Hirdetés Jöjjön Ady Endre – A Tisza-parton verse. Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek? Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre versét! Mi a véleményed A Tisza-parton írásról? Írd meg kommentbe! Ady Endre – A Tisza parton elemzés A Tisza-parton című költemény címe már megteremti azt a belső feszültséget, melynek további működése hozza létre magát a költeményt. A Tisza-part és a Gangesz partja két pólust képvisel a rendkívül tömör költeményben. A Gangesz partja többjelentésű jelkép: nemcsak a keleti származást (a magyarságét és a költőét), hanem egy titokzatos, sejtelmes szép mesevilágot is szuggerál, amelyben a "finom remegések" megteremhetnek; az ellentétét mindannak, amit Ady Magyarországa jelent. A távoli és a múltbeli álomvilággal szemben a második szakasz a jelenlegi és az itteni kiábrándító valót "mutatja be".
Ady A Tisza-parton című verset 1905-ben írta és az Új versek (1906) című verseskötetében helyezte el. Mint az összes első korszakban írt versre, erre a versre is jellemző az újítás. A verselésben is újít, hiszen ez a vers bimetrikus verselésű. Ez a vers egy idő-és értékszembesítő vers. Az első versszakban a pozitív, jó múltat ismerjük meg, amikor a lírai én a Gangesz partján élt. A költő pozitív jelzőkkel illeti a mesés kelet világát. Az álmodozás, a remény, a gyerekkor és a művészet nyert tért a Gangesz partjainál. A második versszakban a negatív jelen térül az olvasó elé. A Tisza vidéke jelenik meg, ahol az álom-bakók (lényegében álomrombolók), az agresszió, az üresség és a műveletlenség a legjellemzőbb. A vers utolsó sora egy költői kérdés, mellyel azt hangsúlyozza a költő, hogy nem képes rájönni mit keres a Tisza partján. Szerintem ezt a verset joggal soroltuk az Ugarversek csoportjába, hiszen Magyarországról (is) szól. Én úgy éreztem a vers elolvasása után, hogy Ady szeretne változtatni Magyarország elmaradott helyzetén, de egyszerűen nem tud semmit tenni.
A magyarság, a magyar származás, a magyar sors, a magyar történelem, magyarság és Európa, a magyarság szerepe Közép-Európában Ady költészetének állandó, folytonosan visszatérő témái. Számára magyarsága, ősi származása identitásának meghatározó momentuma, az ősiséghez, eredettudathoz azonban szorosan kapcsolódik a történelem és a modernség is. Én-verseiben, ars poeticáiban mindez összefonódik, és a sajátos, adys mitologizálásnak köszönhetően újabb párhuzamokkal, kapcsolatokkal egészül ki ( Góg és Magóg fia vagyok én..., A Hortobágy poétája, A Tisza-parton, Ond vezér unokája, Egy párisi hajnalon, Dózsa György unokája, Magyar jakobinus dala, Magyar Messiások, Esze Tamás komája, Bujdosó kuruc rigmusa). A beszélő gyakran saját sorsát azonosítja a nép, a közösség sorsával, illetve "rokoni viszonyokba helyezi magát" történelmi alakokkal, vagy szerepekkel azonosul. A személyes sors eggyé olvad a nép sorsával, történelmével, a szerepekkel. Ez a nagyfokú azonosságtudat, kiegészülve a vátesz, a próféta attitűdjével, a háború alatt írott költeményekre is jellemző (pl.
A távoli és a múltbeli álomvilággal szemben a második szakasz a jelenlegi és az itteni kiábrándító valót "mutatja be". A közlekedési infrastruktúra fejlesztése: az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítése, valamint a 84-es főút folyamatos felújítása könnyebben elérhetővé teszi a Fertő-tó környékét, ami az ingatlanpiacon is fellendülést hozhat – írták. A közlemény szerint a Tisza-tó és a környéke egyre növekvő népszerűségét jelzi: a járvány után talpra állt a turizmus, pörög az ingatlanpiac. A napokban adták át a tavat megkerülő kerékpárút utolsó szakaszát, így teljessé vált a kör, ami tovább erősíti a környék turisztikai vonzerejét. Ezen kívül több önkormányzati beruházás is befejeződött vagy folyamatban van, mint a szabadstrand fejlesztés, az új városközpont kialakítása. A fejlődés az ingatlanárakban is lecsapódik az elemzés szerint: Tiszafüreden két évvel ezelőtt még 7-8 millió forintért kelt el egy 50 négyzetméteres panellakás, ma már ennek csaknem a dupláját is elkérhetik egy ugyanekkora (jellemzően felújított) otthonért.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön! Itt egyetlen tömör szimbólum helyett egyszerűen felsorolja azokat a fogalmakat, melyek együttesen jelentik a félfeudális Magyarországot Ady számára: "Gémes kút, malom alja, fokos, / Sivatag, lárma, durva kezek, / Vad csókok, bambák, álom-bakók". A vers ritmikája is megváltozik a második strófában, s a két versszak szembenállása különböző értékrendszerek közötti ütközést is jelent. Milyen derűs-vidám kép Aranynál az "ösztövér kútágas hórihorgas gémmel", Ady gémeskútja pedig a csatornázás korában valami őskori lelet ócskaságával hat, ami az egész táj hangulatát kietlenné teszi. A malomalja, ahol a régi faluközösségekben a tekintélyes gazdák hányták-vetették meg a falu közügyeit, Adynál a felelőtlen politizálgatás jelképe lett, a fokos pedig a betyárromantikából sötétült a brutalitás szimbólumává. – írja az a versről. A lírai én a Szajna partján: - kettéválik; egyik fele Magyarországon, másik Párizsban A Tisza-parton: - lírai én egy, = bármilyen helyen jár, azt érzi, ő "mégis magyar" 5.
Itt egyetlen tömör szimbólum helyett egyszerűen felsorolja azokat a fogalmakat, melyek együttesen jelentik a félfeudális Magyarországot Ady számára: "Gémes kút, malom alja, fokos, / Sivatag, lárma, durva kezek, / Vad csókok, bambák, álom-bakók". A vers ritmikája is megváltozik a második strófában, s a két versszak szembenállása különböző értékrendszerek közötti ütközést is jelent. Milyen derűs-vidám kép Aranynál az "ösztövér kútágas hórihorgas gémmel", Ady gémeskútja pedig a csatornázás korában valami őskori lelet ócskaságával hat, ami az egész táj hangulatát kietlenné teszi. A malomalja, ahol a régi faluközösségekben a tekintélyes gazdák hányták-vetették meg a falu közügyeit, Adynál a felelőtlen politizálgatás jelképe lett, a fokos pedig a betyárromantikából sötétült a brutalitás szimbólumává. Remélem segít! 2
Úgy gondolom, hogy Ady ezt a végső kétségbeesésében írhatta, hiszen a tehetetlenség a legrosszabb a világon. És végül szerintem azért csak a Kelet hez hasonlította a költő Magyarországot, mert tudta, hogyha egy még fejlettebb országhoz hasonlítja, akkor az emberek majd úgy érzik, hogy Ady nem szereti a hazáját. És talán reményvesztettek is lesznek az emberek, hiszen nem lehet egy ilyen elmaradott országot nagyon gyorsan a fejlett országok közé emelni.