A VKF egyébként szerda délelőtt is tartott ülést, ahol a munkaadói és a munkáltatói szervezetek rá is kérdeztek a késlekedés okára. Bodó Sándor akkor még nem tudott arról, hogy éjjel kormányrendeletet fognak kiadni a távmunkáról. Azt mondta: zajlik a szabályozásról a minisztériumok közötti egyeztetés – idézte fel az államtitkár szavait Kordás László, aki szerint azokból arra is lehetett következtetni, hogy a közszféra miatt késik a home office törvény, mert ott nem igazán támogatják a távmunkát.
Az iroda - adózási szakszóval - telephelynek minősül és a társaság az ennek a telephelynek betudható nyeresége után ebben az országban adózik. Home office-os dolgozó miatt is keletkezhet adófizetési illetőség Egy jövő évtől hatályos törvénymódosítás azonban - a járványhelyzettel karöltve - változást hoz abban, hogy mely élethelyzetben kell a tevékenység végzésének országában adót fizetnünk. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy német vagy argentin cég távmunkában Magyarországon foglalkoztat egy munkavállalót - ami a jelen egészségügyi helyzetben nem egy egyedi eset. Úgy kell-e tekinteni emiatt, hogy a német vagy argentin cég a tevékenységét Magyarországon végzi, és az adókötelezettsége is itt keletkezik? "Jelenleg nem. 2021-től viszont már a válasz igen is lehet. Hiába nem tart fenn a külföldi cég Magyarországon irodát, a Társasági adó törvény jövő január 1-jétől érvényes rendelkezése alapján a társaságnak Magyarországon akkor is telephelye keletkezik, ha egy Magyarországon tartózkodó személyen keresztül nyújt szolgáltatást, és a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot" - magyarázza a szakértő.
Miután már tavaly ősszel eldőlt, hogy a home office nem lesz önálló foglalkoztatási forma, számos cég a részben vagy egészben történő otthoni munkavégzést már eddig is távmunkaként kezelte. Így a távmunka fogalmának mostani újragondolása lényegében a meglévő gyakorlat jogszabályba foglalását jelenti" – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. Lényeges újítás, hogy nemcsak a laptoppal vagy egyéb számítástechnikai eszközzel otthonról dolgozókat lehet távmunkásnak tekinteni, hanem azokat is, akik nem ilyen eszközzel dolgoznak a telephelyen kívül – például akik otthonukban vagy más külső helyszínen alkatrészt szerelnek össze, vagy ruhát varrnak, pólót festenek. Ez azért fontos, mert a távmunkához kapcsolódó egyes szabályokat, például a költségtérítések rendszerét most már ezekre a munkavállalókra is ki lehet terjeszteni. A távmunkához nem feltétlen kell laptop az új szabályok szerint. Fotó: Bruce Mars Az új szabályozás lényege, hogy nem csupán a távmunkavégzés tényét kell megállapodásban rögzíteni, hanem lényegében minden olyan kérdést, amiben a felek el kívánnak térni a mostani kormányrendeletben meghatározott távmunka-szabályoktól.
Ám az biztos, hogy a korábbi intézkedések, elsősorban az otthoni munkavégzés lehető legszélesebb körben való kiterjesztése erősen befolyásolta azt, hogy miképp fogunk dolgozni a jövőben: hogy konkrétan mire lehet számítani, arról Kadala Miklós, a Hr School alapítója beszélt a Pénzcentrumnak. Pénzcentrum/InfoRádió | 2020. 09:46 Friss részletek láttak napvilágot a home office-törvényről, de még sok a bizonytalanság Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.
A munkaidő, vagy épp a munkaközi szünet szabályainak betartása és betartatása az egyik fontos kardinális kérdés az ilyen típusú munkavégzés esetében. Az ellenőrzés módja nem korlátozhatja magasabb mértékben a munkavállalók személyiségi jogait a Munka Törvénykönyvében jelenleg is szabályozott szinthez képest. 5. A home office munkavégzés alapvető kérdések tisztázását igényli a költségek, illetve a munkabér szempontjából is. A munkavállalók otthoni munkavégzésével ugyanis a munkáltatók jelentős költségeket takarítanak meg (munkába járás, rezsiköltségek). Ezen költségek egy része ugyanakkor megjelenik a munkavállalók oldalán, amelyet a munkáltatóknak át kell vállalniuk (az otthoni rezsiköltségek egy részének munkáltatók általi fizetése). Ez akár megjelenhetne a munkavállaló munkabérében is. 6. Javasoljuk, hogy az otthoni munkavégzés alapvető szabályrendszerét törvényi szinten szabályozzák, mely keretjelleggel tartalmazza a legfontosabb rendelkezéseket. Ezen keretet kitöltve a további, munkáltatókként eltérő sajátosságokat a szakszervezetekkel közösen, kollektív szerződésen belül rendezzék a felek.
A kormány ennek benyújtását a parlament őszi ülésszakának elejére ígérte. 2020. szeptember 13. 15:02 Ezek a home office rejtett költségei: vajon mire elég a 16 ezres hozzájárulás? A második hullámban ismét egyre több magyar munkavállaló vonul home office-ba, azaz amíg a járvány le nem vonul otthonról dolgoznak. Ez azonban számos plusz költséggel járhat, nem csak a megfelelő eszközöket kell beszerezni, ha erről a cége nem gondoskodott, de a rezsiszámlák is megemelkedhetnek, hiszen nyakunkon a fűtésszezon. Itthon azonban már készül a jogszabálymódosítás, mely lehetőséget ad a cégeknek, hogy adómentes juttatás formájában megtérítsék ezeket a költségeket. De vajon mire elég ez a pénz? 2020. szeptember 7. 11:05 Itt a terv a második hullámra: megúszhatjuk a tömeges home office-t Magyarországon Habár az esetszámok napról napra egyre meredekebben emelkednek, nem csak hazánkban a környező országokban is, a tavaszihoz hasonló korlátozásokra jelenlegi ismereteink szerint egyelőre nem kell számítani.
A vállalkozók érdekvédelmi szerve is sürgetné az új szabályozás létrejöttét. Ennek hiánya ugyanis a cégeket is negatívan érintheti. A lehetőség körüli bizonytalanság ugyanis gátolhatja a munkaadókat a munkavállalói állományuk megtartásában, fejlesztésében - magyarázta az ATV-ben Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a home office törvénnyel kapcsolatban azt közölte: a Munka törvénykönyve jelenleg is biztosítja a távmunka-szerződés jogi feltételeit. A témakörhöz kapcsolódó esetleges további szabályozási igények felmérése, felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van.