Mögötte a kórus (a papság helye az istentisztelet alatt) és a szentély helyezkedik el. A kórus alatt altemplom van, amelyben ereklyék (szentek maradványai, tárgyi emlékei), kripták (sírbolt)vannak. A clunyi katedrális rekonstrukciós rajza A templomok, katedrálisok födéme (mennyezete) kőből készült keresztboltozatú. A keresztboltozat a római dongaboltozat ból alakult ki, hatalmas súlyát csak vaskos falak tudták megtartani, ezért a templomok belmagassága alacsonyabb lett. Donga- (3) és keresztboltozat(4) A templom külső képét a zárt tömegformák jellemzik. Homlokzata tagolt, központi eleme a bélletes kapuzat (a kapu félkörívekkel, növányi, vagy geometrikus díszekkel ellátott, befelé szűkülő kerete). A bejárat felett gyakran domborművek találhatók. A homlokzaton a késő román korban feltűnik a rózsaablak (rozetta). A homlokzat részét képzik a harangtornyok, tetejük kúp, vagy sisak alakú. Művészettörténet 6.. Az épület ablakai keskenyek, lőrésszerűek, félköríves záródásúak. Gyakori az ikerablak és a fal félköríves díszítése, a vakárkád (a fal síkjától elkülönülő félköríves oszlopsor).
((Órai anyag itt... ) Történelmi háttér A román kor művészete a 11-13. századig tartott. Az ezt megelőző időszak, a művészettörténet számára a Karoling-reneszánsz, a történelem számára a Karoling-kor, a 8. századtban kezdődött, a frankok betelepülésével Nyugat-Európába. Nagy Károly bronzszobra (10. sz. ) A Frank Birodalom kiteljesítője Nagy Károly, uralkodása a latt az európai civilizáció egységessé vált, ezért a középkori kultúra megalapozójának is tartjuk. Uralkodása alatt a római hagyományokból, a keresztény műveltségből és a germán kultúrkörből egy a romanikát előkészítő művészet bontakozott ki. Halála után a Birodalomból létrejövő nemzetállamok közül Franciaország tekinthető a román stílus bölcsőjének, később a 11. századtól ez a stílus vált uralkodóvá Európában. A Frank Birodalom térképe Építészet A 11. századra az egyház és a feudális rend megszilárdult, összeforrt. A középkor művészete I. (könyv) - Marosi Ernő | Rukkola.hu. A vallás átszőtte az emberek mindennapjait. A romanikában az egyház szolgálatában álló építészeté a vezető szerep.
Létezik-e az ember mint olyan, avagy csupán Szókratész, Platon stb. léteznek. A vita a Platon és Arisztotelész közötti nézetkülönbség felelevenítése volt. A vitában többen részt vettek, köztük Pierre Abelard (1079-1142). A 13. Román kor művészete erdekessegek. századra esett az úgynevezett nagy skolasztika. Ez az átfogó, építő összegzések kora, Bonaventura, Aquinói Tamás, Johannes Duns Scotus teremtették ekkor rendszereiket. Az arab közvetítéssel – Avicenna azaz Ibn Szinna (980-1037) és Averroes, azaz Ibn Rosd (1126-1198) - találkoztak a görög filozófusok műveivel, s ezeket újra vizsgálták. Aquinói Tamás (1225-1274) mélyreható fordulatot hozott, a földi világot egyre kevésbé a bűn puszta színtereként, ellenben egyre inkább az isteni terv szép rendjének elemeként fogta fel.
A gótikus szobrászat kiemelkedő alkotásai a Kolozsvári testvérek művei. A magyarországi reneszánsz szobrászat emlékei Mátyás és Beatrix portréi (Giancristoforo Romanónak tulajdonítva), a Báthory Madonna. Fotóművészet [ szerkesztés] Iparművészet [ szerkesztés] Árpád népe jellegzetes díszítőművészetet hozott magukkal. A honfoglalás kori fegyverzet, ruházat, lószerszám palmettás díszítése mindmáig korszakjellemző a Kárpát-medence régészetében. Legismertebb képviselői e művészetnek a tarsolylemezek. Árpád népének gazdag díszítőművészetét erős kaukázusi, iráni és közép-ázsiai eredetű művészeti hagyományok jellemzik. Szent István korának művészetét áthatja a honfoglalás kori művészet és az európai romanika ötvöződése. Egyik szép emlékünk e korból a koronázási palást. Zene [ szerkesztés] Táncművészet [ szerkesztés] Szépirodalom [ szerkesztés] Színházművészet [ szerkesztés] vándorszínházak: Erdélyi Vándorszínház Filmművészet [ szerkesztés] Népművészet [ szerkesztés] Bibliográfia [ szerkesztés] Dercsényi D., Zádor A.
A török időkben azonban erős várfalakat emeltek, sajátos, ötszöges bástyákkal. A legismertebb Eger vára, de Nagyvárad, Nagykanizsa, Érsekújvár várai is ekkor lettek korszerűen átépítve. A Habsburgok által visszahódított ország újjáépítésében a barokk stílus jelent meg, mint új formanyelv. Mai templomaink jelentős része, kastélyok és kúriák az új stílus alakjában épültek föl, vagy alakultak át. Székesegyházak ( Kalocsa) és kolostorok ( Zirc), városházák ( Szeged) és kastélyok ( Fertőd), főiskolák (Eger) és királyi paloták (Buda) mind megannyi látnivaló a mai országjárók számára is. A reformkor művészeti stílusa a klasszicizmus, az ókori görög-római építészeti hagyomány fölújítása jegyében alakult át. A Nemzeti Múzeum legismertebb központi emlékünk, de templomok és középületek is épültek, vagy megújultuk ekkor (az egri bazilika). A magyar szecesszió építészetének legnagyobb művésze Lechner Ödön. Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár épülete, valamint a kőbányai Szent László templom a legkiemelkedőbb alkotóművészek közé emelik a "magyar Gaudit ".
Állapotfotók A védőborító elszíneződött, szakadozott.
Második világháborús robbanótestet találtak az esztergomi bazilika kupolájában a felújítás közben - közölte a Magyar Honvédség tűzszerészezrede szerdán a Facebook-oldalán. Emlékeztettek: 2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat. Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva – a feltételezések szerint – egy robbanótest került elő. A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő.
Emlékeztettek: 2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat. Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva – a feltételezések szerint – egy robbanótest került elő. A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így azt el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre – ismertették.
Németh Tamás, a felújítás vezető tervezője azt mondta, a mostaninál sokkal nagyobb, fel nem robbant lövedék nem valószínű, hogy maradt a kupolában, de ahhoz hasonló, kisebb gránátokat könnyen találhatnak még a 2023 végéig tartó felújítási munkálatok során. Németh Tamás ezért fokozott óvatosságra intette a kupolában dolgozókat, és arra kérte őket, hogy mindig legyen náluk detektor, amellyel megvizsgálhatják a falat, ha azon bármilyen deformálódást látnak. Hozzátette: ezek a lövedékek közelről többnyire látszanak, a most megtalált gránát azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a bazilika 2020-ban elkezdett felújítása előtt senki nem mászott fel olyan magasra, ahonnan már látható. Az építész szerint nehéz megbecsülni, felrobbanása esetén mekkora statikai kárt okozott volna a megtalált gránáttest, amely egykor két ablak közé csapódott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bármilyen kicsi robbanótest kibillenthet az egyensúlyából egy stabil statikai rendszert.
A csaknem 150 éves monumentális épületben a lift elhelyezéséhez egy helyütt másfél méter vastag, tömör téglaburkolatban kellett aknát kialakítani, másutt pedig acélszerkezetű, rejtett boltívvel kellett alátámasztani egy levegőben lógó falrészt. A tervek szerint 2020 őszén elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását. Ez a munka legalább két évig tart majd. Az 1869-ben épült bazilika teljes körű felújítására most először kerül sor Az esztergomi bazilikán kisebb javítások a II. világháború után és a 70-es években történtek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor. Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.
Az ehhez szükséges több mint 11 milliárd forintot 2018 decemberében ítélte meg a kormány, és a négy részletben kifizetendő támogatás első két összegét, 4, 2 milliárd forintot már át is utaltak a főegyházmegyének. A már folyó munkák keretében megújul az északi oldalhajó, elvégeznek kisebb restaurálási munkákat és elkészül a lift, amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé válik a kincstár és a fölötte lévő panorámaterem. Az építkezés következő szakaszában, még az idén elkezdik a bejárat és környezete megújítását. A porticus, a lépcsők, a bejárat feletti timpanon felújítását szeretnék befejezni a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra - mondta. Ugyancsak idén ősszel elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Ez a munka legalább két évig tart majd. Kitért arra: várhatóan 2019 végén elkezdik a tetők, a több tíz méter magasságban lévő "belső udvarok" és a homlokzat egy részének felújítását is.