A megbeszélés fő célja a bizottság új elnöke, Vaskuti István törekvései szerint olyan javaslatok megfogalmazása volt, melyek segítségével a világbajnokságok programja kedvezne az élő televíziós közvetítéseknek. Síkvízi kajak-kenu olimpiada. Gondok vannak az olimpiai kajakpályával A házigazdák kérésére a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) egy hónappal elhalasztotta a május 7-9-re kiírt athéni Világkupa-viadalt, amelyet az augusztusi olimpia sportági versenyeinek otthont adó szkiníászi regattaközpontban rendeztek volna meg. A görögök és az ICF illetékesei csak annyit közöltek, hogy bizonyos problémák merültek fel a pályával, de hogy ezek milyen természetűek, azt nem hozták nyilvánosságra. Visszavonul a doppinggal vádolt kajakvilágbajnokunk A Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) két évre eltiltotta a versenyzéstől a hétszeres világbajnok Hegedűs Róbertet, akinek a szervezetében egy április 1-jén levett minta elemzése során szteroid nyomaira bukkantak.
Csütörtöktől vasárnapig Duisburg ad otthont az olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságnak, Angyal Zoltán, a magyar válogatott szövetségi kapitánya 6-7 aranyérem megszerzését tűzte ki célul csapata elé. © A június végi-július eleji, spanyolországi Eb-t hat arany-, valamint hét-hét ezüst- és bronzéremmel zárta az együttes. Kajak-Kenu – Vízi Sportok. A kapitány azt mondta: ezzel a mérleggel most is boldogan kiegyezne. "Természetesen ezúttal az is nagyon fontos, hogy mind a 12 olimpiai számban megszerezzük a kvótát a jövő évi pekingi játékokra, hiszen ebben az esetben jövőre már nyugodtan készülhetnénk, nem kellene a kvalifikációs Európa-bajnoksággal foglalkoznunk" – fogalmazott Angyal. Az ötkarikás számok közül háromban – férfi K-1 500 és 1000 m-en, illetve női K-1 500 m-en – az első nyolc között kell végezni a kvóta megszerzéséhez, a többi számban az első hat hely éri ugyanezt. "A nevezéseket elnézve úgy gondolom, tíz számban nem jelenthet gondot az indulási jog kiharcolása, férfi K-1 és C-1 500 m-en azonban óriási csatára számítok, itt nagyon nehéz lesz elérni a célt" – tette hozzá a kapitány.
Tovább a tartalomra Magyarországon igen sikeresnek tekinthető ez a sportág. Olimpiai versenyeken, Világ- és Európa bajnokságokon egyaránt, évről évre jó eredményeket érnek el a sportolóink ebben a sportágban. MOB-főtitkár: két olimpiai érmet bukik a kajak-kenu egy nem létező sportág miatt - Infostart.hu. A kajak-kenu egyéni, illetve csapathajós vízi sport, melynek hét szakága van: a gyorsasági, a maratoni, a szlalom, a vadvízi, a kajakpóló, a vitorlás és a vízitúrázás. A kajakban a versenyző kéttollú lapáttal vezeti hajóját; menetirányban ülve, lábkormánnyal irányítva evezve halad előre a vízen. A kenuban a versenyző egytollú lapáttal, féltérdre ereszkedve jobb- vagy baloldalon, szintén a menetiránynak megfelelően evez. A szakágak közül a gyorsasági (elfogadottabb nevén: a síkvízi) kajak-kenu a legnépszerűbb, ráadásul újabban hazánk legeredményesebb sportága. Ez az oldal csak a síkvízi, gyorsasági kajak-kenu versenyekkel fog foglalkozni.
08 11:04 Életének 88. évében elhunyt Dömötör Gyula válogatott kenus, aki a VTSK sportolójaként az 1959-es duisburgi Európa-bajnokságon párjával, Hunics Józseffel C-2 1000 méteren aranyérmet, C-2 10000 méteren ezüstérmet szerezett. Az 1960-as római olimpia résztvevője, sokszoros magyar bajnok – tette közzé honlapján november 8-án a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Tovább olvasom Elhunyt Róka Mária olimpikon kajakozó Létrehozva: 2021. 10. Szolnokon Athénért is eveznek kajak-kenusaink. 12 15:00 Edző-férje, Kemény László után mindössze egy nappal, szeptember 28-án este az olimpikon Róka Mária (a képen felül, 13-as rajtszámmal) is örökre lehunyta szemét – adta hírül közösségi oldalán a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. A sportolónő 81 évet élt. Tovább olvasom SYNLAB AKADÉMIA EDZŐKÉPZÉS Olimpiai érmeink A magyar sportolók által eddig nyert arany, ezüst és bronzérmek száma: 184 158 183 Antidopping
A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a kajak-kenu férfi szlalom kenu egyes versenyszámát augusztus 11. és 12. között rendezték a Shunyi olimpiai parkban. A selejtező első tizenkét helyezettje kvalifikálta magát az elődöntőbe, innen a versenyzők közül az első nyolc helyezett folytathatta a döntőben. A végeredmény az elődöntő és a döntő összesített időeredményéből alakult ki. A selejtezőt augusztus 11-én, az elődöntőt és döntőt augusztus 12-én bonyolították le. Forrás: Wikipedia
Az év eleji melegvízi edzőtáborok és a többhetes hazai felkészülés után a hétvégén Szolnokra irányul a kajak-kenu iránt érdeklődők figyelme: péntektől vasárnapig a Tisza-parti városban rendezik meg a sportág első olimpiai válogatóját, amely egyben a május 20. és 23. között sorra kerülő poznani Európa-bajnokságra is kvalifikál. Az eseményt felvezető hétfői sajtótájékoztatón Angyal Zoltán szövetségi kapitány beszámolt arról, hogy a hat külföldi helyszínen februártól április elejéig lebonyolított táborokban csaknem 110 versenyző gyakorolt. "Jól sikerültek a túrák, hasznukat remélhetőleg már a hétvégén látni fogjuk" - tette hozzá. A szolnoki viadal a női csapatot illetően minden kérdésre választ adhat Athént illetően, a Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Bóta Kinga, Viski Erzsébet, valamint a Szabó, Bóta világbajnok egység és az egyesben tavaly szintén vb-aranyérmes Kovács előnyt élvez a válogatásnál: elég ugyanis "csupán" ezt az egy versenyt megnyernie, s máris készülhet az augusztus 13-án kezdődő ötkarikás játékokra.
A vers 1848 januárjában keletkezett Pesten. Nem közvetlen tájélmény ihlette: Petőfi emlékezetből idézte fel a pusztai tájat, hiszen nem tartózkodott ott, mikor a verset írta, és bár a téli időszak stimmel, valószínűleg a meleg szobában ült, nem kint a csikorgó hidegben. A puszta télen a forradalmi látomásköltészet és a tájlíra keveréke. A tájleírás, a látvány egész más, mint pl. Az alföld, A Tisza vagy a Kiskunság című versekben, mivel itt egy kiábrándítóan sivár táj jelenik meg. Ezt már a vers legelső mondata érzékelteti velünk: " Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! " Ez a táj a vers végén már a megújulásra váró, elmaradott Magyarország szimbóluma lesz. Petőfi először bevezeti az olvasót az alföld téli világába, aztán hagyja, hogy az olvasó az ő szemén keresztül nézze meg a tájat és a pusztán élő embereket, akiknek télen is ez a vidék az otthonuk, bár ilyenkor kicsit más, mint a többi évszakban. A puszta télen Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.
/Fenn De ezzel szembeállítja a rónát, az alföldi sík vidéket. lenn / Ezt csodálja és szereti is. - A sas-metafora a romantika egyik legismertebb motívuma: a fenséget, a végtelen magasságot, az élet kicsinyességitől való merész elszakadás s a szabadság képzetét egyszerre hordozza. Helyezd el ezeket a költő életpályájában, téma szerint (szülőföld), vers típusa (tájleíró). Az alföldet a hegyvidékkel hasonlítja össze, a romantikusok a hegyvidéket kedvelik DE Petőfi...? Hasonlíts össze: alföd-szabadság, a puszta télen kedélyesebb, közvetlenebb hang Táj bemutatása, pl. úgy mutatja be, mintha a sajátja lenne, mindkét versben vannak hasonlóságok és különbségek is (a puszta télen: élettelen, fagyos, néma, sivár stb, az alföld: mozgalmas, hangsúlyozza a szépségét) Utána jöhet a versek szerkezete, írhatsz a versek hangulatáról, költői eszközök, szóképekről, versszakok formai összehasonlítása (verssorok száma, hossza, rímelés), végül befejező mondat (mindkét vers tájleíró). Elutasítja a vadregényes tájat, ezzel szemben a síkvidék szépségeit fogalmazza meg.
Az élet utolsó maradványai tehát a titokzatosság (ködbe vesző betyár) és a barátságtalanság (mérgesen visszanéző, lemenő nap) jegyében tűnnek el. A "B" variáció szerint is 4 egységből áll a vers. egység (1-3. versszak) a téli pusztát mutatja be: az ember nélküli, mozdulatlan tájat, amelyen csönd honol. Az egész állóképszerű, kevés ige található. A 2. egység (4-6. versszak) az emberi élet színhelyeit veszi sorra: itt a benti világot látjuk, amelyet lassú mozgások, ráérősség és nyugalom jellemez. Érezhető a civilizáció hatása. A 3. versszak) a megelevenedett pusztát mutatja be a téli hóvihar által. Ez már-már félelmetes, dinamikus rész. A 4. versszak) a fenyegetett emberi életet ábrázolja (a holló és a farkas tragédiát sejtető jelképek), mozdulatlanság és komor hangulat jellemzi. Az utolsó strófában megjelenik Petőfi politikai nézete is. A puszta télen verselése A vers 9 versszakból áll, a strófák 6 sorosak. Látszik rajta, hogy Petőfi most se nagyon törődött a poétika "iskolai szabályaival", bár strófái következetesen épülnek fel: minden versszakban páros rím ű, hangsúlyos tizenkettes sorok fognak közre két 6 szótagos, szintén páros rímű sort.
Az Alföld: Szerkezete: A költő a bemutatás módszerét használja. Az első versszak a hegyvidék és az Alföld szembeállítása. Petőfi Sándor: -1823. jan. 1-jén született Kiskőrösön, Magyarország szívében, az Alföldön - szüleivel Kiskunfélegyházára költöztek –ezt tekintette szülővárosának - apja - anyja: Petrovics István, mészáros - Hrúz Mária, cselédlány - élete fontos állomásai: - iskolák: (Pl. :) Kiskunfélegyháza, Pest, Aszód, Selmecbánya-utálja - színház: érdekli a színház világa, vonzza, apjával ezért össze is veszik; vándorszínésznek áll, megfordul: Pest, Pápa, Debrecen … - Sopron katona, de beteges- à leszerel - szerelme, felesége: Szendrei Júlia - barátságot köt Jókaival, Arannyal - '48. márc. 15-én elszavalja a Nemzeti dalt - 1849. júl. 31-én a segesvári csatában eltűnt - a népi triász tagja: Tompa Mihály, Arany János, Petőfi Sándor - a népköltészet követője akart lenni, elve: egyszerűség, (volt vmi. ilyen: a népnek, a nép nyelvén, a nép ajkán elv, nem tudom ki mondta) - stílusában megújította a korszak romantikus oldalát - új műfajokat, témákat honosított meg: népies helyzetdalok, szerepjátszó versek, hitvesi költészet, családi líra - hitvesi költészet párhuzamban áll politikai költészetével (pl.