Ez ösztönözte arra, hogy széles körű kutatásokat végezzen arról, mit is jelent a rituális fürdő a zsidó nők életében. Az elbeszélés gazdagon árnyalt, cenzúrázatlan betekintést kínál a mikve zárt világába. ------Magyarországon is egyre több nő használja a Budapesten található, nemrégiben felújított luxusszínvonalú mikvét. Sűrűn látogatják mind az ortodoxok, mind a neológok (jobbára az esküvőjük előtti estén), valamint az itt élő, illetve turistáskodó izraeliek. A Mikve, a titkok háza a judaizmus többféle ágából származó nőt szólaltat meg, akik megnyílnak, s elmondják, mit is jelent nekik a merülés; hogyan találkozik a valláshoz való hozzáállásukkal; milyen a hatása a házasságukra, szexuálisan, fizikailag és spirituálisan. ------Varda Polak-Sahm hetedik generációs izraeli (jeruzsálemi), három könyv szerzője, nemzetközileg elismert fotóművész és folklórkutató. "A Mikve, a titkok háza nem olyasvalami, amit spirituális utazásnak gondolnánk, Varda Polak-Sahm őszintén mesél saját és más nők személyes élményeiről, átváltozásairól. "
A körülöttünk lévő világ megismerése, a jelenségek megértése életre szóló program. Hogy ez izgalmas, aktív felfedezés legyen, a Titkok Háza Tudományos Élményközpont ebben segít minden korosztálynak. Ismerje meg velünk a modern természettudomány új eredményeit, régi törvényszerűségeit, a tudományos és technikai vívmányok hatását mindennapi életükre. Székesfehérvár és környéke az ország fontos ipari központja ezért nemcsak az a célunk, hogy közelebb vigyük a műszaki és tudományos eredményeket az emberekhez, legalább ilyen fontos küldetésünk, hogy a fiataloknak kedvet csináljunk a természettudományi és műszaki pályák iránt. Az Echo Innovációs Műhely és az Óbudai Egyetem összefogásával, az Európai Unió támogatásával létrejött Titkok Háza sokféle élménypedagógiai foglalkozással várja látogatóit. Merüljön el a virtuális valóságban, építsen robotokat, ismerkedjen az atomenergia alapjaival, értse meg a hologramok működését, élje át a biológia csodáit, fürkéssze az csillagos égbolt titkait vagy éppen vizsgálódjon a bűnügyi laborban – mindezt akár az oktatási intézmények munkáját is segítő kihelyezett természettudományos órák, témanapok, klubfoglalkozások, szakkörök, tehetséggondozó programok keretében.
- Eleanor H. Porter "Polak-Sahm a mikvehasználók széles rétegeinek érzéseit és hitét osztja meg az olvasóval. Többségük ortodox; meglepően sokan közülük világiak; mindegyiküknek megvan a saját lenyűgöző története. Ez a könyv ötvözi a gondolatokkal teli elemzést az érzésekkel és a szívvel. " - Stephanie Wellen Levine, Misztika, különcök és mulatozók: Egy intim utazás a haszid lányok között szerzője
– Eleanor H. Porter "Polak-Sahm a mikvehasználók széles rétegeinek érzéseit és hitét osztja meg az olvasóval. Többségük ortodox; meglepően sokan közülük világiak; mindegyiküknek megvan a saját lenyűgöző története. Ez a könyv ötvözi a gondolatokkal teli elemzést az érzésekkel és a szívvel. " – Stephanie Wellen Levine, Misztika, különcök és mulatozók: Egy intim utazás a haszid lányok között szerzője Kapcsolódó könyvek
Az emberek számára még ma is misztikus a "mesés" Kelet. Sokan szeretnének belecsöppenni abba a különös, csodás világba, de ez csak keveseknek adatik meg. Egy fiatal, salgótarjáni származású hölgynek azonban teljesült élete álma. Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista, azaz keletkutató a tarjáni Bem úti iskola, majd a Bolyai János Gimnázium után az ELTE BTK-n, mongol-történelem szakon szerzett diplomát. Ezt követően a Mongol Állami Egyetem tanult. Obrusánszky borbála férje fodor tamás. Később a pécsi egyetem külső munkatársa volt, majd a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Sámán Archívumában dolgozott. Innen került a Kőrösi Csoma Sándor Egyetemre, ahol jelenleg is előadóként dolgozik. Eddig mintegy tizenötször járt Mongóliában és ötször Kína északi területein. A kutatónak több monográfiája és fordítása jelent meg itthon, ezen kívül mongol és angol nyelvű tanulmányokat is írt. A magyar mellett angol, kínai és mongol nyelven beszél. Néhány írását az alábbi helyen olvashatjuk az interneten: - Mikor, hogyan fordult a figyelme a "mesés" kelet felé?
A vérszerződés szerepét jobban kellene hangsúlyozni a magyar történelemben, mert az adta első alkotmányunkat, és az ilyen szerződés már a szkíták óta ismert volt. Megjegyezném, hogy a régészek a közép-ázsiai hun régészeti kultúrát is szkíta-hunnak nevezik. A vándorlást tömören úgy vázolhatnám, hogy a hunok nyugat felé haladva egyesítették az íjfeszítő népeket és megérkeztek a Kaukázusba, ahol körülbelül két évszázadig éltek. Oda is minden bizonnyal két úton jutottak el: a dél-szibériai úton, és délről, a Kaszpi-tenger déli partján, a mai Iránon keresztül, amelyet akkoriban rokonnépek, a pártusok uraltak, akikkel a hunok már korábban is szövetséget kötöttek. A hunok a Kr. u. Könyv: Obrusánszky Borbála - MONGÓLIA. 2. századtól folyamatosan jelen vannak a kaukázusi térségben, erről számos írásos feljegyzés tesz tanúbizonyságot. 373-ban a hunok elindulnak nyugatra, jó részük a térségben marad, mint például a szavárd magyarok, akik nem követték Hunort és Magort. Amikor Attila halála után Csaba visszatér ide, akkor ezek a hunok várják, ők alkották ugyanis a birodalom keleti szárnyát.
Ezek a történelmi emlékek nem állnak kapcsolatban az örmény kereszténységgel. Ahova megyünk azt elcsatolják Obrusánszky könyvboritóján Susa egykori vára látható, bár ez pont az, amit nem lehet látogatni Azerbajdzsánban, mert az örmények katonai ellenőrzése alatt lévő Hegyi Karabahban áll. De miért is fontos nekünk a térség, túl azon, hogy Azerbajdzsán sosem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a terület őt illeti – elvégre Hegyi Karabah örmény fennhatóságát senki nem ismeri el, jogilag valóban Azerbajdzsánhoz tartozik az 1992-ben véres összecsapásokban, kölcsönös etnikai villongásokban elcsatolt terület. Ámmer Gergő Szervátiusz-ösztöndíjat kapott – kultúra.hu. Azerbajdzsán az egyik legnagyobb örmények általi mészárlás egyikeként a Hodzsaliban elkövetettet tartják számon. 1992. február 25-ről 26-ra virradó éjjel a településen 700 civillel, köztük nőkkel és gyermekekkel végeztek az örmény katonák, és valószínűleg azzal a további 1200 emberrel, akik hivatalosan eltűntek. Hát azért fontos a terület nekünk, mert állítólag itt is nagy számban éltek szevárd magyarok – bár az, hogy az itt élő magyaroktól hogyan jutott el a kereszténység a Kárpát-medencébe, az a beszámolóból nem derült ki.
És persze megköszönte, hogy visszaadta Budapest a baltás gyilkost, akit persze ő nem így nevezett. "Mindennel egyetértek, amit a nagykövet elmondott" - kontrázott rá a török nagykövet, Sakir Fakili, ami már elég komoly jelzés arról, mit is gondol Ankara a másfélmillió örményt rövid idő alatt megsemmisítő, "1915-ös eseményekről". Egy nép vagyunk A török nagykövet jelenléte nem véletlen egy azeri rendezvényen. "Két köztársaság vagyunk, de egy nép, a szívünk is együtt dobban" - légiesítette a határokat a nagykövet. Ha valakiben még maradt volna kétely az örmény ármánykodással kapcsolatban, az előtt Elnur Eltürk tárta fel a meztelen igazságot: "Az örmények annyi szemfényvesztő hazugságot beszélnek, hogy el sem tudom mondani" - mondta az újságíró, aki tényleg nem tudta elmondani: bizonyságul felidézett egy párbeszédet valami egyiptomi amerikai és egy örmény között, de sajnos a tolmács lemaradt róla, mert ő valójában török tolmács és "a két nyelv azonos ugyan, de ez olyan, mintha egy magyarul tudónak egy moldáviai magyar szövegét kellene fordítani, elnézést. OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – A magyar eredet története és bizonyítékai, 2018 - YouTube. "
Halottak napja táján temetői képekkel telt fel a világháló. Az elmúlás fájdalma, szomorúsága, a megélt évek szépsége, nosztalgiája, a feldíszített, felvilágló sírkertek és az emlékező sokaság semmi máshoz nem hasonlítható hangulata virtuálisan is felejthetetlenné teszi ezt a napot. Szervátiusz Tibor özvegye elküldte Budapestről azt a felvételt, amelyen férje, a 2018-ban elhunyt nemzet művészének síremléke látható. Jelképerejű pillanatot is megörökített a kamerája a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, azt a jelenséget, amikor a napsugár éppen a Nap-kapura vetült. Az emlékművet a Szervátiusz Alapítvány állíttatta a temető művészparcellájában a Kossuth-díjas alkotó születésének 90. évfordulója alkalmával. Obrusánszky borbála férje pdf. Az alapítvány, amely tavaly a világjárvány miatt kénytelen volt elhalasztani hagyományos rendezvényeit, idén pótolt belőlük néhányat. Szeptember 15-én az alapítvány székházában tartották meg a díjátadó ünnepséget, amelyen a Szervátiusz Jenő-díjat Homoki Gábor kárpátaljai festőművész és Petrás Alina, moldvai származású keramikusművész, népdalénekes vehette át.