a(z) 984 eredmények "kémia" Vegyjelek Egyezés szerző: Czufor Kémia Kvíz Játékos kvíz szerző: Petratoros1999 Az elemek Labirintus szerző: Annatompa Tanak 7. osztály Vegyjelek gyakorlás szerző: Andreacsanyi Vegyjelek gyakorlás kvíz szerző: Liszkaikaroly Kémiai kísérletek, kísérleti eszközök Anagramma szerző: Anitabundik Elem - Név - Vegyjel 1. Periodusos Rendszer Diagram szerző: Nagyrozalia Kémia Vegyjelek 21-40. másolata. Párosító Energiadiagram, katalizátor szerző: Hlival Kémiai reakciók Hiányzó szó szerző: Ruszanovm Tanak 7. o. Természetismeret Kémia Vegyjelek tanulása Kémia Vegyjelek Megújuló energiák Üss a vakondra szerző: Tehetseggondoza Húzd össze a víz tulajdonságait a hozzá tartozó magyarázattal! szerző: Margitmohos Elem - Név - Vegyjel 2. Periodusos Rendszer Gázok oldhatósága Energiadiagram értelmezése Alumíniumgyártás Elektronburok K6 másolata. Kémiai kötések Szerencsekerék szerző: Bozijanos Alkoholok és fenolok szerző: Amlapoho Vegyjelek másolata. Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket!
Kémiai reakciók - oktató videók a kémia tantárgy tanulásához. A kémiai reakciók általános jellemzése Kémiai reakciók csoportosítása A kémiai változások leírása szóegyenletekkel és kémiai egyenletekkel. A kémiai egyenlet értelmezése: tömegmegmaradás. A kémiai egyenlet rendezése. A kémiai reakció feltételei. Egyirányú, megfordítható és körfolyamatok A kémiai folyamatok gyorsításának és lassításának módjai (főzés és hűtés) Kémhatás, indikátor, pH-skála, zsíroldékony és vízoldékony anyagok. Elegyedés és szétválasztás. A savak és bázisok értelmezése a disszociáció elmélete alapján Az égés, az oxidáció értelmezésének változása (A. Lavoisier). A kémia eredményeinek és a kémiai technológiáknak a hatása más tudományterületekre A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése, fizikai változások vizsgálata
Kémiai reakciók csoportosítása - YouTube
Elektroneltolódási effektusok A szerves vegyületek molekuláiban a kémiai kötések általában nem függetlenek egymástól, tehát az elektroneloszlás a molekulában más lehet, mint ami a molekulában lévő diszkrét kötéseknek megfelelne. Ez a molekulában kialakuló elektron-eltolódási effektusoknak az eredménye. Ha az elektron-eltolódás a molekula σ-kötésein jelentkezik, induktív effektusnak (I), ha a π-kötéseken jelentkezik, mezomer ef. fektusnak (M) nevezzük. Induktív effektus Ha a molekula valamelyik szénatomjához a szénnél nagyobb elektronegativitású X atom vagy atomcsoport kapcsolódik, a kötés C→X értelemben polarizálódik, a σ-. kötések elektronjai az X irányába tolódnak el és a szénatomon parciális pozitív töltés alakul ki: ezt nevezzük negatív induktív effektusnak (-I). Elektronküldő (ndonor) csoport Y kapcsolódása esetén a hatás termé. szetesen fordított: pozitív induktív effektus (+I). -I: -COOH, -COOR, -CN, -NO 2 +I: -O, -COO -, -PR 2 Mezomer effektus Az M-effektus kialakulására akkor van lehetőség, ha a hatást kifej.
A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v. A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása. A reakciók sebessége arányos a kiindulási anyagok koncentrációival. A kémiai reakció során vannak kötések, amelyek megszűnnek, más kötések pedig kialakulnak. Egy kötés felbontásához – vagy fellazításához energia szükséges. Az atomoknak azt a csoportját, amelyben a képződő és a megszűnő kötések együtt vannak, aktivált komplexumnak nevezzük. Az aktiválási energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol aktivált komplexum keletkezéséhez. A hőmérséklet emelésével megnő a reakciósebesség. A hőmérséklet emelésének hatása nem magyarázható csupán az ütközések számának növekedésével. Sokkal jelentősebb ennél, hogy a hőmérséklet emelésével megnő a nagyobb energiájú molekulák száma is. A megfelelő katalizátor meggyorsítja a kémiai átalakulást anélkül, hogy a folyamat következtében maradandóan megváltozna.