Rövid időn belül négy megcsonkított nagy fehér cápa tetemét mosta partra az óceán a dél-afrikai Walker Bay környékén. A tengerbiológusok szakvéleménye szerint az elhullott cápákat kardszárnyú delfinek támadták meg, és áldozataik máját sebészi pontossággal kiharapták. Hasonló jelenséget eddig még sohasem észleltek Dél-Afrikában. Munka nélkül maradhatnak a cápaturizmus-szervezők az orkák miatt A világhíres dél-afrikai Garden Route mentén elnyúló Walker-öböl hosszú évek óta az ország egyik legfontosabb ökoturisztikai célpontja. Kilátás a festői Walker-öbölre Forrás: CapeNature/ Donovan Kirkwood Az öbölbe rendszeresen beúszó déli simabálnák megfigyelése ugyanolyan turisztikai attrakciónak számít, mint a Walker Bay keleti oldalán fekvő apró kikötővárosból, Gansbaaiból szervezett ketreces cápás merülések. A Gansbaai közelében fekvő Dyer-sziget környéke a világtenger egyik legfontosabb nagy fehér cápás hot spotja. Hermanusból futnak ki a tengerre cetlesre a bálnanéző hajók Forrás: Cape Nature Csak nagyon kevés olyan terület található a világóceánon, ahol akkora egyedszámban lehet megfigyelni az amúgy roppant ritka nagy fehér cápákat, mint a Dyer-sziget, és az ehhez viszonylag közeli, a nagy Vals-öbölben fekvő Fóka-sziget (Seal Island) vizein.
A medencék köré pedig gyorsan felhúzható mellvédet kellett építeni az orlandói parkban, ahol a 2010 incidens után egy évvel újra alkalmazni kezdték a legnagyobb fogságban tartott kardszárnyú delfint.
Mint a faltörő kos Lillyt kollégái ide már nem tudták követni, ráadásul a doktor delfinekkel foglalkozó hagyományosabb témájú írásaiba is belekeverte sajátos világképét. Ez olykor téves állításokhoz is vezetett: a cetféléket rendkívül békés élőlényekként tüntette fel, amelyek még fogságban sem támadnak emberre. A valóság azonban az, hogy míg vadon élő állatok esetében tényleg elenyészően ritkák az efféle támadások, fogságban bizony gyakrabban előfordulnak. Tilikum, a kardszárnyú delfin megölte idomárját. (Forrás: Wikimedia Commons / Milan Boers / CC BY 2. 0) A delfinek egymást szintén megtámadják; mint más emlősállatok, a delfinek is így alakítják ki a csoporton belüli rangsort. Jellemzőek a fogakkal ejtett sebek – harapások, hosszú karmolások –, illetve a másik állat megrohamozása fejjel. Hogyan állunk a gondolatátvitellel? A delfinek – más emlősökhöz, például a lovakhoz hasonlóan – észreveszik az emberek apró metakommunikációs jelzéseit: a testtartás változásait, a kis izommozgásokat és más efféléket.
F zsákmányuk a gömbölyfej delfin. Néha azonban más delfineket is leölnek, 1978 júliusában például egy 31 tagú kardszárnyúdelfin-csapatot. 1988 óta a statisztikák szerint nem ejtettek el orcákat. Nincs adat arról, hány állatot pusztítottak el a zsákmányukat félt halászok, valamint az unalomból lövöldöz sportemberek. Elgondolkodtató azonban, hogy az 1960-as és 70-es években a kanadai és amerikai vizekben élve befogott kardszárnyú delfinek egynegyede viselte testén lövések nyomait. Mindezek mellett kimondható, hogy a kardszárnyú delfinek viszonylag olcsón megúszták a dolgot. A tengeri emlsök legtöbb jól ismert fajának esetében ez a fejezet sokkal hosszabb és sokkal véresebb lett volna.
Az emberek mindezt gyakran úgy értelmezik, hogy a delfineknek telepatikus képességük van, mert nem feltétlenül egyértelmű, pontosan mire reagált az állat. (Korábban a lovakkal kapcsolatban már írtunk egy hasonló esetről. ) Az is elősegítheti a tévhitek fennmaradását, hogy a delfinek agresszív jelzései az emberek barátságos magatartására hasonlítanak. A szájnyitás a delfinek sajátos arcberendezése miatt a legtöbb embert a mosolygásra, örömre emlékezteti, de a delfineknél ez egy fenyegető jelzés. Ezt maga Lilly is leírta, sőt emberrel szembeni agresszív viselkedést is talált; 1978-ban megjelent terjedelmes, delfinekről szóló monográfiájában például még fénykép is van egy olyan esetről, amikor az egyik kísérleti állat meg akarta harapni a kutató asszisztensét. Ezeket a bizonyítékokat Lilly mégis figyelmen kívül hagyta, talán mert nem tudta őket beilleszteni világképébe. Mint láthattuk, Lilly konkrét állításai erősen vitathatóak, de a szerző valószínűleg elengedhetetlen szolgálatot tett a delfineknek azzal, hogy barátságosságukat és intelligenciájukat hangsúlyozta.
Lilly nagy jelentőséget tulajdonított annak a megfigyelésnek, hogy a delfinek az emberi beszédet utánozzák. A delfinek valóban hajlamosak utánozni mindenféle viselkedést. Ez meglehetősen ritka az állatvilágban, habár az emberekre szintén jellemző. Mint az a következő videóban is látható, a delfinek egymás viselkedését szintén képesek lemásolni, akár még úgy is, ha a szemüket letakarják – ilyenkor valószínűleg hangok alapján vagy echolokációval (visszhangok segítségével) állapítják meg, mit csinál a társuk. A delfinek hangokat is előszeretettel utánoznak: nem csak a beszédet (inkább kevesebb, mint több sikerrel), hanem például a csónakmotor zúgását is. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy megtaníthatóak emberi nyelveken kommunikálni. Az azóta lezajlott kutatások közül talán az a Louis Herman vezette vizsgálatsorozat volt a legsikeresebb, amelynek során egy mesterséges jelnyelven tanítottak jeleket a delfineknek. Az állatok körülbelül a bonobó k szintjén teljesítettek, ami az állatvilágban kiemelkedő, de semmiképpen sem emberfeletti szint.
Forrás: A Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapja Forrás: Tovább a cikkre »
Rákóczi Ferenc Polgári Társulás, Borsi Laczkó Lajos (Borsi, Szlovákia) kőbánya-üzemvezető Lovagias tettek: A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnökeként vezette a rábízott közösség programjait, közművelődési és hagyományőrző eseményeit. Haláláig ápolta a nagyságos fejedelem emlékét. Támogatta a helyi iskolát és a település arculatának javítását. Egyéni életével és közösségével hozzájárult, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőhelye Európa közkincsévé – néhai Hajdú Jenő után: "Magyar Betlehemmé" – váljon. A társulás Rákóczi-kultuszt ápoló tevékenységét a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a "Felső-Tisza Völgye Minőségi Védjeggyel" ismerte el. Ők kapják a Kultúra Lovagja és az Örökség serleg elismeréseket 2022-ben - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja címben részesül 2021-ben Laczkó Lajos mellett továbbá Gróf Zrínyi Miklós (Csáktornya, Horvátország) költő, hadvezér és hadtudós; Forró Tamás (Csömör) történész, műfordító. *** Egyetemes Kultúra Lovagja címet kap 2021-ben Li Zhen (Budapest) hungarológus; dr. Zágorec-Csuka Judit (Kapca, Szlovénia) könyvtáros; Mieczyslaw Witowski (Ószandec, Lengyelország); dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) nyá.
iskolaigazgató, helytörténeti kutató Kmeth Jolán (Budapest-Borsodgeszt) iparjogász, jogvédő Kovács László (Tar) civilszervezet vezető Sz. Koncz István (Pécs) ny.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. BAON - A magyar kultúra lovagja lett a miklósi versvándor. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva elutasíthatja a hozzájárulást, vagy a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen.
Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját. A Kultúra Lovagrendje [ szerkesztés] A küldetés, a példamutatás igénye és az elismerés organikus fejlesztése megkövetelte az elismertek nemzetközi közösségének létrehozását. Ezért az Alapítvány – a doni áttörés 60. évfordulóján – 2003. január 22-én bontott zászlót, majd 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét. A Kultúra Lovagrendje alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, ezáltal találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal. Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2021. évi pályázata Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegy elnyerésére. A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány.