A résztvevőket a torontói gyermekkórházból toborozták, számukra nem újdonság a mankóval járás. A kutatók mozgásérzékelőkkel vizsgálják a gyerekek és a mankók mozgását, és a biztonság kedvéért, a sérülések elkerülése érdekében a résztvevőkre egy plafonon rögzített biztonsági övet csatolnak. Csúszkálós idő lesz a héten Amíg a kanadai csúcslabor eredményeire várunk, élesben is tesztelhetünk csúszós helyzeteket. Szerdától ugyanis ismét csapadékos idő várható, és visszatérnek a mínuszok is, hétvégén éjszakánként akár -15 fok is lehet. Ilyen időben megnő az elcsúszásos balesetek száma, hétfőn például azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű hó esett, és csúszóssá vált az út, kétszer annyi ilyen esethez riasztották a mentősöket, mint egyéb napokon, mondta az [origo]-nak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője. Hogyan közlekedjünk a jégen?. Ugyan idén ilyen még nem történt, de gyakran előfordul, hogy hirtelen, egyik napról a másikra válnak csúszóssá az utak, például ónos esőtől. "Tavaly, amikor ez történt, szinte ostromállapot alakult ki.
Ha nincs elegendő mennyiségben lehullott lomb, akkor használjunk olcsó és más célokra is használható fenyőkérget. Megáll az élet télen? Nem, az élettevékenység egyáltalán nem áll meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ónos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki. Ezért, ha ónos eső hullana, és emiatt a fák és bokrok vesszőin jégbevonat alakulna ki, akkor óvatos veregetéssel ezt a jégréteget el kell távolítani a növények felületéről. Húzz még egy pár zoknit, de most kívülre, hogy ne csússz el az jeges utakon! Nagyon igaz - Blikk Rúzs. Mikor vannak fagyveszélyben a fák? A fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökke n. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint bízunk abban, hogy a növények túlélik a téli zimankót!
Azoknak, akiknek mindenképpen el kell indulniuk, érdemes olyan cipőt választani, amelyiknek a tapad a talpa. Időseknek pedig célszerű segítséget kérni, ha például csúszós lépcsőn kell le- vagy felmenniük. Mit csináljunk, ha estünk? Ha már megcsúsztunk, sokat tenni nem lehet, ilyenkor az ember ösztönösen próbálja felfogni az esést. Tasnádi szerint az elesés a jégen kevésbé veszélyes, mint a szárazon esés, ugyanis a sima jégen nem akadunk meg annyira, tovább tudunk csúszni. Az elcsúszásos balesetek leggyakrabban törésekkel (kéz-, kar-, lábtörés), esetleg agyrázkódással járnak. Megyei Lapok. Ha már megtörtént a baj, akkor ne mozgassuk a sérültet, ne próbáljuk meg felsegíteni, akkor sem, ha hideg van, mondta Győrfi. "Ha tényleg eltört a lába, akkor többet ártunk vele, mert a mozgatás akár nyílt törést is okozhat, ami hosszadalmas szövődményekkel járhat" - mondta a szóvivő. Ha gyanú van a súlyos sérülésre, akkor szerencsésebb a sérültet abban a helyzetben hagyni, betakarni, és megvárni a mentők kiérkezését.
A fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökken. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint bízunk abban, hogy a növények túlélik a téli zimankót! Növényeink téli fagyvédelme A takaráshoz többféle könnyen beszerezhető anyagot is felhasználhatunk, attól függően, hogy a növény mely részét szeretnénk megóvni a hidegtől. E célra alkalmazhatunk nádfonatot, len- és zsákvásznat, fenyőkérget és fenyőgallyat, komposztot vagy lehullott lombot is. A fóliát csak végső esetben vegyük elő. Hátránya, hogy a napsugarak túlzottan felmelegítik a benne lévő növényt, emellett a párologtatást és a felesleges pára eltávozását is gátolja, így a növények befüllednek. Ha mégsem tudjuk elkerülni használatát, akkor se zárjuk vele teljesen körbe az egész növényt. A legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban az avar áll rendelkezésünkre. Ha megóvjuk az átnedvesedéstől, például további nádfonat-, vagy fenyőgally-takarással, akkor kiváló szigetelőanyaghoz jutunk.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Kora tavasszal megélénkül a nedvkeringés Február végén, március elején következik be az ébredezés időszaka - ha enyhe az időjárás - megélénkül a nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, szöveteik fellazulnak, és ha ismét beáll a zord hideg, akkor súlyos fagykárok keletkezhetnek. Hogyan védjük meg a fagytól az érzékeny növényeket? Egyes, délebbi, melegebb tájakról származó növényeinket a nagyobb fagyok ellen takarással lehet megvédeni. A rózsabokrokat, a szőlőtőkéket, a kivibokrokat földkupaccal kell körülvenni, hogy a legérzékenyebb részük, a gyökérnyak ne károsodjon a fagytól. A füge és a gránátalma bokrokat náddal, napraforgó szárral vegyük körül és az ágak közét tömködjük meg lombbal vagy lekaszált fűvel. A magastörzsű rózsák koronáját takarjuk be és erre húzzunk egy zsákot. Erős szél és hó elleni védelem A téli hónapokban nem csak a hideg veszélyezteti a fákat, hanem a viharos szelek is, amelyek gyakran okozzák az ágak eltörését. Ilyenkor a kertésznek az a feladata, hogy a letört ágakat szakszerűen eltávolítsa, és a sebeket ellássa.