- Esik eső, csepereg, táncolnak az egerek. - Vadludak úsznak sorjában, tolluk reszket a tócsában. Hullik, roppan a fák lombja, mókus búvik az odvakba.. - Száraz dió, ropogtató, hegedűszó, muzsikaszó. Tedd le babám a szűrödet, Hadd ugorjak egyet véled! - Ica- rica, kukorica, Fogj meg engem, lusta cica! - Itt csörög, itt pattog, három véka mogyoró, itt csörög, itt pattog három szekér friss dió. - Vékony cérna, köménymag, jaj, de kicsi legény vagy, juhaha, hahaha. Őszi versek óvodásoknak | versek az őszi évszakról gyerekenek. Aki mondta utoljára, az a szamár unokája. Aki mondta az, az, az, Te mondtad, hát te vagy az! - Aki engem nem szeret, egye meg az egeret.
Zelk Zoltán: Október Kisöccsétől, Szeptembertől búcsút vesz és útra kél, paripája sűrű felhő, a hintója őszi szél. Sárga levél hull eléje, amerre vágtatva jár, félve nézi erdő, liget, de ő vágtat, meg se áll. Hová, hová oly sietve, felhőlovas szélszekér? Azt hiszed tán, aki siet, aki vágtat, messze ér? Dehogy hiszi, dehogy hiszi hiszen nem megyen ő messze, csak addig fut, míg rátalál, a bátyjára, Novemberre. Tamkó Sirató Károly: November Komor fellegek között Jön az eső, jön a köd Cidrizik már a világ Jól vigyázz, hogy meg ne fázz! Rövid őszi versek gyerekeknek szamolni. Weinrauch Katalin: Aranypénz Aranypénzt számol a szél, nyírfáról hull a levél. Indigókék fenn az ég, nevető Nap szól: elég! Fa pénzét mind el ne szedd, amit ad, elég neked. Maradjon arany a fán, mit számolsz szél, ezután? Orgoványi Anikó: Őszi színek Ősz apóka előveszi festővásznát, ecsetét, színesíti a lombokat, ebben leli a kedvét. Minden zöld volt még a nyáron, most tobzódik ezer szín, sárga, narancs, barna, bordó, bíborvörös, élénk pír. Arany a dió levele, halványsárga a kőris, izzik már a galagonya, lángol a vadszőlő is.
: Az eltűnt diók! Román népmese: Rókáné komámasszony fülönfüggője Bolgár népmese: Mackó anyó dajkát keres Josef Capek: Hogyan súrolta fel a kutyus meg a cicus a padlót Kerékgyártó János: Dániel és a mogyorók Dalok őszre: A kállói szőlőbe Kiszáradt a diófa Én kis kertet Szőlő érik Lipem, lopom Debrecenbe kéne menni Aki nem lép egyszerre Megy a gőzös De jó a dió Messze van a város Egyél, libám Csett Pápára Recse, recse, pogácsa
hétfő, szeptember 17, 2012 kép forrása: Az óvodai nevelés nélkülözhetetlen elemei a gyermekversek, mondókák, amiket mindig az adott évszakhoz, időjáráshoz, témához igazítunk az év során. Az első hűvösebb, esősebb napok beköszöntével már mondogathattuk is az első őszi versikéket, hiszen a gyerekek is észrevették: pulóvert, kabátot, gumicsizmát, sapkát húztak reggel az óvodába jövet, hidegebbre fordult az idő. Volt olyan nap, hogy az udvarra sem tudtunk kimenni, vagy éppen hogy csak kiértünk, a fa alá kellett húzódnunk a csepergő eső miatt. Ezekre a változásokra fontos felhívnunk a gyerekek figyelmét, hiszen ők így érzékelik, tapasztalják meg az évszakok körforgását is. Egy-két okoska közülük meg is fogalmazta: "Már jön az ősz! ". Rövid őszi versek gyerekeknek teljes film. Ilyenkor jó alkalom adódik arra, hogy elbeszélgessünk arról, mi változik meg ősszel, honnan vesszük észre, hogy véget ért a nyár. Az időjárás és a természet változásain kívül beszélünk a madarak költözéséről és a sok finom gyümölcsről, termésekről, amit az ősz ad nekünk.
Őszi versek gyerekeknek – I. Tarbay Ede: Ősz-anyó Kontyos-kendős Ősz-anyó söpröget a kertben, vörös-arany falevél ripeg-ropog, zörren. Reggel-este ruhát mos, csupa gőz az erdő, mosókonyha a világ, a völgy mosóteknő. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog, Leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, Aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, Csapzott sárga zászlait Eldobni még nem meri, Hát, lengeti a tengeri. Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön már az ismerős százlábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-megáll, lombot ráz, kruplit ás, szüretel.. Sóhajtoz nagyokat, s harapja, kurtírja a hosszú napokat. Sakradi Sándor: Sündisznócska Tegnap korán esteledett, sündisznócska ágyat vetett. Őszi versek II. - Ovisélet. Ágyat vetett az avarban, kicsinyeit betakarta. Fújhat a szél lankadatlan, melenget a moha paplan. Jó meleg a földi fészek, aludjatok kis tüskések. Sarkadi Sándor: Gesztenyecsalogató Héj, héj, héj, szúrós tüskehéj, vadgesztenyehéj. Tarka boci lakik benne. Ess ide a tenyerembe. Héj, héj, héj nyílj ki tüskehéj!
Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika Vallás Keresztény Felekezet Római katolikus Egyházmegye Váci egyházmegye Egyházközség Ferences fenntartású, önálló templom Védőszent Nagyboldogasszony Építési adatok Építése 1763 Bezárása 1950 Stílus Barokk Építtetője Almásy család Felszentelés 1705 Elérhetőség Település Mátraverebély Hely 3077 Mátraverebély, Szentkút 14. Elhelyezkedése Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 19° 45′ 33″ Koordináták: é. 19° 45′ 33″ A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika témájú médiaállományokat. Mátraverebély – Szentkút - Látnivaló - Novohrad-Nógrád Geopark. A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika egy magyarország római katolikus nemzeti kegyhely. A Basilica Minor rangra emelt kegytemplom Mátraverebélyhez tartozik, de Szentkút település határában áll. A hagyomány szerint 1091 –ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás.
A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben emelték Szentkúton az első kőkápolnát, majd helyén 1763-ban épült a ma is látható kéttornyú barokk templom, melyet VI. Pál pápa 1970-ben Basilica Minor címmel tüntetett ki. A Nagyboldogasszony Bazilika szomszédságában szabadtéri oltár, és jelentős méretű tömeg elhelyezésre alkalmas padok sora található, itt tarják a szabadég alatti istentiszteleteket. Az oltárral szemben találjuk a Szent Kutat, melynek csodatévő vize a néma fi út meggyógyította. A kegyhely mögött magasodó hegyoldalban, sziklába vájt barlangokban éltek azok a remeték akik évszázadokon át gondozták a kegyhelyet. A templom mellé kolostor is épült, amit a ferencesek működtetettek, egészen addig, amíg a diktatúra el nem űzte onnan őket 1950-ben. A Jóisten kegyelméből azonban a rendházat 1989-ben visszakapták a ferencesek. A mátraverebély–szentkúti kegyhely története | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A kegyhely rendbetétele P. Tarcza Aurél atya áldásos munkájának köszönhetően megindulhatott.
cikk, szerző: reka A ma látható kéttornyú barokk templom 1763-ra készült el. A kegyszobor Szűz Máriát, jobbján a kis Jézussal, másik kezében jogarral ábrázolja. Eredetének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a mostani templom elődjének, az 1705-ben épült kőkápolnának az egyik nagy kincse volt. A szent kút kő fedése 1928-ban készült, tetején látható kompozíció bemutatja ahogy a néma pásztorfiú elnyeri gyógyulását a Szűzanyától. Az oldalsó domborművek a hét szentség kiszolgálását ábrázolják, és minden oldalon a szent kút vizét adják a csapok. A XIII. században vált kegyhellyé, miután a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története – Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. A fi ú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. A hely azonban korábban is híres volt csodás gyógyulásairól. Már 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban a zarándokok sokasága miatt, akik körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" (=kis bazilika) címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. 1765-ben Almásy János, a kegyhely tulajdonosa, Barkóczy Ferenc hercegprímásnak írja: "... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket, fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Gyöngyösi Páter franciskánusok szolgáltak oda és más nem is subsistálhatott állandóképpen ott... Mátraverebély szentkut története . 1705-ben is franciskánusok vezették a búcsúkat. " A ferencesek feltehetőleg már a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton a búcsús idényekben. 1710-től a környékbeli plébánosoknál vagy valamelyik hívőnél szálltak meg. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói. A közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elűzte a ferenceseket. 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton.
22 / 32 A templomtól a barlang jelzést követve egy rövid, de meredek kaptatón juthatunk fel a remetebarlangokhoz Fotó: Pálvölgyi Krisztina A hegyoldalban látható fehér színű meszes homokkő jól faragható, de a szél általi erózió is szépen megmunkálta, és formálja ma is azt. Az ideköltöző remeték is kihasználtak a kőzet könnyű alakíthatóságát, és itt hozták létre kis barlanglakásaikat. 23 / 32 Hogy mióta éltek itt remeték, azt nem tudni biztosan Fotó: Pálvölgyi Krisztina Az valószínű, hogy itt már előtte is voltak kisebb, természetes barlangok, de hogy mikor költöztek ide az első remeték, azt nem tudni pontosan. Egyes vélemények szerint már a középkorban is voltak errefelé egyszerűbb remetelakok, mások szerint csak a 18. századtól kezdve éltek itt remeték. Ez utóbbinak azonban némiképp ellentmond, hogy, az utolsó szentkúti remete Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. 24 / 32 Sokaknak jelent ma is megnyugvást ide feljönni Fotó: Pálvölgyi Krisztina Ki nyugalmat keres, ki nyomot akar hagyni A hegyoldalban több kőbe vájt helyiséget is láthatunk, van, amelyik egyszerű hálófülke volt, másik konyhaként szolgált, és az egyik szentély lehetett, ahol most is megvan a kőoltár.
Mátraverebély-Szentkúton érdemes kisebb sétákat is tenni a Mária-kegyhely környékén, mert különleges látnivalók várják az embert. Szent László és a barlanglakó remeték nyomába indultunk. Cikkünk első részében bejártuk a szentkúti templomot és annak közvetlen környezetét. Most sétára indulunk a Szentkúti-patak völgyében, ahol nemcsak látványos sziklaképződményeket, de több forrást is találhatunk, és megnézzük a híres remetebarlangokat is. Ahol Szent László a lovával ugratott Az Országos Kéktúra jelzését követve néhány perc alatt magunk mögött hagyjuk a templomot, és a patak völgyében egyre beljebb haladunk az erdőben. Az erdei út mellett a Szentkúti-patak csörgedezik, amely az évezredek során, több helyen is nagyon látványos, kanyonszerű völgyet vágott magának. 2 / 32 A Szentkúti-patak völgyében kellemes sétát lehet tenni Fotó: Pálvölgyi Krisztina 5 / 32 Úton a forrásvízért Fotó: Pálvölgyi Krisztina Miközben nézelődünk, néhányan műanyag kannákkal sétálnak el mellettünk, forrásvízért mennek.