Kapufás tizenegyessel egyenlít Donovan. Az USA ismét fölállt, és esélyt szerzett a fordításra. Szerintem direkt így tervezték, bár Ghána kapusa nagyon megnehezítette az életüket. HírExtra - Vége az unalomnak - vb-összefoglaló. A csapatok nem bírtak egymással a rendes játékidőben, jöhetett a világbajnokság első hosszabbítása, és a műsorvezető is elsüthetett egy-két Bill Clinton-bölcsességet. Ghána visszaszerezte a vezetést a hosszabbítás elején A. Gyan révén. Még jó, hogy nincs aranygól, mert sok élménytől fosztott volna meg minket. Ha már búcsúznia kellett a nagyon szimpatikus amerikai csapatnak, legalább nézhettük őket még egy félórát. Ghána tizenegyesek nélkül jutott tovább, és megküzdhet Urugay csapatával a legjobb négy közé jutásért.
A világbajnokság meglepetése volt a szombati nap. Négy olyan csapat mérkőzött egy ágon, akiktől nem sokan vártak igazi eredményt, de most már biztos, hogy egyikük bejut a legjobb négy közé. Ráadásul a csoportmeccsek végeztével búcsúzhattunk az unalomtól is. 2010. június 27. vasárnap 07:27 - Gyülvészi András Urugay – Dél-Korea: 2-1 Urugay számított a találkozó előtt esélyesebbnek. Jobban is kezdtek, de a koreaiak első két védelmi hibáját nem tudták kihasználni. Szerencséjükre jött a harmadik, amit az ázsiaiak kapusának köszönhettek, és Suárez válthatta gólra a hálóőr bizonytalanságát. 2010 vb összefoglaló full. A huszonötödik percig kereste magát Dél-Korea. Urugay az ő térfelükön védekezett, de nem tudtak több gólt lőni. Ezután leült a meccs, ám még így sem lehetett a csoportmeccsek kínos óvatoskodásához hasonlítani. A negyvenedik perctől már lehetett érezni, hogy a koreaiakat nem leírhatóak. Többet birtokolták a labdát, csak az ötlet és a gól hiányzott. Ennek ellenére kétszer is veszélyes helyzetet alakítottak ki az urugayiak.
A "vörös térkép" – Carte rouge Magyarországon kevéssel a háború befejezés előtt, 1918 októberében a különböző tudományterületek hazai képviselői lázas tempóban igyekeztek megszervezni a majdani béketárgyalásokon képviselendő magyar álláspont tudományos hátterét. A Vörös térkép alkotója több volt mint politikus! - Librarius.hu. A cseh, román, szerb követelések, az antant által a háború alatt a későbbi utódállamoknak tett ígéretek, valamint a fegyverszünet megkötését követő lépéseik tekintetében nyilvánvaló volt, hogy a béketárgyalásokon területelcsatolásra irányuló törekvésekkel kell számolni. A magyar stratégia ezért – amellett, hogy szükségesnek tartotta az ország területi integritásának fenntartását – azt célozta meg, hogy a problémát történelmi, demográfiai és gazdasági szempontok együttes felhasználásával, tudományos eszközrendszerrel közelíti meg. A béketárgyalások magyar anyagának összeállításával, illetve az azzal kapcsolatos munka megszervezésével ezért 1918 őszén a külügyminisztérium az akkor már nemzetközileg elismert földrajztudóst, a Földrajzi Társaság főtitkárát, a későbbi miniszterelnököt, gróf Teleki Pált bízta meg.
Elfojtotta a baloldali mozgolódásokat, de betiltotta Szálasi szélsőjobboldali Hungarista Pártját is. Kormányzása alatt - német támogatással - folytatódott a területi revízió, visszakerült Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is. Ennek fejében Teleki engedményekre kényszerült Hitlerrel szemben, de az ország szuverenitását igyekezett megőrizni. A második világháború 1939. szeptember 1-jei kitörése előtt elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei keresztülhaladjanak az országon, a lengyel vereség után a közös határon át több tízezer lengyel menekültet fogadott be. Külpolitikai lehetőségei azonban - miután Magyarország 1940 novemberében csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez - egyre szűkültek. 1940 végén örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Amikor 1941 márciusában Belgrád németellenes fordulata után Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, s ebben magyar részvételt is követelt, a miniszterelnök választásra kényszerült a területi revíziót is felajánló Németország és a Nyugat között, amely közölte: a magyar részvételt háborús oknak tekintenék.
Azt a tételt állítottam fel, hogy egy négyzetmilliméter terület az én térképemen megfelel száz embernek. Akkor azután körzővel és plajbásszal a kezemben egész nap háromszögeket és négyszögeket méricskéltem, szövetkezve báró Nopcsa Ferenc barátommal, Magyarország egyik legkitűnőbb geológusával. Január elejére készen voltunk. A munka hat hetet vett igénybe". A Vörös térkép 1919 januárjára készült el, létrehozásának munkálataiban oroszlánrészt vállalt nemcsak a Magyar Földrajzi Társaság, hanem az Iparművészeti Főiskola, a Statisztikai Hivatal, a Kereskedelmi Minisztérium, és egyéb más intézmények is. A Magyar Földrajzi Társaság tudósai szintén azon fáradoztak, hogy miként lehetne megőrizni az ország területi épségét. 1918 végén a társaság jeles geológusát, id. Lóczy Lajost választották meg a Tevél (Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája) élére. Viszonylag rövid idő alatt a liga nagy népszerűségre tett szert, egymillió tagot számlált. A szervezet a győztes nagyhatalmak, különösen a párizsi békekonferenciára nagy befolyással bíró képviselőinek tájékoztatására helyezte a hangsúlyt.