Ma már tudjuk, hogy az agy bizonyos régióiban a teljes élettartam alatt új sejtek termelődnek. Nagyjából húszéves kor után felgyorsul az idegsejtpusztulás folyamata, de a megmaradó neuronok között továbbra is létrejöhetnek új kapcsolódások. A rajzfejlődés és a világ megismerése | Ovonok.hu. Az agynak ez a tulajdonsága idős korban is megmarad, ami biztató a jövőre nézve: mozgással és "agytréninggel" szellemi erőnlétünk szinten tartható a kor előrehaladása ellenére. Agyi plaszticitás, hierarchikus felépítés Az agynak ezt a változékonyságát, rugalmasságát nevezzük plaszticitásnak. Bár ma már tudjuk, hogy az agy egész életünk folyamán megőrzi plaszticitását, ez a tulajdonsága mégis a korai fejlődés folyamán érvényesül leginkább. Az agy rugalmassága tíz-tizenkét éves korig elég nagyfokú, ám már ekkor is lassabban megy egy-egy új készség elsajátítása, mint az első öt-hat évben, később pedig ez a folyamat egyre nehezebbé válik. Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek.
Így az olyan "hétköznapi" tanulási folyamatok során, amikor egy gyermek többször próbálkozik, hogy megragadja a csörgőjét, s addig-addig nyújtogatja a kezét, amíg sikerül neki, vagy később, amikor egy kirakós játék darabjainak összeillesztésével kísérletezve végül megtalálja a megoldást, egyre bonyolultabb "áramkörök", struktúrák jönnek létre az agyában. Az új struktúrákhoz pedig új funkciók, képességek, készségek kialakulása kapcsolódik. Azok az összeköttetések azonban, amelyeket a gyermek ritkán használ, nem aktivál eleget, hamarosan elgyengülnek, megszűnnek. Az idegrendszer alapegysége – az idegsejt Az 1, 3-1, 4 kg-os felnőtt emberi agyban hozzávetőlegesen 100 milliárd idegsejt (neuron) található, egy-egy idegsejt nyúlványai segítségével több ezer másik idegsejthez kapcsolódik. A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig. Ezzel a bonyolult hálózattal válik lehetővé, hogy nagy mennyiségű információ egyidőben több irányba tudjon áramlani. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy bizonyos kor után már csak pusztulnak az agysejtjeink.
Megkülönböztetünk korán és későn érő gyermekeket. A korán és későn érők között testméretbeli különbségek lehetnek. Korán érő gyermekek tulajdonságai: magasabbak ( ez nem jelenti azt, hogy felnőttkorukban is így lesz) nagyobb a testtömegük magasabb a testzsírtartalma nagyobb az izomtömege. Ezek a tulajdonságok az izomerőben és az aerob kapacitásban jelentenek előnyt. Elmondhatjuk tehát, hogy a korai érés átmenetileg előnnyel járnak a sporttevékenységeknél, de ez csak pünkösdi királyság, mert a serdülőkor után ezek a különbségek eltűnnek. Ezért fordul elő nagyon sokszor, hogy az átlagos vagy későn érő fiatalok közül elveszthetünk nagyon sok tehetséges fiatalt. Sporttudományos szempontból fontos meghatározni a morfológiai kort is. Ennek a megállapítására a legjobb módszer az antropometriai mérés. Ez egy fájdalommentes vizsgálat, ahol a testmagasságból, testtömegből, vállszélességből, illetve az alkar és a kézkerület leméréséből kiszámítható a becsült fejlettségi, azaz a morfológiai kor, sőt még a várható felnőttkori testmagasság is.
Ilyenkor az agyban az adott funkció működéséhez szükséges kapcsolati háló nem fejlődik ki teljesen, eltérő fejlődési irány alakulhat ki. Ilyen szenzitív időszakhoz kötött pl. a látásért, hallásért felelős agyterületek kialakulása, amelyeknek fejlődése a gyermek 2-4 hónapos kora között felgyorsul, és az első év közepe táján csúcsosodik ki. A beszédért, nyelvért felelős agyi területeken hasonló folyamatok zajlanak, de kialakulásuk időszaka későbbi életkorra, a gyermek egyéves korára tehető, míg a magasabb rendű kognitív funkciókhoz (pl. gondolkodás, viselkedés) kötött agyi területek fejlődése az első év vége és az ötödik életév között a legintenzívebb. "Vad gyerekek" Minél korábbi életkorban és minél hosszabb időre vonják meg a gyerekektől a fejlődésükhöz szükséges ingereket, annál kisebb az esélye, hogy később pótolni lehessen ezeket az elmaradásokat. Például, ha egy gyermek 6-7 éves koráig teljesen nélkülözi a nyelvi környezetet, súlyos elmaradások alakulnak ki nála. Ismerünk néhány szélsőséges példát olyan "vad gyerekekről", akik valamilyen oknál fogva hosszabb ideig elszigeteltségben éltek, nem tanultak meg beszélni, s ezt már később sem tudták pótolni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztozik a hétvégén 85 éves korában elhunyt Lantos Ferenc hozzátartozóinak fájdalmában, és a Kossuth-díjas képzőművészt, művészetpedagógust, a Magyar Köztársaság kiváló művészét, Pécs Város Díszpolgárát, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját saját halottjának tekinti. Lantos Ferenc 1929. február 20-án Pécsett született. A budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola festő–tanár szakán, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskola rajz–biológia szakán tanult, később a Janus Pannonius Tudományegyetemen DLA fokozatot szerzett. Festészetét egyéni vizuális nyelv jellemzi: a huszadik századi magyar művészet természetelvű, absztrakt és konstruktív hagyományának továbbvivője és megújítója. Bráda ferenc emmi magyar. Strukturális gondolkodásából fakadt festészetének a társművészetekkel való közössége, mely máig hatóan meghatározza zenei és kalligrafikus, egyúttal színviszonylatokat kibontakoztató műveit, s az 1970-80-as évek fordulóján kidolgozott, integratív művészeti oktatási programját. 1959-ben létrehozta a Pécsi Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti tagozatát, 1968-ban a Pécsi Műhely nevű képzőművészeti csoportot, 1985-ben az Apáczai központ művészeti iskoláját, 1992-ben pedig az Apáczai központ Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskoláját.
Keresés oldalakon, hírekben, eseményekben, cikkekben.
A pécsi szabad képzőművészeti képzés vezető személyisége volt. Mintegy félszáz egyéni és közel másfélszáz csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön. 2013-ban életművének jelentős részét ingyenesen felajánlotta Pécs városának; a műalkotások a Vasváry-házban láthatóak. Munkásságát 1993-ban Munkácsy-díjjal, 2007-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze kitüntetéssel, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2000 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Lantos Ferencet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és Pécs Város Önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Belföld: A kormány festményt rendelt a 2006-os lovasrohamról - NOL.hu. (EMMI, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
A kert, mint az idill jelképe jelenik meg. Egyúttal jelenti a természet meghitt közelségét, valamint a társas kapcsolatok, a családi és társasági beszélgetés színhelyét (Délután). Ezek a képek egy eltűnt, de újra létezni vágyó világ töredékiből és lenyomataiból állnak össze. Vinczellér Imre célja, hogy a képein ne csupán emlékképek lenyomatai maradjanak, hanem azok újra életszerű élménnyé váljanak. Iskolánkról. 2018-ban Művészeti Életpálya Elismerés -Díjat (EMMI) kapott, 2017 óta pedig állandó kiállítása látható a Kalocsai Képtárban. Év 1953 Baján született 1967 Nagybátyja, Kasselik László festő-és szobrászművésztől kapja az első szakmai indíttatást, ekkor kezdi el kutatni családja művészeti hagyományait, majd tanulmányokat ír 1971 Borsos Miklósban talál igazi mesterére, aki önképzésre és tanulmányutakra biztatja 1973 Tanulmányúton jár Párizsban 1974 Tóth Menyhért barátsága közvetett hatással van festészetére 1976-1980 Magyar Képzőművészeti Főiskola. Évekig a kalocsai Hunyadi J. Középiskolai Fiúkollégiumban az esztétikai-vizuális nevelés tanára, a Szt.