Július 8-ig nyílik lehetőség a különféle módosításokra (a külföldön érettségizetteknek július 14-ig), a felvételi ponthatárok megállapításának időpontja pedig július 22. Pósánné Rácz Annamária felhívta a figyelmet arra, hogy a 2003-tól szerzett, államilag elismert nyelvvizsgát, a 2006-tól tett érettségi eredményeit és a felsőfokú végzettség megszerzését, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveleket sem kell feltölteni. Lényeges: a szakképzésben szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsga kiváltja az emeltszintű érettségit és ez alapján pontot is lehet számolni a szakképzésből érkezőknek. Bíznak abban, hogy ezzel a lehetőséggel sokan fognak élni. Szintén újdonság, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után is lehet pontot szerezni. A felvételi minimum ponthatárok 2021-ben változatlanok, azaz 280 pont alatt nem lehet bekerülni. A felsőoktatási szakképzés esetében ez 240, a mesterképzésnél 50 pont. Az oktatásért felelős miniszter által magasabban meghatározott minimum ponttal érintett szakok száma csökkent, a Debreceni Egyetemen a gyógypedagógiai alapképzés és az agrármérnöki osztatlan képzés kikerült ebből a körből.
Pótfelvételi, gólyatárbor, yoUDay-klippremier, virágkarnevál, nemzetközi kongresszus, Farmer Expó, jubiláló Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ – a Debreceni Egyetem legfontosabb híreiről, eseményeiről tudósított augusztusban is a Díszudvar magazin. Emelkedett az általános eljárásban felvételt nyert elsőévesek száma az előző évhez képest: 6621-en kezdhetik meg tanulmányaikat a 2018/19-es tanévben a Debreceni Egyetemen. A legmagasabb ponthatárok a Bölcsészettudományi és a Gazdaságtudományi Karon voltak. Az elsőhelyes jelentkezések és a felvett hallgatók számát tekintve továbbra is a legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmények között van a Debreceni Egyetem a keresztféléves felvételi eljárásban, 406 új hallgató kezdi meg tanulmányait februárban. Ponthatárok, orvosi bravúr, Debreceni Nyári Egyetem, TTK tábor, Universiade, "okos" fesztivál - az egyetem legfontosabb híreiről, eseményeiről tudósított júliusban is a Díszudvar magazin. A Debreceni Egyetemen jelentős előrelépés volt a kancellári rendszer bevezetése – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán rektor az M1 műsorában.
felvételi 2021 2021. 07. 22. 20:02 Újabb, nem hétköznapi tanévet követően várhatták a ponthatárok kihirdetését a leendő egyetemisták. Ismét eljött az évnek az az időszaka, amikor vége van a feszült várakozásnak: csütörtök este nyolc órakor ugyanis kihirdették az egyetemi ponthatárokat. A tavalyi évhez képest azonban idén már nem csak otthon ülve várhatták a jelentkezők az sms-eket, hiszen a kedvező járványügyi adatok miatt Pont Ott Partikat is lehet tartani. Debrecenben a Campus Fesztiválon szórakozó fiatalok is figyelemmel követhették a sorsdöntő pillanatokat. A Debreceni Egyetem egyes szakjainak ponthatárai ide kattintva érhetőek el. Mint kiderült, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Nyilvánosságra hozták július 22-én, csütörtökön este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról. A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat. Az ITM tájékoztatása szerint a felvételizők a ponthatárok kihirdetését több vidéki városban is figyelemmel kísérhették, például Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden. A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt melyik képzésre kerül be.
az I. századból) Aulosz Kettős Aulosz rajza Az ókori Hellász Az ókori Hellász (Kr.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka (Visited 457 times, 7 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Az ion oszlop Az ion oszlop (Lábazata kerek, a felfelé "nőiesen" karcsúsodó oszlop sűrűn kannelúrázott. Az oszlopfőt két csigavonal (voluta) díszíti. ) A korinthoszi oszlop A korinthoszi oszlop (A legfiatalabb. Fejezete az egy vagy kétsoros, díszes akantuszlevél (fodros levél). A fedőlapot a négy sarkán csigavonalú inda tartja. )
Az épület sárgásan ragyogó márványból készült. A timpanont és a körbe futó frízt domborművek díszítik. A régészet ezt a templomot az "Akropolisz koronájának" tartja. ) Az amfora Az amforát különféle folyadékok tárolására használták Az amfora - Dionüszosz serlege Az amfora (Dionüszosz serlege a kantarusz, a részegítő italok edénye volt, folyadékok tárolására használták) Amfora - a háromfülű hydria amfora ( víztartó edény) Amfora - Oinochoe Amfora (Oinochoe, egyfülű boroskancsó) Aranylemez halotti maszk - H. SCHLIEMANN Aranylemez halotti maszk (H. SCHLIEMANN (slimán) Mükénét föltáró régész, az álkupolasírok (tholoszok) egyikében talált rá az aranyból készített halotti maszkra, amely köztudottan Schliemann legismertebb mükénéi lelete. Ugyanitt számtalan krétai eredetű tárgyat is találtak. A pásztorlányka rajzai | Ludwig Múzeum. ) A dór oszlop A dór oszlop (a legrégibb kannelúrás (fügőlegesen rovátkált), lábazat nélküli, zömök, "férfias", középütt megvastagodó, sudaras oszlop. A fejezet (oszlopfő) kerek párnából és egy négyzetlapból áll. )
A nemzeti szobrászat fellendítése érdekében márványkereső utakra indult, s Ruskicán meg is találta a magyar márványt. Szobrászakadémia felállítását célzó tervével az országgyűléshez fordult, s kérte a király támogatását is, törekvései azonban sikertelenek maradtak. Annak érdekében, hogy nagyobb alkotások elkészítését is vállalhassa, saját szobrászműhelyt hozott létre, állandó segédeket alkalmazott. A nemzeti-történeti tematika iránti érdeklődésének továbbélését jelzi, hogy Nagyváradon Szent László-lovasszobor felállítását, Szigetvárra Zrínyi-szobor elkészítését javasolta. 1839-ben részt vett a prágai I. Ferenc-emlékmű elkészítésére kiírt pályázaton, majd minden szellemi és anyagi energiáját a tervezett Mátyás-emlékmű megvalósítására fordította. Ferenczy István – Köztérkép. A történeti emlékműszobrászat első hazai kísérletének gondolata 1838-ban ~ barátainak fejében részben azért merült fel, hogy a szobrászt megrendeléshez juttassák, mivel annak anyagi helyzete erősen megromlott. ~ lelkesen munkához is fogott. 1842-es rövid itáliai útján (Velence, Verona, Parma, Milánó) tanulmányozta a bronzöntés technikáját, s itthon nemcsak az emlékmű vázlatait készítette el (Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya), hanem egy hatalmas sírkamrát magába foglaló talapzatból, s az azon elhelyezett lovasszoborból álló tervezett emlékmű néhány reliefjét is (Az Erő Allegóriája, A Tudomány Allegóriája, 1843, Magyar Nemzeti Galéria).