Modern Magyar Képtár A Modern Magyar Képtár épülete 2015. májusában A múzeum adatai Elhelyezkedés Magyarország Cím 7621 Pécs, Papnövelde utca 5. Tulajdonos Janus Pannonius Múzeum Elhelyezkedése Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 18° 13′ 41″ Koordináták: é. 18° 13′ 41″ A Modern Magyar Képtár weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Modern Magyar Képtár témájú médiaállományokat. Modern Magyar Képtár ( Pécs, Papnövelde utca 5. ) [1] modern művészetet bemutató képtár. A képtár alapítása és gyűjteménye A pécsi Modern Magyar Képtár - a Janus Pannonius Múzeum művészeti osztálya - elsősorban 19 - 20. századi magyar képzőművészeti alkotásokat gyűjt. Eddig mintegy 10 ezer műtárgyat őriznek a múzeumban. A képtár néhány hónappal az 1956-os forradalom leverése után, illetve fél évvel a Magyar Nemzeti Galéria megnyitása előtt kezdte meg működését, tehát több mint 50 éves. A látogató a magyar képzőművészet legjobbjainak alkotásaival találkozhat itt: azokkal, akik iskolákat alapítottak, csoportokba tömörültek és azokkal is, akik magányos óriásként sajátos, egyéni stílust teremtettek.
A valamikori Vármegyeháza, jelenleg a Modern Magyar Képtár főbejárata Baranya vármegye címerével. Az archív képért köszönet Tóth Tibornak. "Baranya megye címere álló, csücskös talpú domborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveles koronával ékesített, kisméretű, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, rajta arannyal az L és a J betűk látszanak. Az első szint párkányzatán két, balról jobbra haladó férfi, vállaikra vetett rúdon hatalmas zöld levelű óriási zöld szőlőfürtöt visznek. Mindkettőjük feje aranyló búzakalászokkal koszorúzott, csizmájuk fekete; a jobb oldali vörös zekét és kék nadrágot, a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A csapórács is fekete. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág övezi. A kapubástya nyilván a vármegyei mivoltra utal, a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat is idéz (Jozsue kémei Eskol völgyéből egy óriási, két ember által egy rúdon cipelt szőlőfürtöt hoznak Kánaán termékenységének bizonyságául.
Hárs Éva: Modern Magyar Képtár (Corvina Könyvkiadó, 1981) - Pécs Fotózta Kiadó: Corvina Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1981 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 392 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 16 cm ISBN: 963-13-0841-3 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes reprodukciókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Múzeumaink sorában kiemelkedő helyet foglal el a pécsi Janus Pannonius Múzeum, amely nagy teret szentel a XX. századi magyar képzőművészet bemutatásának. 1957-ben nyílt meg a század legfontosabb hazai törekvéseit és alkotóit bemutató Modern Magyar Képtár, amely az ajándékozások és a vásárlások révén azóta számos jelentős munkával gyarapodott; majd ezt követte 1974-ben a Csontváry Múzeum és a martyn Gyűjtemény, két évvel később a Vasarely, legutóbb - 1978-ban - az Uitz Múzeum megnyitása. Kötetünk ezt az egyedülálló múzeumegyüttest mutatja be; a múzeum révén pedig az új magyar művészetet.
A Papnövelde utcai egykori Vármegyeháza barokk épületében tekinthető meg a Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó Modern Magyar Képtá r állandó tárlata, amely a tág értelemben vett 20. századi magyar képzőművészettel ismerteti meg a látogatót. A minden jelentős stílusirányzatot bemutató anyag a nagybányai festészet képviselői (Hollósy, Ferenczy), a századforduló nagy egyéniségei (Rippl-Rónai, Gulácsy) és a Nyolcak alkotásai mellett a húszas évek avantgárdját, valamint a Római Iskola (Aba-Novák) és a szentendrei művészek (Vajda, Ámos, Barcsay, Kmetty) harmincas évekbeli munkáit is felvonultatja. Az Európai Iskola Korniss, Gyarmathy, Anna Margit és Martyn Ferenc 1940-es évekbeli alkotásai révén van jelen. A 20. század második felének új fejleményeit az ötvenes, hatvanas években még alkotó "klasszikus" művészek (Ország Lili, Korniss Dezső) és a velük párhuzamosan jelentkező neoavantgárd első generációjának tagjai (Bak Imre, Fajó János, Nádler István) képviselik. A Modern Magyar Képtár Nemzetközi Gyűjteménye külföldön élő magyar származású művészek képeit tartalmazza, többek között olyan jeles alkotókét, mint Victor Vasarely, Bán Béla és Zlatko Prica.
Intim topográfiák a Modern Magyar Képtárban Art&Design 2021. 11. 08. A Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat részeként nyílik meg Stein Anna (1936) az 1960-as években Párizsban készült festményeinek kamarakiállítása a Modern Magyar Képtárban november 12-én. A megnyitót az alkotó önéletrajzi könyvének bemutatója követi. "Ez a stílus jellegzetesen pécsi" Art&Design 2021. 06. 16. Amikor a Pécs és a zománc szavak egy mondatban szerepelnek, szinte ösztönösen a Zsolnayak jutnak eszünkbe. A pécsi Modern Magyar Képtár Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1967–1972) című kiállításának megtekintése után biztosan módosulni fog ez a prekoncepcióink. Ficzek Ferenc zománcfala új helyen Art&Design 2021. 01. 21. A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967–1972) című pécsi időszaki kiállítás kísérőprogramjaként gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947–1987) alkotását.
Szine részint arany, részint piros, nagyságára hasonlita a sashoz. Plinius szerint mindig csak egyetlenegy illy madár élt az egész világon. Szerinte fönebbi szinein kivül farka kéklő rózsaszinü volt, csorrán taraj állt, s Aethiopiában és Indiában lakott. Ötszáz, vagyis szorosabban 461 éves korában fészket csinál fahaj- és tömjénfaágakból, ekkor egész a napig felröpül s csak akkor tér vissza, midőn attól szárnyai elperzselődtek. Ekkor fészkében hamuvá égeti magát, miközben haláldalt énekel – s hamvaiból megifjodva ismét életre tér. Elsőbb hernyóalakkal birt, de a napsugár befolyása alatt száz nap mulva visszanyerte előbbi madáralakját, mi által uj időszakot kezd meg. Az egyiptomiak négy illyent ismertek, mert a Phönix Sesostris, Amasis, III. Ptolomäus és Tiberius uralkodása alatt jelent meg. E leirásokból láthatni, hogy a Phönix csak jelképi állat volt; jelképe az egy 500 éves időszaknak. A Phönix keletről jött, mint reggel a nap és oda is ment vissza. Keleten feküdt a pálmák hazája, Phönicia, mellytől nevét is nyerte és a hieroglyphák közt a pálmaág az év és szabályos időszakok jele, miért is a datolyapálmát Phönix-nek nevezték.
Mindenki feloldódott, röhögött egyet, majd nagyon jól megcsinálták a jelenetet" - mesélte Ottó a Blikk nek. Kinizsi Ottó és Deutsch Anita 17 éve házasok és mivel mindketten szakmabeliek, így nincs közöttük féltékenykedés. Köztünk nincs féltékenység, én is mondtam Ottónak, nekik most az a dolguk, amikor táncolnak, hogy működjön közöttük a kémia. Kinizsi otto felesege teljes. Mindketten szakmabeliek vagyunk, ezek egyáltalán nem okoznak problémát nekünk" - nyilatkozta Anita.
Sztárvilág Divat Most Testünk-lelkünk Szórakozás Nő és Férfi Kiskegyed otthona Kiskegyed konyhája Copyright Ringier Hungary Kft. 2000-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem Médiaajánlat Adaptivemedia Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Kiskegyed bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
bulvár 2021. 09. 22. 14:59 A színész-rendező egyszer egy ágyjelenetet rendezett, amelyben felesége és Rékasi volt a szereplő. A tatabányai származású Kinizsi Ottó az ország jófiúja volt, amikor a Barátok közt színészeként ismert lett, ám már jó ideje a kamera másik oldalán, rendezőként dolgozik. KEMMA - Pikáns sztorit idézett fel Kinizsi Ottó feleségéről és Rékasi Károlyról. Nemrég az első rendezését idézte fel, amelyben épp felesége, Deutsch Anita és Rékasi Károly ágyjelenetét kellett instruálnia, írja a – Nem is egy takaró alatti, finom, romantikus jelenet volt, hanem amolyan szenvedélyesen elkapom típusú. Először alig mert egymáshoz érni Anita és Karcsi, hiszen mégiscsak ott álltam a kamera mögött. Mindenkinek olyan kínos volt a helyzet – mesélte Kinizsi Ottó. – Kívülről jóhangosn osazsóltam: na akor mos ár nyomjátok rendesen, ne foglalkozzatok azzal, hogy itt vagyok! Karcsi, mindent szabad fogni – ecsetelte a helyzetet a rendező, aki hozzátette: ezután mindenki feloldódott, a jelenet pedig jól sikerült. Deutsch Anita ugyan a jelenetre nem emlékszik, Rékasi Károllyal, hiszen az ilyesmi a munkánkban gyakran előfordul mukájuk során.