A tagdíjból a taggyűlés döntésének megfelelő összeg kerül a működési alapba a működéshez szükséges költségek fedezetére. A befizetéseket a tag az egyéni számláján tartják nyílván, melyekre a befektetésekből hozamokat jóváír a Pénztár. Ezek a befektetések állam által garantált értékpapírok lehetnek, mint a Magyar Államkötvény és a Kamatozó Kincstárjegy.
A "Jószív" Önsegélyező Pénztárba cember 31-ig 5780 fő lépett be. A pénztár vagyona 2013 év végére 415 millió Ft. A Pénztár célja és tevékenysége: Kedvező és biztonságos lehetőséget nyújtani a Pénztár minden tagjának, hogy illő eltemettetéséről életében gondoskodni tudjon saját elképzelésének megfelelően, aránylag kis összegű tagdíjfizetés ellenében. A Pénztár az Önkéntes Pénztár Törvény szerint működő állam által felügyelt nonprofit szervezet. Miért hoztuk létre? Jelentős társadalmi igény mutatkozott elsősorban az idősebb korú állampolgárok körében, hogy - az utolsó búcsú alkalmával és utódaik emlékében is megőrizzék emberi méltóságukat, és ezért - az utolsó szertartás és emlékhelyük saját elképzelésük szerint valósuljon meg, anélkül, hogy hozzátartozóikat anyagilag jelentős mértékben megterhelnék Mindezt az igényt részben vagy egészben a Pénztár kielégíti a befizetett pénz arányában. A keresőprogram segíti a tájékozódást a győri köztemetőkben - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. Miért kedvező és biztonságos? - Mert bármely más előtakarékossági formánál jobban őrzi meg a tag erre a célra szánt pénzének értékét, és egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy a befizetett tagdíj felhasználása a tag eredeti szándékától eltérő célra vagy módon legyen felhasználható.
A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. létrehozott egy, az országban egyedülállóan nagyméretu adatbázisból és digitális térképtárból dolgozó temetői keresőprogramot, melynek segítségével a hozzátartozók a megyeszékhely Köztemetőiben elektronikus térképeken kereshetik meg az itt eltemetett szeretteik sírját. Ezzel egy időben a Nádorvárosi Köztemetőben tizenhárom darab, térképpel ellátott információs táblát helyeztek ki és a tájékozódás megkönnyítése érdekében négy forgalmas utat elneveztek. Az információs és utcanév táblák hasznosságuk mellett szép kidolgozásuknak köszönhetően méltó díszei a város legnagyobb, mintegy huszonöt hektár nagyságú Köztemetőjének. A június 27. pénteki bemutatón Németh Zoltán alpolgármester elmondta, a Komszol európai színvonalú rendszert hozott létre, amely még újszerunek számít hazánkban. Nádorvárosi Közemető Győr, Temetkezés Győrben, Győr-Moson-Sopron megye - Aranyoldalak. A fejlesztés megkönnyíti a temetőkbe szeretteikhez látogatók dolgát, hiszen a keresőprogram segítségével térképen is megjelenik a keresett sírhely. Kovács Barnabás, a Kommunális Szolgáltató ügyvezető igazgatója kifejtette, Szegeden indult hasonló kezdeményezés, amikor értesültek erről, felvették az ottani fejlesztőkkel a kapcsolatot, végül más, Győrben jobban alkalmazható megoldást választottak.
Nincs információ 🕗 Nyitva tartás Hétfő ⚠ Kedd ⚠ Szerda ⚠ Csütörtök ⚠ Péntek ⚠ Szombat ⚠ Vasárnap ⚠ Győr Ungarn Érintkezés telefon: +36 Latitude: 47. 6618473, Longitude: 17. 6427286
Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, és szaxofonra, jazzkvintettre hangszerelték őket, mint Bartók Béla: Este a székelyeknél, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia, Kodály Zoltán: Esti dal és Csitári hegyek alatt, Erkel Ferenc: Hunyadi nyitány, Brahms: IV. Magyar tánc vagy Weiner Leó: Rókatánc. Ebből az anyagból készült most nagylemez. "Zenésztársaimmal ezeken a nagy klasszikuson nőttünk fel, ki ki a maga hangszerén hosszú órákat töltött azzal gyermekkorában, hogy megtanulja a legendás zeneszerzők nagy műveit" – mondta Bársony Bálint. "Mi pedig most azt reméljük, hogy a szívünkhöz közel álló jazz és világzenei hangzásvilággal igazán egyedi, modern feldolgozást sikerült alkotnunk, amely talán olyanokhoz is eljut majd, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől. " Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
2020. 03. 27. 19:00 Magyar Rhapsody Projekt A Magyar Rhapsody Projekt koncertjén nagy magyar klasszikusokat (Liszt, Erkel, Kodály, Bartók, Kálmán, Lehár, Brahms és Weiner) hallgathatunk egyedi hangzásvilággal, szaxofonra és jazz kvintettre hangszerelve. A zenekar tehetséges zenészei sok más sikeres formációban is szerepelnek együtt, a jazz és a színház világán át a gyermekfoglalkozásokig. 2010-ben Sunshine Jazz című lemezükkel elnyerték az év legjobb jazz albuma díjat, ami már a megjelenése napján platinalemez lett. A zenekar tagjai: Bársony Bálint – szaxofon, Elek Norbert – zongora, Végh Balázs – dob, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Rieger Attila – gitár Jegyár: 2000 Ft
2019. június 28. Lehet, hogy a zenebarátoknak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, de a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze minden megszokottra rácáfol. A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Az egyedi hangzásvilágú album éppen azt is bizonyítja így be, hogy a klasszikus zeneszerzők nagy művei minden zenei világban életre kelthetők. Új lemezzel jelentkezett a Bá rsony Bálint Sextett Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéző zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedező dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerőlant, kobza, vagy éppen ősi harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat. A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszhoz készült az első klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek. A zenekar két vezetője Bársony Bálint és Elek Norbert azt is elárulta, hogy a Levédia minden egyes dalához terveznek klipet készíteni
2019. november 19. 19:00 A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Ez okozta a várakozást és a felfokozott érdeklődést, kíváncsiságot, mert érdekelt, hogy miként nyúltak a témához a film alkotói. Nagyszerű produktum jött létre! Tartalmilag és küllemre egyaránt remek film készült. Örömteli volt, hogy nem csak a csatáról volt szó, hanem az egész történéssorozatot elhelyezte történelmi környezetében. A film első része kiváló, szemléletes és hiteles bemutatása a magyarság, mint sztyeppei, íjfeszítő nép hétköznapjainak, életmódjának. Megtudhatjuk belőle, hogy egykoron a keleti pusztákon a nagycsaládok, nemzetségek egymástól el nem választva éltek. Lakhelyük a szállítható, természetes anyagokból készült, fűthető és jól szellőztethető jurták voltak. A sokszor primitívnek és vadnak leírt őseink rendkívüli gazdagságú motívumkinccsel rendelkeztek, amelyek akár a bőr-, akár a fém szerszámokon és használati tárgyakon, valamint az íjakon, nyílvesszőkön és tegezeken is megtalálhatók voltak. Szívmelengető volt hallani, hogy mindvégig a Turul Nemzetségről esik szó, és végre nem "halászó, vadászó, gyűjtögető finnugor népnek" vagyunk titulálva, hanem kétséget kizáróan sztyeppei, íjfeszítő népnek, Attila hun nagyfejedelem egyenes ági leszármazottainak.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: kedd, 2020. december 22. Nézettség: 246 kedd, 2020. december 22. 14:33 Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak! Nagy várakozással ültem le a tévé elé tegnap este. A pozsonyi csata ugyanis megítélésem szerint a magyar történelem egyik legnagyobb jelentőségű eseménye. Olyannyira, hogy a 907-ben aratott győzelemnek köszönhető egyáltalán az is, hogy ma lehet magyar történelemről beszélni, hogy itt, Európa közepén immáron több, mint 1100 éve él egy történelemformáló, nagyszerű nép, amelyhez mindannyian tartozunk.