Miltiadész halálával Themisztoklész mindent megtett, hogy Athén első politikusai közé kerüljön. Nagy riválisát, Ariszteidészt, aki majd minden polgári és athéni erényt bírt, hübrisszel vádolta, gőggel és zsarnokságra törekvéssel, hogy aztán osztrakizmosszal, cserépszavazással el is űzesse Athénból. A valódi hübrisz győzött a váddal szemben. Ám a nagy tettek csak ekkor kezdődtek. Themisztoklész meggyőzte az athéniakat, hogy kezdjenek nagy tengeri flotta építésbe. Szalamiszi csata címke | Napimagazin. Látszólag az aiginiaiak ellen, ám valójában a cél: felkészíteni Hellászt egy nagy perzsa invázióra. Az államkincstár megnyitásával Themisztoklész egyben a vagyonosodás útjára is lépett. Ám a nagyobb fenyegetettség miatt sikerrel terelte el erről a figyelmet, főleg úgy, hogy a Hellász egyesítése felé vezető úton sikert sikerre halmozott. Xerxész, a perzsa isten-király betörésének küszöbén Themisztoklész volt Athén és egész Hellász legbefolyásosabb politikusa. És ő a Xerxész elleni szalamiszi csata ünnepeltje is. Névlegesen a görög flotta a spártai Eurübiadész parancsnoksága alatt állt, de a perzsák elleni győzelem nagy stratégáját Themisztoklészben ünnepelte minden görög.
A plataiai csata i. e. 479 -ben lezajló ütközet a görögök és perzsák között, a görög–perzsa háborúk részeként, a boiótiai Plataiai mellett. A haderőt Spárta, Athén, Megara és Korinthosz poliszok katonái alkották. Pauszaniasz spártai régens vezetésével ötezer hoplita, valamint ötezer nehézfegyverzetű perioikosz és 35 000 könnyűfegyverzetű helóta sorakozott fel a perzsákkal szemben. Arisztodémosz vezetésével – aki Leónidasz halála után a fiatal Pleisztarkhosz helyett uralkodott – a spártaiaknak sikerült a perzsák hadseregét legyőzni. A plataiai csata után a megmaradt perzsa erők kivonultak Attikából és Boiótiából. Előzményei [ szerkesztés] Az i. 480 -as év volt a görög–perzsa háborúk egyik legmozgalmasabb éve, három nagyobb csata is zajlott. A thermopülai csata és az artemiszioni tengeri csata I. Khasajársá (I. Xerxész) győzelmével végződött. Görög-perzsa háborúk 2. -. A perzsa sereg előtt a szárazföldön és tengeren is megnyílt az út a görög területek belseje felé. A szalamiszi csata azonban megfordította ezt a helyzetet, és a tengeri utánpótlását elvesztő perzsa sereg Mardoniosz és Artabazosz vezetésével visszavonult téli szállásaira, a félsziget északi, szilárdan kézben tartott részére.
A Perzsa Birodalom uralkodója I. Dareiosz (ie. 522-482). A királyi hatalom abszolút erejét létrehozza. Perzsiát 20 tartományra (satrapia) osztja, élén a tartományurakkal (satrapa). Az adózásban nagy a kizsákmányolás, évente 380 tonna aranyat halmozott fel kincstárába a király. Vallásuk szerint a tűz harcol a gonosz, sötét erőivel szemben. A jó és az igazság Istenét követik. A Fekete-tenger partvidéke felé terjeszkednek, de a Duna torkolatvidékétől északra élő nomád szkíták zavarták meg kereskedelmi tevékenységüket. Dareiosz ie. 513-ban háborút indított ellenük, de a hadjárata kudarccal végződött. Egyetlen eredménye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalták Hellészpontosz (mai Dardanellák) és a Boszporusz környékét. Evvel ellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmét. Athén ie. 508-ban egyezményt kötött Perzsiával. A Perzsa Birodalom legfejlettebb része Iónia volt. Ennek görög poliszaiban perzsabarát türannoszok uralkodtak. Szalamiszi csata - Uniópédia. A fejlett városállamok közül kiemelkedett Milétosz.
Ennek türannosza Arisztagorasz volt, aki arra törekedett, hogy lazítson városa Perzsiától való függésén, s Milétoszt önálló égei-tengeri hatalmi központtá emelje. Célját úgy akarta elérni, hogy perzsa támogatással Milétosz részére meghódítja Naxosz szigetét. Miután kiderült, hogy Perzsia magának szánta a szigetet, szabotálta az ostromot, s hazatérve felkelést szervezett (ie. 500-499). A lázadás egész Ioniára kiterjedt, s sikerült az egyik perzsa helytartói székhelyet, Szardeiszt elfoglalniuk és kifosztaniuk. Arisztagorasz Spártába és Athénba utazik segítséget kérni. Spártában elutasítják, mert nincs számottevő flottájuk, a szárazföldi seregeinek pedig nagy utat kellene megtenniük. Athénban nagy vita után 20 hadihajót adtak az összecsapáshoz. Az ión felkelők vereséget szenvedtek, ie. 494-493-ra a perzsák sorra elfoglalták és megbüntették a lázadó városokat. Ez a lázadás I. Dareiosznak ürügyet szolgálta arra, hogy támadást intézzen a szerződésszegő Athén ellen. A valódi ok az volt, hogy az Égei-tenger felöli uralmát akkor tudja teljes mértékben megszilárdítani, ha nyugat felől is bebiztosítja.
Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt. Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót. Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak.
486-ban Dareiosz nagykirály (ur. 522-486) befejezte életét, fiának, Xerxésznek pedig trónra lépése után több lázadást is le kellett vernie az Indiától Hellászig húzódó Perzsa Birodalomban. Ez idő alatt a görög poliszok igyekeztek megszervezni a félsziget védelmét, aminek terhét elsősorban Athén és Spárta vette a vállára: Themisztoklész nyomására az attikai városállam a Kr. 480-as években hatalmas flottaépítési programba kezdett, míg a lakedaimóniak helótáik besorozásával igyekeztek növelni szárazföldi haderejüket. A függetlenség megőrzéséhez mindkét fegyvernem fejlesztésére szükség volt, ugyanis Xerxész Kr. 480-ban mintegy 150 000 válogatott harcossal és egy 1000 hajóból álló armadával indult meg a tengerszorosok felé. Jóllehet, a Helleszpontosznál létesített híd fenntartása több száz hajót vett igénybe, a nagykirály flottája így is kétszer felülmúlta a poliszok tengeri erejét, a szárazföldi csapatok tekintetében pedig az arányok még kedvezőtlenebbül alakultak a görögök számára. Ebben a helyzetben a hellén szövetségesek egyedül abban reménykedhettek, hogy helyismeretük révén, a megfelelő terep kiválasztásával ellensúlyozni tudják majd a perzsa túlerőt.
2018. április 29. Az, hogy hogyan kommunikálunk a mindennapokban – akár üzleti, akár magánéleti területen –, meghatározza emberi kapcsolataink alakulását és a sikerességünket is. A sikeres kommunikáció feltételei 2022. Sok összetevője van a hatékony kommunikációnak, most azonban csak a legalapvetőbb feltételeit gyűjtöttük össze, amelyekkel megtehetjük az első lépéseket a siker felé. Törekedjünk az "én"-vonatkozású állításokra Ha valakit meg szeretnénk győzni valamiről, a leghatékonyabb mód, ha ahelyett, hogy az ő véleményét próbálnánk átformálni, megismertetjük vele a saját nézőpontunkat. Tartsuk a vezérfonalat azon, hogy MI hogyan éljük meg az adott szituációt, milyen érzéseink, gondolataink, félelmeink vannak vele kapcsolatban. Ez segít a másik félnek abban, hogy jobban átlássa a mi helyzetünket, és ezzel elkerülhetjük az esetleges félreértéseket, valamint közelíthetjük álláspontjainkat. Fotó: Pexels/ CCO License Nyitott kérdéseket tegyünk fel A gördülékeny kommunikáció legnagyobb ellensége az eldöntendő vagy zárt kérdés.
DE! A PREZENTÁCIÓ AZ ELŐADÓ PUSKÁJA, EZÉRT LEGFONTOSABB CÉLJA, HOGY AZ ELŐADÓT SEGÍTSE, TÁMOGASSA! 17 2) Előadás felépítése (10-15 perces prezentáció) 1. dia: CÍMLAP (cím, előadó neve, mottó) 2. dia: vagy egy összefoglaló ábra, vagy rövid vázlat az előadásról, a hangsúlyos részek kiemelésével 3.
Mi okozhat kommunikációs zavart a beszélőnél? * rossz fogalmazás nincs közös kód szelektív figyelem 7. Mi okozhat kommunikációs zavart a kommunikációs szituációban? * nagy a csatorna zaja túl sok vagy túl kevés információ az empátia hiánya 8. Mi okozhat kommunikációs zavart a hallgatónál? * a beszélő szándékainak félreértése, rossz értelmezése szándékos elhallgatás, félrevezetés 9. Mit nevezünk státuszszimbólumnak? * Ezek olyan tárgyak, amelyekkel a tulajdonosuk kiemelkedő vagyoni vagy társadalmi helyzetét igyekszik demonstrálni. Valamely fogalom, eszme, érzés érzékletes jele, amelynek képzettársítás folytán gazdag gondolati, érzelmi és hangulati töltése van. Egy személy szakmai vagy társadalmi pozíciója vagy rangja másokhoz viszonyítva; társadalmi rang. 10. Sorold fel a nyelvváltozatok 3 nagy csoportját! (kis kezdőbetűvel írj, használj vesszőt a szavak között) * 1. 1 Idiolektus 1. 2 Dialektus 1. 3 Szociolektus 11. A közhasznúság feltételei - Tudástár. Válaszd ki az igaz állításokat a nyelvváltozatok témakörben! * Az egyes nyelvi közösségekre jellemző nyelvhasználati mód a nyelvváltozat.
A szemantika a jel és az általa jelölt dolog tartalmi kapcsolatát, ezek egybeesését vagy eltérését(pl. a gesztusok jelentését). A pragmatika a jel és a felhasználók (kibocsátó-befogadó) kapcsolatát elemzi.
• A felkészültséghez hozzátartozik, hogy az eladó minden tőle telhetőt kövessen el a hozzászólás sikere érdekében(kipihentség, józanság, esztétikus megjelenés) 11 2. Bőbeszédűség • Kerülje a terjengősséget, a zavarosságot. • Bonyolult összefüggéseket világos és érthető formában kell bemutatni. • A hozzászólás időkerete legyen kőbe vésett törvény: az időkeret túllépése tiszteletlenség a résztvevőkkel szemben. 12 6 3. Tagolatlan beszéd • Élni kell a rendszerszemléletű megközelítéssel! 1.1.2. A kommunikáció tényezői. • Az eladó legfontosabb munkaeszköze a hangja, ezért ügyelni kell a megfelelő hangerő megválasztására. • Az érthetőség alapvető feltétele a jó artikulálás, a megfelelő hangsúlyozás. • A szóbeli előadás, vagy hozzászólás jól felépített szerkezete megakadályozza a parttalan gondolatok áramlását. Az alábbi szerkezeti elemeket meg KELL tartani: 13 1) Nyitás: a figyelem felkeltése, a hallgatók köszöntése, annak ismertetése, miért tarthat számot az adott témakör a hallgatóság érdeklődésére. 2) Bevezetés: az előadás céljának megfogalmazása és az egyes fontosabb témakörök vázlatszerű felvillantása.
32. § -ban foglalt feltételeknek, rendelkezéseknek (megfelelő erőforrással rendelkezik stb. ). Ezt minden évben automatikusan vizsgálja a Bíróság a beszámoló alapján. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Vonatkozó jogszabályok: - 1995. évi CXVII. Tv a személyi jövedelemadóról melléklet, 35-37. § - 2011. évi CLXXV. Tv. Békeidőben kell felkészülni a háborúra: a sikeres kríziskezelés szervezeti feltételei. Kapcsolódó kérdéseket a közhasznúság témájában a Gyakori kérdések rovatban a Közhasznú vagy sem témánál talál. frissítve: 2021. 11. 26. ------------------------------------- Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!