Ékszerdoboz a Bükkalján A késő barokk, copf stílusban emelt épület a magyar kastélyépítészet egyik gyöngyszeme, a szőlőhegyekkel körbevett, idilli fekvésű Noszvajon, a Bükk lábánál, Egertől 12 km-re keletre fekszik. A 2012-ben újra nyitott kastély elsősorban gyönyörű rokokó falfestményeiről híres, de a domboldalba épült hangulatos angolpark is megér egy sétát. A kastély története A kastély 1774-1778 között épült, Povolni János tervei nyomán, a báró Szepessy család megrendelésére. A kastély felépítése azonban túl sokba került, így a báró kénytelen volt eladni az épphogy elkészült épületet és a birtokot. Az új tulajdonos báró Vécsey Anna, gróf Almásy Antal özvegye lett, és az ő második férje, a francia származású De la Motte Antal ezredes nevét viseli a kastély. Feltehetőleg neki köszönheti a kastély belső francia jellegű díszítését és utalásait. A márki halála után a bárónő első házasságából származó fiúk és leszármazottaik, az Almásyak birtokolták a kastélyt. Kastélymúzeum - De la Motte kastély, Noszvaj. A később eladásra került kastély a Gallasy család tulajdona lett.
Az angol stílusú kastélykertek főbb jellemzői mind - mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához. Ambrózia Bisztró A kastély és az időszaki kiállítások megtekintése előtt vagy után jól esik egy csésze, gőzölgő illatos kávé, egy kis édesség, vagy néhány finom falat. Noszvaj – a legtisztább levegőjű település A Bükk déli kapujában, Egertől 10, Budapesttől 150 kilométerre fekszik Noszvaj Magyarország egyik legtisztább levegőjű települése. Sajátos hangulatát az itt élő kreatív, vendégszerető közösség alakította; amely ma is éli hagyományait, ám mellette új és újabb ötletekkel gazdagítja az ideérkezők élménytárát. Az erre járókat lenyűgözi a fantasztikus földrajzi elhelyezkedés, az álomszép táj és a mesébe illő falucska hangulata. Az évszakokkal harmóniában szervezi a település aktív közössége a természet- és családbarát programokat a vendégeknek és egyben önmaguk számára is: hegyen és völgyön át, a kastélyban, a réteken, a tavaknál, a Barlanglakásokban, a borospincéknél, a patak mentén, a Gazdaházban.
1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt és az egész Almásy-birtokot, amelyet az 1878-ban házasságot kötött Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély egy újabb birtokos, Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezérhadbiztos tulajdonába került. A kastély az 1900-as évekig a Gallasy család lakhelye volt, majd a századfordulón a Berta-major mellett újonnan emelt épület vette át ezt a szerepet. Gallasy Gyula halálát követően az Almásy-féle kastély a kisebbik Gallasy fiú tulajdonába került, aki csak a nyári hónapokban tartózkodott itt. Végül 1930 körül eladta. Az új tulajdonos a Balla és Benteley Drake házaspár lett, akik 1944-ig voltak birtokosai a kastélynak. Ezt követően 12 "háborús esztendő" következett a kastély történetében, míg végül 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. Ekkor került sor először a közel kétszáz éves freskók restaurálására, amelyek az addig gyertyával, mécsessel történt világítás miatt erősen kormozottak voltak, de a beázás és az épület nem célszerű használata is nagy károkat okozott a freskókban, parkettában egyaránt.
Ezt hangeffektek és kisebb animációk teszik még életszerűbbé. Az installáció alapját a gyulai vár teljes erődítésrendszerének digitális rekonstrukciója adja, amelyet a Pazirik Informatikai Kft. alkotott meg a fejlesztés keretében. A dioráma makettjét a Modellab Studio Kft., a fényfestést az Euromedia Stúdió és Incze László készítette. Az újítás része egy úgynevezett kiterjesztett valóság (AR) installáció, ami a jelenlegi rendezvénytér és a szemben lévő Almásy-kastély látványát egészíti ki a 16. századi huszárvárról, valamint az azt körülvett palánkfalról készült grafikával. Készítettek egy puskát, amelynek mozgatásával lehet mozgatni a képet az azt megjelenítő monitoron. Az installáció bővíthető, a későbbiekben a középkori városról, a vár részeiről és a szolgálatot teljesítő katonákról, személyzetről is tudnak további ismereteket közzé tenni azon. Temesváry János, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. műszaki vezetője mutatja be a 16. századi látványt mutató installációt. Középkori vár makett bolt. Mindkét technikai elem elkészítéséhez a régészeti és történettudományi kutatások szakmai anyagát vették alapul.
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki. Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. Középkori vár makett kompresszor. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Gárdonyi így írja le az Egri csillagokban: "A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek. " A XI. Ince pápa által összekovácsolt és pénzelt Szent Liga csapatai 1686-ban visszafoglalják a várat a törököktől. A legenda szerint szeptember 2-án a templomban az ostrom robbanásai következtében ledől az a kőfal, amelyet 1541-ben építettek II. Ulászló király Madonna-szobra elé. Történelmi makettek a középkorból - Készülj fel a töriórára!. A várvédő törököket rémület fogja el, látván, hogy a Magyarok Nagyasszonya visszafoglalta templomát. Estére a vár elesik, véget ér a 145 éves török uralom. A Boldogasszony-templomot a jezsuiták veszik birtokba. 1690-ben Esterházy Pál nádor új főoltárt építtet barokk stílusban a szentélyben.
A király 1873-ban elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti gótikus templomot. 1873–96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre kerül sor, melynek során lebontják a jezsuiták építményeit, ismét szabaddá téve az egykori falakat. Ekkor kerül sor a Nagy Lajos-féle Mária-kapu kibontására, Mátyás harangtornyának rekonstruálására. A belső díszítőmunkákban, az oltárok és a berendezések elkészítésében, a falfestésekben Székely Bertalan és Lotz Károly segíti. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el. 1916. december 30-án itt koronázza meg Csernoch János bíboros-hercegprímás az utlsó magyar királyt IV. Károlyt és Zita királynét a Szent Koronával. Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Emlékezés Szent Lászlóra 2013, Szekszárd. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat 1950-70 között állították helyre. 2004-13-ig a templomot a magyar állam teljes körűen felújította.
Skip to content Diósgyőri vár A középkori eredetű disgyőri vár napjainkban az észak-magyarországi Miskolc városának részét képezi. Feltételezhető, hogy már a 12. században állhatott a vár, amelyben a mongol invázió súlyos károkat okozott. Középkori vár makett boltok. A gótikus erődítmény újjáépítése Nagy Lajos király nevéhez kötődik, aki uralkodói központ státusszal ruházta fel a várat. A várak királynéjaként is ismert épület elnevezése sokat sejtet, hiszen Lajost követően – egészen az Oszmán-háborúkig –elsősorban királynéi jegyajándékként szolgált ez a vár. A napjainkban is látható és látogatható erőd, téglalap alakú, s mind a négy sarkán magas kőtornyok meredeznek az égbe, amelynek falai között múzeumi kiállítások, rendezvények sokasága kap teret.