gyönyörű hegedülést hallok, kimegyek és ott látom ezt a szegény vak parasztot, aki faluról falura járt a gyerekével. Olyan meghatóan szépen játszott, az arcára volt írva az áhítat, nemcsak játszott, de igazán a lelkét is beleadta. A gép a kezemben volt, rögtön levettem. Az egész egy percig tartott, soha többé nem láttam viszont". Milorad Krstić Milorad Krstić (1952) szlovéniai születésű, szerb származású, 1989 óta Magyarországon élő multimédiás művész 2018-ban megjelent Ruben Brandt, a gyűjtő című filmjében számtalan képzőművészeti utalás található, ugyanakkor néhány fotóművészeti alkotást is megidéz a rendező – köztük André Kertész egyik ikonikus, a Villa című fotóját.
Itt hangzott el Kertész ígérete, hogy a helyreállított épületben kialakított galéria számára félszáz eredeti képet ajándékoz. Elsétáltak a Becsei-tóhoz is, ahol elkészítette utolsó szigetbecsei felvételét. Később az ígért ötven képet még megtoldotta hetvennel, ezt küldte haza Szelényi Károly fotográfussal New Yorkból. 1985. szeptember 29-én New Yorkban meghalt André Kertész. 1987. május 30-án befejeződött az átépítés és megnyílt a szigetbecsei André Kertész Emlékmúzeum, a Makádi út 40. szám alatt. A múzeumot megnyitása után besorolták a megyei múzeumi szervezetbe, ami – valljuk meg – nem vált a Kertész-múzeum hasznára. Nem fejlesztették, nem propagálták kellően – volt egy teremőr, aki takarított is, oszt annyi. 1994-ben az ismét önállóvá vált Szigetbecse önkormányzata vette kezelésébe a múzeumépületet, valamint az ajándékba adott, immár csak egy híján százhúsz Kertész fotót, a New Yorkból ideérkezett bútorokkal, relikviákkal együtt. A múzeum felújításával és emléktábla avatásával emlékeztek meg Kertész születésének százéves évfordulójáról.