1 (magyar játékfilm, 102 perc, 1982) Macbeth rendező, adaptáció (magyar tévéfilm, 62 perc, 1982) adaptáció 1981 Szabadgyalog rendező, író (magyar filmdráma, 124 perc, 1981) író 1979 Családi tűzfészek 8. 9 (magyar filmdráma, 100 perc, 1979) 1978 Hotel Magnezit 8. 2 (magyar rövidfilm, 12 perc, 1978) 1965 Kortárs Online 2013. június 12. : A Tarr-téridő Az életmű lezártnak nyilvánítása inspirálóan hatott Tarr Béla munkásságának...
A kritika is kedvezően fogadta, a mozikban viszont alig húszezren látták, csak a televíziós premier után került be a köztudatba. A Családi tűzfészek kordokumentumként, szociológiai látleletként ma is izgalmas, de érdemes újranézni az immár lezárult Tarr-életmű kontextusában is. Egy emlékezetes jelenet Irén rutinlátogatást tesz a Tanács lakásügyi osztályán. Ismerik egymást a lekezelő modorú ügyintézővel, a férfi nem tud neki semmi újat mondani, ha minden jól megy, három-négy év múlva kaphatnak csak lakást, de az se lesz végleges. Irén valószínűleg tudja, hogy hiába sírja el újra a bánatát, az ügyintézőt nem fogja meghatni, mégis lefutják mindketten a kötelező köröket. A férfi rendíthetetlen szigorral képviseli a részvéttelen bürokráciát, és csak a jelenet végi hallgatásában sejlik fel némi humánum. Tudtad? Tarr Béla karrierje kezdetétől a magyar filmkultúra különutasa volt. A Családi tűzfészek Mannheimi fesztiválsikere után a Színház- és Filmművészeti Főiskola vezetői úgy érezték, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen tehetség a Főiskolán kívül működjön, ezért helyet ajánlottak Tarrnak a rendező osztályban.
A Werckmeister harmóniák vagy A torinói ló már nem csak a kelet-európai kisemberek kiszolgáltatottságáról szól: ez talán egy másik elemzés feladata lesz, ahogy megannyi más szempont is kínálkozik még az oeuvre áttekintésére. Tarr Béla filmjei minden bizonnyal jó néhány értelmezési kísérletet fognak inspirálni a jövőben. Ezek, bár közelítsenek másfelől az életműhöz, nem hagyhatják majd figyelmen kívül Kovács András Bálint a kiadvány kisebb szerkesztésbéli hibáitól eltekintve remek és alapos munkáját. Kovács András Bálint: A kör bezárul – Tarr Béla filmjei, XXI. Század Kiadó Kft., 2013.
Szinte már gyűlölöm mert pénzt kap ilyen filmek készítésére. 5/10 anonim válasza: 23:56 Nincs mit "érteni" egy Tarr-filmen. Érteni egy analízis előadást kell, egy filmet élvezni szokás. 16. 01:31 Hasznos számodra ez a válasz? 6/10 A kérdező kommentje: Én élvezni sem tudom... 7/10 anonim válasza: 77% ma 01:59 Akkor olyan az ízlésed, hogy nem jön be Tarr. Előfordul az ilyesmi, ideológiát gyártani erre fölösleges. Attól nem leszel több vagy kevesebb, hogy valami nem tetszik neked. 09:01 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 A kérdező kommentje: kérdésre válaszoljatok, ne engem kritizáljatok... 9/10 anonim válasza: 0% Tévedés, hogy egy filmet "élvezni" kell. Lehet rajta szórakozni persze, de hogy élvezni... Egy jó film gondolatokat ébreszt, szól valamiről, története van, kifejez valamit, és mindez a szélesebb közönség számára is befogadható. Tarr Béla filmjei nem igazán ilyenek. Kivételes művész, az kétségtelen, valószínűleg az egyik legismertebb kortárs magyar filmrendező, aki nem csak itthon ismert, hanem nemzetközi viszonylatokban is.
Mindig ugyanazok a nevek szerepelnek a stáblistán, kik ezek az emberek? Az egyikük Hranitzky Ágnes, Tarr Béla élettársa, akit általában vágóként és társrendezőként tüntetnek fel, és a Családi tűzfészek -től kezdve együtt dolgozik a rendezővel: "Ági kontrollál mindent. Mondja, hogy ez itt most nem jó, vagy ő nem érez semmit, vagy a ritmus megbicsaklik. És szükség esetén el tudja mondani mindenkinek, hogy mit csináljanak. Mindenben részt vesz, döntés nincs nélküle". Vagy, ahogy Derzsi János fogalmazta meg: "Amit Béla bánt vagy sért a lelken, azt Ági nagyon szépen levajazza, rendbe hozza". Krasznahorkai László A filmek zenéjét Víg Mihály írja, a Trabant és a Balaton együttes egyik alapítója, aki a Sátántangó főszereplője is volt. A harmadik állandó név a Kárhozat óta Krasznahorkai László íróé. A Sátántangó és a Werckmeister harmóniák Krasznahorkai-regényen alapul, de a többi filmnek is társírója volt. Tarr úgy meséli el a közös alkotói folyamatot, hogy "gyakorlatilag nem írunk együtt, hanem valahogy közösen gondolkozunk, beszélgetünk a világ dolgairól, beszélgetünk a világ állapotáról, és soha nem szoktunk művészetről beszélni, az biztos" mert "film nem úgy lesz, hogy elhatározzuk, hogy művészet lesz".
A monográfia ezzel meggyőzően rajzolja meg egy végtelenül tudatosan alkotó, a kifejezőeszközök lehetőségeit filmről filmre kísérletezve kutató rendező képét. A részletező elemzés árnyoldala éppen precizitásában rejlik, mert nagy − noha teljesíthető − kihívás elé állítja azt az olvasót, aki nem vagy nem a közelmúltban látta az életmű darabjait. A szöveg plasztikusabbá tételét szolgálhatnák a képek, de az általában bélyeg nagyságú, sötét fotók nem alkalmasak Tarr képmélységet kiaknázó, sűrű atmoszférájú kompozícióinak felidézésére. A képeknek közvetlenül a szövegbe illesztése logikusnak látszik, a szerző azonban gyakran él visszautalásokkal 20-30 oldallal korábbi képekre, ezért ugyanaz a lapozgatás valósul meg, mintha a képeket egy függelékben közölték volna, azzal a különbséggel, hogy az utaláskor nincs oldalszám megadva, így hosszasan kell keresgélnünk a hivatkozott képet. Kovács a szöveget a Tarr-stílus motívumai köré szervezi (snitthossz, kameramozgás, képmélység, elbeszéléstechnika, alakok), ugyanakkor e fejezeteken belül időrendi sorrendben elemzi a filmeket, hogy a stílusbéli elmozdulások tetten érhetők legyenek.
Szeged adatbázis Szeged története Nevezetességek, látnivalók Klinikák, orvosi rendelők Gyógyszertári ügyelet Szegedi Nemzeti Színház Szegedi oktatási intézmények Sport és szabadidő Szegedi éttermek Szegedi panziók, Szegedi Szállodák Szegedi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatai Szeged közüzemi szolgáltatói, hivatalai Szegedi parkolás Szegedi Éttermek heti menükínálata Szegedi állatkereskedés, állatorvos, állatpatika, kutyakiképző, kutyaiskola, kutyakozmetika Rendvédelmi Szervek, Rendőrség, Polgárvédelem Kérjük támogassa oldalunkat! Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal! Köszönjük! Bock-Harnick-Stein musical 2018. július 5., 6., 7. (esőnap: július 8. ) 2017 szeptemberében mutatja be a Zikkurat Ügynökség minden idők egyik legkedveltebb musicaljét, a Hegedűs a háztetőn című darabot, Alföldi Róbert rendezésében. Hegedűs a háztetőn a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2021-ben! Jegyek itt!. 2018 nyarán a Szegedi Szabadtérire is megérkezik Tevje, a tejesember és Anatevka polgárainak története, így végre a szegedi nézők is dúdolhatják a Ha én gazdag lennék című slágert.
Kevés ilyen életigenlő, szívet melengető, csodálatos történet van a világirodalomban, mint Tevje, a tejesember meséje. És kevés ilyen világhírű zenés darab, ami ennyi szeretettel fordul egy másik kultúra, gondolkodásmód és életszemlélet felé. Hegedűs a háztetőn Sólem Áléchem novellafüzére alapján, Arnold Perl különleges engedélyével Szövegkönyv: JOSEPH STEIN Zene: JERRY BOCK Dalszövegek: SHELDON HARNICK A New York-i színpadra állítás producere Harold Prince volt.
Állótapssal fogadta a közönség a Hegedűs a háztetőn című musical bemutatóját a Budapesti Operettszínházban, ahol közel 40 év után csendültek fel újra az ikonikus mű dallamai. A darab jellegzetes humora, különleges zenei világa, mint mindig, megtalálta az utat a nézők lelkéhez. Bozsik Yvette rendezésében és Khell Zsolt díszletei között, Berzsenyi Kriszta Chagall-képek inspirálta jelmezeiben került színre a darab, egyelőre kettős szereposztásban. A honlapról megismert további két szereposztás bemutatója ősszel várható. Hegedűs a háztetőn - Marhalevél.hu. A jól ismert zene és dalok hatása borítékolható előre, még akkor is, ha sokunknak zavaróan hat a jól ismert dalszövegek kisebb-nagyobb mértékű megváltoztatása. Személy szerint úgy érzem, ha teljesen más a dalszöveg, az furcsa talán, de nem olyan zavaró, mint amikor egy-egy sor változatlanul marad és a strófa további része változik meg. Az új rendezésben középpontba került a hegedűs figurája, ő sok helyzetben kissé ellenszenves, úgy tűnik, mintha valami fura perverzióból hegedülné "hátba" mindazokat, akik nem számítanak rá.
A helyszín a 20. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösségéletét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesemberfeleségével, Golde-val, valamint öt lányukkal. Az apa mindent elkövet, hogy a családot összetartva lányait a tradíciók… [ tovább] Szereposztás Bessenyei Ferenc Tevje Petress Zsuzsa Golde Udvarias Katalin Cejtel Kovács Zsuzsa Hódel Csongrádi Kata Chava Karádi Judit Sprince Mayer Aranka Bjelke Fónay Márta Jente Benkóczy Zoltán Lazar Wolf Mucsi Sándor kocsmáros További szereplők
Kedvenc színészek, ebből a darabból: Reviczky Gábor, Halász Judit, Kovács Patrícia. Kedvenc szereplők: MINDENKI! Nagyon jól játszott mindenki, nagyon jók voltak a szerepek is… (L) Azért kiemelném: Tevje, Golde, Cejtel, Percsik, Rabbi, Fegyka.
És kevés ilyen világhírű zenés darab, ami ennyi szeretettel fordul egy másik kultúra, gondolkodásmód és életszemlélet felé. Címke: hozzáadott érték, tej